„Johann Friedrich Gmelin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Szakírók kategória hozzáadva (a HotCattel)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
42. sor: 42. sor:
| honlap =
| honlap =
}}
}}

'''Johann Friedrich Gmelin''' ([[Tübingen]], [[1748]]. [[augusztus 8.]] – [[Göttingen]], [[1804]]. [[november 1.]]) [[németek|német]] természettudós, [[botanika|botanikus]], [[Entomológia|entomológus]], [[Herpetológia|herpetológus]] és a [[puhatestűek]] kutatója. {{Zoonév|Gmelin}} {{Botnév|J.F.Gmel.}}
'''Johann Friedrich Gmelin''' ([[Tübingen]], [[1748]]. [[augusztus 8.]] – [[Göttingen]], [[1804]]. [[november 1.]]) [[németek|német]] természettudós, [[botanika|botanikus]], [[Entomológia|entomológus]], [[Herpetológia|herpetológus]] és a [[puhatestűek]] kutatója. {{Zoonév|Gmelin}} {{Botnév|J.F.Gmel.}}


== Élete ==
== Élete ==
Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a [[Német-római Birodalom]]hoz tartozó [[Tübingen]]ben született. [[Philipp Friedrich Gmelin]] legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a [[Tübingeni Egyetem]]en.<ref>{{cite web |url=http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf |publisher=University of Illinois, Champaign-Urbana |work=School of Chemical Sciences Web Genealogy |title=Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich |last=Mainz |first=Vera V. |coauthors=Gregory S. Girolami |year=1998 |accessdate=2009-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100612121357/http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf# |archivedate=2010-06-12 }}</ref> [[Disszertáció]]jának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében [[Ferdinand Christoph Oetinger]]nek volt szerepe,<ref>[http://reader.digitale-sammlungen.de/en/fs1/object/display/bsb10958646_00003.html Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam]</ref> emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.
Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a [[Német-római Birodalom]]hoz tartozó [[Tübingen]]ben született. [[Philipp Friedrich Gmelin]] legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a [[Tübingeni Egyetem]]en.<ref>{{cite web |url=http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf |publisher=University of Illinois, Champaign-Urbana |work=School of Chemical Sciences Web Genealogy |title=Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich |last=Mainz |first=Vera V. |coauthors=Gregory S. Girolami |year=1998 |accessdate=2009-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100612121357/http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf# |archivedate=2010-06-12 }}</ref> [[Disszertáció]]jának címe, „''Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam''”. E disszertáció védelmében [[Ferdinand Christoph Oetinger]]nek volt szerepe,<ref>[http://reader.digitale-sammlungen.de/en/fs1/object/display/bsb10958646_00003.html Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam]</ref> emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „''Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.''”.


== Karrierje ==
== Karrierje ==
[[Fájl:Göttingen-Grave.of.Johann.Friedrich.Gmelin.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Gmelin sírköve a göttingeni temetőben]]
[[Fájl:Göttingen-Grave.of.Johann.Friedrich.Gmelin.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Gmelin sírköve a göttingeni temetőben]]

1769-ben Gmelin a [[Tübingeni Egyetem]] [[Adjunktus (oktatás)|adjunktus]] professzora lett. 1773-ban a [[Georg-August-Universität Göttingen]] adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, [[Leopold Gmelin]], akiből [[vegyész]] lesz.
1769-ben Gmelin a [[Tübingeni Egyetem]] [[Adjunktus (oktatás)|adjunktus]] professzora lett. 1773-ban a [[Georg-August-Universität Göttingen]] adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, [[Leopold Gmelin]], akiből [[vegyész]] lesz.


Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a [[Carl von Linné]] által elindított ''Systema Naturae'' című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.
Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a [[Carl von Linné]] által elindított „''Systema Naturae''” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.


1804-ben halt meg Göttingenben.
1804-ben halt meg Göttingenben.
63. sor: 63. sor:
1789-ben Gmelin fedezte fel a [[sávos csuka|sávos csukát]] ''(Esox americanus)''.
1789-ben Gmelin fedezte fel a [[sávos csuka|sávos csukát]] ''(Esox americanus)''.


Herpetológusként számos új [[kétéltűek|kétéltű]]- és [[hüllők|hüllő]]fajt írt le.<ref>The Reptile Database. www.reptile-database.org.</ref>
Herpetológusként számos új [[kétéltűek|kétéltű]]- és [[hüllők|hüllőfajt]] írt le.<ref>The Reptile Database. www.reptile-database.org.</ref>


Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos [[csigák|csigát]] fedezett fel és írt le.
Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos [[csigák|csigát]] fedezett fel és írt le.


== Néhány írása ==
== Néhány írása ==
* {{cite book |last= Gmelin |first= Johann Friedrich |coauthors= Ferdinand Christoph Oetinger |title=Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam | series = Thesis Tübingen |year= 1768 |oclc= 10717434 }}
*{{cite book |last= Gmelin |first= Johann Friedrich |coauthors= Ferdinand Christoph Oetinger |title=Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam | series = Thesis Tübingen |year= 1768 |oclc= 10717434 }}
* ''Allgemeine Geschichte der Gifte'', Two Volumes, 1776/1777
*''Allgemeine Geschichte der Gifte'', Two Volumes, 1776/1777
* ''Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte'', 1777
*''Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte'', 1777
* ''Allgemeine Geschichte der mineralischen Gif''te, 1777
*''Allgemeine Geschichte der mineralischen Gif''te, 1777
* ''Einleitung in die Chemie'', 1780
*''Einleitung in die Chemie'', 1780
* ''Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus'', 1783
*''Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus'', 1783
* ''Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst'', 1784
*''Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst'', 1784
* ''Grundsätze der technischen Chemie'', 1786
*''Grundsätze der technischen Chemie'', 1786
* ''Grundriß der Pharmazie'', 1792
*''Grundriß der Pharmazie'', 1792
* ''Geschichte der Chemie'', 1799
*''Geschichte der Chemie'', 1799
* ''Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte'', 1806
*''Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte'', 1806


== Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok ==
== Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok ==

A lap 2020. augusztus 12., 10:09-kori változata

Johann Friedrich Gmelin
Életrajzi adatok
Született1748. augusztus 8.
Tübingen
Elhunyt1804. november 1. (56 évesen)
Göttingen
SírhelyAlbanifriedhof
Ismeretes mint
Nemzetiségnémet
SzüleiPhilipp Friedrich Gmelin
GyermekekLeopold Gmelin
IskoláiTübingeni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterületbotanika, entomológia, herpetológia
Hatással voltak ráPhilipp Friedrich Gmelin, Carl von Linné
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat.

Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”.

Élete

Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen.[1] Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek volt szerepe,[2] emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.

Karrierje

Gmelin sírköve a göttingeni temetőben

1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Georg-August-Universität Göttingen adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin, akiből vegyész lesz.

Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.

1804-ben halt meg Göttingenben.

Öröksége

Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el.

Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin.

1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus).

Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le.[3]

Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le.

Néhány írása

  • Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434 
  • Allgemeine Geschichte der Gifte, Two Volumes, 1776/1777
  • Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte, 1777
  • Allgemeine Geschichte der mineralischen Gifte, 1777
  • Einleitung in die Chemie, 1780
  • Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus, 1783
  • Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst, 1784
  • Grundsätze der technischen Chemie, 1786
  • Grundriß der Pharmazie, 1792
  • Geschichte der Chemie, 1799
  • Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte, 1806

Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok

Az alábbi linkben megnézhető Johann Friedrich Gmelin taxonjainak egy része.

Bővebben: Johann Friedrich Gmelin taxonjai

Jegyzetek

  1. ↑ Mainz, Vera V.; Gregory S. Girolami: Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich. School of Chemical Sciences Web Genealogy. University of Illinois, Champaign-Urbana, 1998. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  2. ↑ Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam
  3. ↑ The Reptile Database. www.reptile-database.org.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Johann_Friedrich_Gmelin&oldid=22942217”