„Böre-vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| sorsa = |
| sorsa = |
||
| állapota = csak a nyomai láthatók |
| állapota = csak a nyomai láthatók |
||
| típusa = |
| típusa = föld- és favár |
||
| építőanyaga = |
| építőanyaga = |
||
| védettség = |
| védettség = |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[Ságvár]] környékéről a középkorból két ''Bere'' nevű település is ismert, ezek a már akkor létező vár váraljatelepülései lehettek. A két falut írásban először 1229-ben említették, de már jóval korábban létezhettek: valószínű, hogy mind ''Ság'', mind ''Bere'', mind a szintén közeli [[Nagyberény|Berény]] neve a legkésőbb a 11. században ide telepített katonáskodó, [[kavarok|kabar]] népek (fejedelmi és királyi segédnépek) neveiből ered. [[Györffy György]] véleménye szerint ezeket a népeket a (Somogyhoz sok szállal kötődő, itt fontos birtokközpontokkal rendelkező) [[Koppány vezér]]rel szemben álló [[Géza magyar fejedelem|Géza]] és fia, [[I. István magyar király|István]] telepíthette be a térségbe. A 19. században [[Pesty Frigyes]] úgy vélekedett, a Bere-várban lakott maga Koppány is. |
[[Ságvár]] környékéről a középkorból két ''Bere'' nevű település is ismert, ezek a már akkor létező vár váraljatelepülései lehettek. A két falut írásban először 1229-ben említették, de már jóval korábban létezhettek: valószínű, hogy mind ''Ság'', mind ''Bere'', mind a szintén közeli [[Nagyberény|Berény]] neve a legkésőbb a 11. században ide telepített katonáskodó, [[kavarok|kabar]] népek (fejedelmi és királyi segédnépek) neveiből ered. [[Györffy György]] véleménye szerint ezeket a népeket a (Somogyhoz sok szállal kötődő, itt fontos birtokközpontokkal rendelkező) [[Koppány vezér]]rel szemben álló [[Géza magyar fejedelem|Géza]] és fia, [[I. István magyar király|István]] telepíthette be a térségbe. A 19. században [[Pesty Frigyes]] úgy vélekedett, a Bere-várban lakott maga Koppány is. |
||
Valószínű, hogy a vár még sokáig létezett, de pusztulásáról nem tudunk pontos adatokat. Egy 1812-es írásban, amely az innen mintegy 3 km-re délre található Szentlászlópusztával (Szentlászlómonostorával) volt kapcsolatos, szintén említették a várat, de már csak mint „valamely vár”, amelynek a sáncai láthatók, és amelyből állítólag egy földalatti járat vezetett Ságvárig. Ennek a járatnak a létezésére nincs bizonyíték. |
|||
1987-ben [[Nováki Gyula]] és [[Sándorfi György]] végzett felméréseket a maradványoknál: ezek során egy középkori cserepet is találtak. |
|||
==Leírás== |
==Leírás== |
||
A vár [[Somogy megye]] északkeleti részén, a Ságvár és Lulla-Jabapuszta közötti erdőben található a Szent László-hegy egyik északi nyúlványán, a Börevárhegyen. |
|||
==Megközelítés== |
==Megközelítés== |
||
A lap 2021. április 15., 20:47-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Böre-vár | |
| Bere-vár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Ságvár |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Épült | középkor |
| Állapota | csak a nyomai láthatók |
| Típusa | föld- és favár |
| Látogatható | igen |
| Elhelyezkedése | |
 Böre-vár
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 48′ 57″, k. h. 18° 02′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 57″, k. h. 18° 02′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böre-vár témájú médiaállományokat. | |
A Böre-vár vagy Bere-vár Somogy megye egyik középkori emléke. A Ságvár község külterületén található vármaradványok egy meredek oldalú domb tetején találhatók, ma erdővel benőve.
Története
Ságvár környékéről a középkorból két Bere nevű település is ismert, ezek a már akkor létező vár váraljatelepülései lehettek. A két falut írásban először 1229-ben említették, de már jóval korábban létezhettek: valószínű, hogy mind Ság, mind Bere, mind a szintén közeli Berény neve a legkésőbb a 11. században ide telepített katonáskodó, kabar népek (fejedelmi és királyi segédnépek) neveiből ered. Györffy György véleménye szerint ezeket a népeket a (Somogyhoz sok szállal kötődő, itt fontos birtokközpontokkal rendelkező) Koppány vezérrel szemben álló Géza és fia, István telepíthette be a térségbe. A 19. században Pesty Frigyes úgy vélekedett, a Bere-várban lakott maga Koppány is.
Valószínű, hogy a vár még sokáig létezett, de pusztulásáról nem tudunk pontos adatokat. Egy 1812-es írásban, amely az innen mintegy 3 km-re délre található Szentlászlópusztával (Szentlászlómonostorával) volt kapcsolatos, szintén említették a várat, de már csak mint „valamely vár”, amelynek a sáncai láthatók, és amelyből állítólag egy földalatti járat vezetett Ságvárig. Ennek a járatnak a létezésére nincs bizonyíték.
1987-ben Nováki Gyula és Sándorfi György végzett felméréseket a maradványoknál: ezek során egy középkori cserepet is találtak.
Leírás
A vár Somogy megye északkeleti részén, a Ságvár és Lulla-Jabapuszta közötti erdőben található a Szent László-hegy egyik északi nyúlványán, a Börevárhegyen.
Megközelítés
Bár a vár közigazgatásilag Ságvárhoz tartozik, legkönnyebben Lulla Jabapuszta nevű településrészének irányából érhető el az aliréti vadászház irányába induló, a völgyben haladó kiépített úton indulva, majd a sárga L jelzésű turistaúton a meredek dombra felkapaszkodva. Hosszabb útvonal a Siófok-Töreki felől érkező piros sáv turistajelzés, a Ságvár felől érkező sárga sáv, esetleg ez utóbbi két jelzés másik irányból: Bábonymegyer, illetve Nyim felől.[1]
Képek
-
Jobbra a központi plató -
Felszínformák a központi plató tetején -
Kanyarodó árok -
Hosszan elnyúló árok -
A valószínűsíthető előbástya dombja
Források
- ↑ Turistatérkép a vár környékéről. Turistautak.hu. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
A szócikk fő forrása a vármaradványoknál a SEFAG által elhelyezett ismertető tábla. A táblán feltüntetett források:
- Magyar Kálmán: Siófok története a honfoglalástól a mohácsi vészig. Siófok
- Kanyar József (szerk.): Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1989.
- Magyar Kálmán, Nováki Gyula: Somogy vármegye várai a középkortól a kuruckorig. Kaposvár, 2005.