„Párducgalóca” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor: 31. sor:


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
Közepes méretű gomba, erdők talaján tenyészik, többnyire egyesével. Kalapja szürkés- vagy halványbarna, kiálló pikkelyekkel tarkított - ezeket az eső akár le is moshatja. a fiatal példányok kalapja kezdetben félgömb alakú, az idősebbeké szétterülő, széle többnyire bordás. Jellemző átmérője 5 – 10 cm.
Közepes méretű gomba, erdők talaján tenyészik, többnyire egyesével. Kalapja szürkés- vagy halványbarna, kiálló pikkelyekkel tarkított - ezeket az eső akár le is moshatja. A fiatal példányok kalapja kezdetben félgömb alakú, az idősebbeké szétterülő, széle többnyire bordás. Jellemző átmérője 5 – 10 cm.


Lemezei fehérek, sűrűn állók. Tönkje fehér, karcsú, gallérja gyengén fejlett, hártyaszerű. Bocskora gyengén fejlett, gumószerű.
Lemezei fehérek, sűrűn állók. Tönkje fehér, karcsú, gallérja gyengén fejlett, hártyaszerű. Bocskora gyengén fejlett, gumószerű.

A lap 2020. november 2., 16:53-kori változata

Párducgalóca
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Altörzs: Himeniális termőtestű gombák
(Hymenomycotina)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák
(Homobasidiomycetes)
Alosztály: Termőréteges gombák
(Hymenomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Galóca (Amanita)
Faj: A. pantherina
Tudományos név
Amanita pantherina
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Párducgalóca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Párducgalóca témájú médiaállományokat és Párducgalóca témájú kategóriát.

Párducgalóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
halálosan mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

szabadon állók

galléros
és bocskoros

A párducgalóca (Amanita pantherina) Európa fenyő- és lomberdeinek egyik halálosan mérgező gombája. Egyes vidékeken bagolygomba néven is emlegetik.

Megjelenése

Közepes méretű gomba, erdők talaján tenyészik, többnyire egyesével. Kalapja szürkés- vagy halványbarna, kiálló pikkelyekkel tarkított - ezeket az eső akár le is moshatja. A fiatal példányok kalapja kezdetben félgömb alakú, az idősebbeké szétterülő, széle többnyire bordás. Jellemző átmérője 5 – 10 cm.

Lemezei fehérek, sűrűn állók. Tönkje fehér, karcsú, gallérja gyengén fejlett, hártyaszerű. Bocskora gyengén fejlett, gumószerű.

Kora nyártól őszig terem, lomb- és fenyőerdőkben egyaránt.

Összetéveszthetősége

Az ehető piruló galócával téveszthető össze, attól azonban megkülönbözteti színtartóan fehér húsa (A piruló galóca húsa leszedése után hamarosan enyhe rózsaszínű lesz, innen kapta magyar nevét is), valamint hófehér bocskora (a piruló galóca gumója nyűrágástól céklavörös).

Mérgezése

Idegmérget tartalmaz, amelyek izgalmi állapotot, hallucinációkat, súlyosabb formában őrjöngést okoznak. Mérgezése halálhoz is vezethet.

Galéria

Források

  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1982