Milica montenegrói hercegnő

Milica Nyikolajevna nagyhercegnő
Született	Милица Петровић Његош 1866. július 14. Cetinje
Elhunyt	1951. szeptember 5. (85 évesen) Alexandria
Állampolgársága	orosz (1889–)
Házastársa	Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1889. július 26. – nem ismert)
Gyermekei	Marina Petrovna Romanova orosz hercegnő Roman Petrovics Romanov orosz herceg Nagyezsda Petrovna Romanova orosz hercegnő Princess Sophia Petrovna of Russia
Szülei	Milena montenegrói királyné I. Miklós montenegrói király
Iskolái	Smolny Institute for Noble Maidens
Kitüntetései	Order of Saint Catherine
Sírhelye	St. Michael the Archangel Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Milica Nyikolajevna nagyhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Milica montenegrói királyi hercegnő, férjezett Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné (oroszul: Великая Княжна Милица Николаевна Романова; Cetinje, 1866. július 14. – Alexandria, 1951. szeptember 5.) előbb montenegrói királyi hercegnő, majd orosz nagyhercegné. I. Miklós montenegrói király lánya, 1889-ben lett Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceg felesége.

Élete

Származása

Milica a Petrovic-Njegoš-házba, Montenegró királyi családjába született, I. Miklós montenegrói király és Milena Vukotić királyné második lányaként. Milica és nővére, Anasztázia politikai okokból még gyermekkorukban az orosz cár, II. Sándor gyámsága alá kerültek. A lányok Szentpétervárott, a Szmolnij Intézetben tanultak, akárcsak a legtöbb jómódú lány. Később nővérük, Zorka szerb királyné halála után az ő gondjaikra bízták Jelenát, Zorka lányát.

Bár az orosz nemesség látszóal szívesen fogadta a nővéreket, valójában lenézték őket, mert nem tartották a lányokat jó partinak. Gúnyosan a „fekete hercegnőknek” hívták őket, mert a lányoknak sötét bőre és haja volt.

Házassága

1889. július 26-án Milica feleségül ment Pjotr Nyikolajevics Romanov nagyherceghhez. Milica nagyhercegnőként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle Milica Nyikolajevna. A házassággal együtt Milica nagyhercegnéi rangot kapott. Szerelmi frigyről volt szó, így boldogra sikeredett; összesen négy gyermekük született:

Milica Romannal, Marinával és Nagyezsdával

• Marina Petrovna (1892–1981
• Roman Petrovics (1896–1978)
• Nagyezsda Petrovna (1898–1988)
• Szofja Petrovna (1898. március 3), Nagyezsda ikertestvére volt, de születése napján meghalt; Alekszandra Petrovna nagyhercegnő temette el Kijevben, a kolostorában

Milica és húga, Anasztázia az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor Grigorij Raszputyin kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok a nagyhercegné és a családja ellen fordultak; Feliksz Felikszovics Juszupov herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.

Raszputyin egy magát „sztarecnek” (szent ember) nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevicset. A legtöbb Romanovnak (így például Mária Fjodorovna anyacárnénak) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert Alexandra Fjodorovna cárné és II. Miklós cár felett, ami végül ahhoz vezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.

Száműzetésben

Amikor 1917-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek (id. Nyikolaj Nyikolajevics, Milica apósának leszármazottai) a Kaukázusban voltak, mivel 1915-ben Anasztázia férje, ifj. Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a Krímre menekültek, ahol több Romanov is gyülekezett, a bolsevikok elől menekülve. 1918 novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak páran éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak Mária Fjodorovna anyacárnéval. 1919 elején a HMS Marlborough angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ez alkalommal már nem utasították vissza.

A Nyikolajevicsek Isztambulban átszálltak a HMS Nelsonra, ami Olaszországba, Genovába vitte őket. Az olasz királyné, Ilona, Anasztázia és Milica húga menedéket ajánlott fel nekik. A család később Franciaországba költözött. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg 1931. június 17-én halt meg, Milica húsz évvel később, 1951. szeptember 3-án.

A Wikimédia Commons tartalmaz Milica montenegrói hercegnő témájú médiaállományokat.

Források

• Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma