Törökvár (Nagykorpád)
| Törökvár | |
| Atádi földvár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Nagykorpád |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Állapota | csak a földsáncok láthatók |
| Látogatható | igen |
| Elhelyezkedése | |
 Törökvár
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 16′ 12″, k. h. 17° 24′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 12″, k. h. 17° 24′ 17″ | |
A Törökvár Somogy vármegye egyik sok száz éves vármaradványa. Három település: Nagykorpád, Nagyatád és Szabás közigazgatási területének hármashatárán található, maga a várdomb Nagykorpádhoz tartozik. Közvetlenül mellette folyik a Rinya patak Szabási-Rinya nevű ága.
Története és leírása[szerkesztés]
Segesd és Nagyatád környékén már a római korban és az Árpád-korban is fontos útvonalak vezettek, ezek biztosítására pedig a Rinya partján több erődítmény és földvár létesült: ezek egyike a ma atádi földvár vagy Törökvár néven ismert helyszín volt. Van olyan forrás, mely szerint a középkorban vám- és árumegállító joggal is rendelkezett.[1] Északkeleten és északnyugaton a Szabási-Rinya teszi nehezen megközelíthetővé: itt nem létesültek mesterséges sáncok, míg a nagyjából négyzet alakú, környezetéből körülbelül 10–15 méter magasra kiemelkedő[1][2] központi plató délnyugati és délkeleti széle mesterséges építmény. Délről, a fennsík folytatásának irányából egy mély árok húzódott, és részben ennek külső oldalán újabb sánc védte, sőt, ennek a sáncnak a keleti vége alatt még egy mesterséges árok helyezkedett el, külső oldalán szintén sánccal: ennek nyomvonala ma is 40 méter hosszúságban végigkövethető. A sánc délnyugati vége magasabbra emelkedik, majd elenyészik: az itt egykoron kezdődő szántóföld kialakításával az egykori terepviszonyokat mára jelentősen megváltoztatták. A vár teljes területe 90 m × 65 m, belső területe 48 m × 44 m.
A vár első ismert leírása Jankovich-Bésán Dénestől származik, aki még sok téglatörmeléket és vesszőlenyomatos paticsot említ a helyszínen. 1970-ben és 1994-ben Magyar Kálmán helyszínelte.[2]
Ma területét erdő borítja. Északi oldalán egy rendkívüli méretű bükkfa áll: törzskerülete az elágazás alatt meghaladja az 5,5 métert.[3] A 21. század elején a Lábodi Vadászerdészet egy turistapihenőt létesített a vár mellett ismertető táblával, esőbeállóval és tűzrakóhellyel. Ugyanekkor egy fából készült gyaloghíd is épült a Rinyán, ám ez a 2020-as özönvízszerű esőzések következtében megsemmisült.
A környéken elterjedt „legenda”, hogy egykor egy vasajtó volt látható a vármaradványok között, amely mögött földalatti pincék és alagutak rejtőztek.[1] Tény, hogy a központi plató oldalában ma is láthatók alagútnyílások, a felszínen pedig olyan árkok, amelyek beomlott járatokra utalhatnak.[4]
Megközelítés[szerkesztés]
A vármaradványok lakott területektől és szilárd burkolatú utaktól messze fekszenek, ezért leginkább gyalogosan közelíthetők meg. A Nagyatádot elkerülő útról a Rinya-hídtól kissé keletre északra induló úton többször kelet és észak felé fordulva szántóföldek és erdők szélén és közepén vezető utakon lehet eljutni a helyszínre.
Képek[szerkesztés]
-
Esőbeálló turistáknak -
A Szabási-Rinya és a vár oldala -
Sáncok -
Óriási bükkfa és a Szabási-Rinya -
Sáncok
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c Rinya mente - kirándulóutak. Somogy.hu. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ a b Magyar Kálmán, Nováki Gyula. Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 91. oldal (2005)
- ↑ Égbe nyúló kéttörzsű bükk. SEFAG. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ Nagyatádi Török-vár. Geocaching. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- A vármaradványoknál a Lábodi Vadászerdészet által elhelyezett ismertető tábla.