„Nádasdy Tamás (nádor)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
linkek, kis kieg
Koppany~huwiki (vitalap | szerkesztései)
a Nádasdy III. Tamás lapot átneveztem Nádasdy Tamás névre (az átirányítást felülírva)
(Nincs különbség)

A lap 2008. január 20., 22:32-kori változata

Nádasdy Tamás (1498. – Egervár, 1562. június 2.) nagybirtokos főúr, a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc bárónak, a kortársak által „fekete bég”-nek nevezett hadvezér apja.

Élete

Bolognában és Rómában tanult. Az 1520-as években II. Lajos király kancelláriáján szolgált, többször megbízták diplomáciai feladatokkal. A mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt. 1527-ben Buda várának kapitánya. 1528-ban báró Cseszneky György tatai kapitánnyal Ferdinánd hűségére térítették Győrt. 1529-ben Szolimán szultán fogságába esett, aki kiszolgáltatta Szapolyai János királynak. János bizalmát megnyerve, fontos megbizatásokat és nagy birtokadományokat kapott. 1530-ban Ferdinánd hadai ellen ő védte Buda várát. Nem fért meg Lodovico Grittivel, így 1533-ban ismét Ferdinánd oldalára állt. Ugyanebben az évben feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott a Dunántúlon. Ezzel megalapozta a később grófi rangra emelkedő család hatalmát.

1534-ben Vas vármegye főispánja, 1537-ben horvát bán, 1540-ben országbíró, 1554-ben nádor lett. 1553-ban bárói címet kapott. Nagy pártfogója volt a reformációnak; birtokán, Újszigeten 1537-ben nyomdát állított fel, iskolát is alapított. Saját költségén adta ki Sylvester János Újszövetség-fordítását.

Külső hivatkozások

  • [1] Nádasdy család története.