„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A kritikai rész kiegészítése
→‎Kritikája: egy hivatkozás javítása
29. sor: 29. sor:
== Kritikája ==
== Kritikája ==


A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában [[Érvelési hiba|érvelési hibának]] tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).<ref name="SBM_Novella"/><ref name="NESS_Novella">{{cite web|url=https://theness.com/neurologicablog/index.php/cam-logical-fallacies/|title=CAM Logical Fallacies|publisher=Neurologica|author=Novella, S.|language=angol|date=2012-05-03|accessdate=2020-05-19}}</ref> A HKO alapjául szolgáló [[csi]], valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban ''nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték''.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncture outcomes in a college clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="Boldogkői">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.<ref name="MO_Placebo">{{cite web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó, vagy valós hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref> Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>
A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában [[Érvelési hiba|érvelési hibának]] tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).<ref name="SBM_Novella"/><ref name="NESS_Novella">{{cite web|url=https://theness.com/neurologicablog/index.php/cam-logical-fallacies/|title=CAM Logical Fallacies|publisher=Neurologica|author=Novella, S.|language=angol|date=2012-05-03|accessdate=2020-05-19}}</ref> A HKO alapjául szolgáló [[csi]], valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban ''nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték''.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncture outcomes in a college clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="Boldogkői">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]|date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.<ref name="MO_Placebo">{{cite web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó, vagy valós hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref> Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>


==Magyarországon==
==Magyarországon==

A lap 2020. május 19., 23:32-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt Tsim Sha Tsuiban, Hongkong

A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a komplementer és alternatív medicina körébe sorolják,[1] s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt áltudományosnak tekinthetők.[2][3] Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.[4]

A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a Shiatsu masszázs.[5] Gyakran a csikungot és a tajcsicsuant is szorosan összefüggésbe hozzák vele.[6]

Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,[5] a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.[7] Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand Fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem,[7] mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás.[8]

Története

A hagyományos kínai orvoslás filozófiája ugyanabból a tőből ered, mint a taoizmus és a buddhizmus. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel.[9] Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően. Valószínűleg ez az oka, hogy a HKO oly sok taoista eredetű elvet örökölt.

Uralkodásának aranykora alatt i. e. 2698-tól 2596-ig, Csi Po (岐伯) miniszterével folytatott párbeszédének eredményeképp, a kínai hagyományok feltételezése szerint Huang-ti, a Sárga Császár alkotta meg a Nej csing szu vent (内经·素問》) avagy a Belső könyvek - Egyszerű kérdések (más értelmezés szerint: A belgyógyászat alapkérdései) melyet Huang Ti nej csingként is ismerünk. A modern tudomány feltételezése szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós vagy tudósok állíthatták össze, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.

A Han-dinasztia (i. e. 202 – i. sz. 220) ideje alatt Zhang Zhongjing (张仲景/張仲景), a kínai Hippokratész, aki Chang-sha polgármestere volt az i. sz. második század vége felé, írta az Értekezés a hidegkárokról című tanulmányt, mely a legkorábbi ismert utalást tartalmazza a Neijing Suwen-re vonatkozólag. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, Hua Tuo (i. sz. 140 – 208) volt, aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnózis során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.

A Jin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i. sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Jia Yi Jing (甲乙经/甲乙經) című művében i. sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Neijing Suwennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i. sz. XI. században vizsgálta át.

2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott egy újfajta maláriagyógyszer felfedezéséért Juju Tu a kínai hagyományos orvoslással foglalkozó akadémia munkatársa. [10]

Kritikája

A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában érvelési hibának tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).[8][11] A HKO alapjául szolgáló csi, valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték.[12] Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,[13] ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a placebókontrollt is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,[14] azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.[15] A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.[16] Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.[17]

Magyarországon

Dr. Eőry Ajándok, a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az 1989 év szeptemberében. Tevékenységüket a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával végzik.[18]

1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével. Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet)keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján. 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel. A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma,Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának. A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében. Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára. 2011 májusa óta a NEFMI Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozatot alapított, amelyben a Hagyományos Kínai Orvoslás szakemberei is helyet kaptak, ezzel is erősítve a szakma részvételével annak elismertségét és a szabályozására tett kísérleteket bátorítja. A NATO RTO 195 programja is foglalkozik az akupunktúra alkalmazásának lehetőségeivel katonai és civil egészségügyi ellátásban, amely 3 éves kutatási munkában magyar meghívott szakember (Dr. Hegyi Gabriella) is dolgozik.

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Kónya Judit: Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat. WEBBeteg.hu, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  2. ↑ A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  3. ↑ „Hard to swallow” (angol nyelven). Nature 448 (7150), 105-106. o. PMID 17625521. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  4. ↑ GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály: Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről. Egészségügyi Rendszerek Adattára, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  5. ↑ a b A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája. Shennong Kínai Orvosi Intézet. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  6. ↑ A chikung és a gyógyászat. Vörös Főnix Chikung Iskola. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  7. ↑ a b Barotányi Zoltán (2015. december 3.). „Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai”. Magyar Narancs 49. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  8. ↑ a b Novella, Steven: What is Traditional Chinese Medicine? (angol nyelven). Science Based Medicine, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  9. ↑ Su Wen, 3. fejezet
  10. ↑ index.hu: Fonalférgek és malária: odaítélték a 2015-ös orvosi Nobelt, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2015. október 5.) „"A kínai Juju Tu (aki amúgy a 12. női orvosi Nobel-díjas, viszont az első kínai nő, aki orvosi Nobelt kapott) egy olyan növény maláriaellenes hatásának igazolásáért kapta a díjat, melyet a kínai hagyományos gyógyászat már nagyon régóta használt láz- és gyulladáscsökkentőként. A felfedezés az 1970-es évek elején történt, az artemisinin nevű hatóanyagot az egynyári üröm cserjéjéből vonják ki, bár a növény maláriaellenes hatását már a 4. század közepén született feljegyzésben is említik."”
  11. ↑ Novella, S.: CAM Logical Fallacies (angol nyelven). Neurologica, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  12. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 101-102. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  13. ↑ Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N. (2006). „Exploring acupuncture outcomes in a college clinic”. Europoean Journal of Oriental Medicine 5 (4), 55-63. o.  
  14. ↑ Boldogkői Zsolt: Az akupunktúra nem működik. Index.hu, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  15. ↑ Hraskó Gábor: Szurkálás vagy akupunktúra?. tudomany.hu, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  16. ↑ Placebó, vagy valós hatás?. Medicalonline, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  17. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 229-252. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  18. ↑ [1]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traditional Chinese Medicine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hagyományos_kínai_orvoslás&oldid=22646050”