„Videókártya” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Csatlakozások: +link |
Videókártya => videokártya, helyes alakra átjavítva. Aki "nem hiszi", ellenőrizheti: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A ''' |
A '''videokártya''' (más néven '''videóadapter''', '''grafikus kártya''' vagy '''grafikus adapter''') a [[számítógép]] megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető [[Analóg elektromechanikus műszerek|analóg]] jelekké alakítsa. Ez az egység lehet [[Monitor|CRT monitor]], [[LCD|LCD monitor]], LCD modul, [[HDTV]] vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya. |
||
==Története== |
==Története== |
||
Sorozatgyártásban a |
Sorozatgyártásban a videokártya elvét elsőként 1977-ben az [[Apple Inc.|Apple II]] [[mikroszámítógép]] konstrukciójánál alkalmazták, melynek [[alaplap]]jára integrált képmegjelenítési lehetőségeit bővítőkártyák által lehetett kiegészíteni. Az első [[IBM PC]] 1981-ben kiadott típusában alkalmazott [[MDA]] (Monochrome Display Adapter) videokártya csupán az egyszínű, 80x25 karakteres megjelenítést tette lehetővé. Ezt követően az [[IBM]] [[CGA]] (Color Graphics Adapter) és a Hercules 1982-ben megjelent [[HGC]] (Hercules Graphics Card) videokártyái már a színes szövegkarakterek megjelenítését is támogatták. |
||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
* bővítőkártyás rendszerű (cserélhető) |
* bővítőkártyás rendszerű (cserélhető) |
||
== Több |
== Több videokártya hídba kötése == |
||
[[Fájl:Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban.jpg|bélyegkép|335x335px|Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban]] |
[[Fájl:Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban.jpg|bélyegkép|335x335px|Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban]] |
||
Néhány |
Néhány videokártyát össze lehet kötni egy másikkal, így sokkal nagyobb teljesítményt adnak. Ehhez a következők kellenek: |
||
* nagy kapacitású, jó minőségű tápegység (minimum 500 watt) |
* nagy kapacitású, jó minőségű tápegység (minimum 500 watt) |
||
* 2 db, lehetőleg ugyanolyan [[Számítógép-architektúra|architektúrájú]] |
* 2 db, lehetőleg ugyanolyan [[Számítógép-architektúra|architektúrájú]] videokártya |
||
* kompatibilis alaplap |
* kompatibilis alaplap |
||
* hídcsatlakozó (az alaplaphoz jár) |
* hídcsatlakozó (az alaplaphoz jár) |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Csatlakozások == |
== Csatlakozások == |
||
A bővítőkártyás rendszerű |
A bővítőkártyás rendszerű videokártya a számítógép alaplapjának megfelelő foglalatába dugható be, vagyis a számítógép egyik cserélhető alkatrésze. Cseréjével növelhető a számítógép grafikus teljesítménye, ami megnyilvánulhat a megjelenés gyorsaságában, az átvitt adatmennyiség növelésében, a képpontok számának növelésében és számos más paraméterben. Ennek a csatlakozási módnak ismert fajtái (ezek egymással nem felcserélhetők, a videokártya csak a neki megfelelő foglalatba dugható be): |
||
[[Fájl:Videókártya.JPG|bélyegkép|200px| |
[[Fájl:Videókártya.JPG|bélyegkép|200px|videokártya]] |
||
* S-100 bus |
* S-100 bus |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
* [[PCI Express]] (PCIe) x16 |
* [[PCI Express]] (PCIe) x16 |
||
2018-ban szinte kizárólag PCIe foglalatú |
2018-ban szinte kizárólag PCIe foglalatú videokártyák vannak forgalomban, az előd AGP már csak régi számítógépekben bukkan fel.<ref>https://rendszerigeny.hu/szamitogep-epites/2011/11/27</ref> |
||
== Kimeneti csatlakozók == |
== Kimeneti csatlakozók == |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
* (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására) |
* (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására) |
||
* [[Bitcoin]] bányászatnál |
* [[Bitcoin]] bányászatnál |
||
* külső |
* külső videokártya laptophoz csatlakoztatása, annak teljesítményének növeléséből ([[PCI Express|PCIe]] segítségével) |
||
== Főbb gyártók == |
== Főbb gyártók == |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
* [[Intel]] – "i" sorozat, [[Intel GMA|GMA]] (Graphics Media Accelerator) sorozat, Intel HD sorozat (csak integrált változatban) |
* [[Intel]] – "i" sorozat, [[Intel GMA|GMA]] (Graphics Media Accelerator) sorozat, Intel HD sorozat (csak integrált változatban) |
||
=== Speciális |
=== Speciális videokártya-gyártók és termékeik === |
||
* [[Matrox]] – [[Parhelia]] és [[P-series]] |
* [[Matrox]] – [[Parhelia]] és [[P-series]] |
||
* [[3Dlabs]] |
* [[3Dlabs]] |
A lap 2020. április 26., 10:49-kori változata
A videokártya (más néven videóadapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter) a számítógép megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető analóg jelekké alakítsa. Ez az egység lehet CRT monitor, LCD monitor, LCD modul, HDTV vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya.
Története
Sorozatgyártásban a videokártya elvét elsőként 1977-ben az Apple II mikroszámítógép konstrukciójánál alkalmazták, melynek alaplapjára integrált képmegjelenítési lehetőségeit bővítőkártyák által lehetett kiegészíteni. Az első IBM PC 1981-ben kiadott típusában alkalmazott MDA (Monochrome Display Adapter) videokártya csupán az egyszínű, 80x25 karakteres megjelenítést tette lehetővé. Ezt követően az IBM CGA (Color Graphics Adapter) és a Hercules 1982-ben megjelent HGC (Hercules Graphics Card) videokártyái már a színes szövegkarakterek megjelenítését is támogatták.
Kártyatípusok
- alaplapra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)
- processzorba integrált ( a CPU-n belül található, nem eltávolítható, lehetőség van a letiltására) pl. https://www.amd.com/en/products/apu/amd-ryzen-3-2200g
- bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)
Több videokártya hídba kötése
Néhány videokártyát össze lehet kötni egy másikkal, így sokkal nagyobb teljesítményt adnak. Ehhez a következők kellenek:
- nagy kapacitású, jó minőségű tápegység (minimum 500 watt)
- 2 db, lehetőleg ugyanolyan architektúrájú videokártya
- kompatibilis alaplap
- hídcsatlakozó (az alaplaphoz jár)
Két nagy típus:
Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata
Alacsony hátlappal és csökkentett nyáklap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: DELL, HP,Asus,Acer,MSI,stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.
Csatlakozások
A bővítőkártyás rendszerű videokártya a számítógép alaplapjának megfelelő foglalatába dugható be, vagyis a számítógép egyik cserélhető alkatrésze. Cseréjével növelhető a számítógép grafikus teljesítménye, ami megnyilvánulhat a megjelenés gyorsaságában, az átvitt adatmennyiség növelésében, a képpontok számának növelésében és számos más paraméterben. Ennek a csatlakozási módnak ismert fajtái (ezek egymással nem felcserélhetők, a videokártya csak a neki megfelelő foglalatba dugható be):
- S-100 bus
- ISA
- C-bus
- VMEbus
- Zorro II
- NuBus
- MCA
- EISA
- Zorro III
- VLB (VESA Local Bus)
- PCI
- UPA
- USB
- AGP
- PCI-X
- PCI Express (PCIe) x16
2018-ban szinte kizárólag PCIe foglalatú videokártyák vannak forgalomban, az előd AGP már csak régi számítógépekben bukkan fel.[1]
Kimeneti csatlakozók
- D-SUB
- HDTV (S-videó)
- DVI
- HDMI
- Mini HDMI
- DisplayPort
- Mini DisplayPort
Alkalmazása
- hagyományos kétdimenziós megjelenítések
- háromdimenziós játékok és renderelés
- (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására)
- Bitcoin bányászatnál
- külső videokártya laptophoz csatlakoztatása, annak teljesítményének növeléséből (PCIe segítségével)
Főbb gyártók
Fő chipsetgyártók és jellemző termékeik
- ATI Technologies - AMD (2006 óta az ATI tulajdonosa az AMD,[2] 2011-től már utóbbi cég neve szerepel a marketinganyagokban[3]): Radeon 7/8/9000, Radeon X/X1000, Radeon HD 2/3/4/5/6/7000, R7, R9, RX sorozatok
- nVidia: GeForce sorozat (GeForce FX, GeForce 6 és GeForce 7, GeForce 8, GeForce 9, GTX 100, GTX 200, illetve GTX 400, GTX 460, GTX 500, GTX 560, GTX 600, GTX 660, GTX 700, GTX 750, GTX 900, GTX 1000, RTX sorozatok és lassan jön a 3000 széria is.)
- Intel – "i" sorozat, GMA (Graphics Media Accelerator) sorozat, Intel HD sorozat (csak integrált változatban)
Speciális videokártya-gyártók és termékeik
Kisebb chipsetgyártók és termékeik
- Falanx Microsystems – Mali
- S3 Graphics – Chrome sorozat
- Tech Source – Raptor
- XGI – Volari
- SiS - 6xxx, 3xx, 6x
- 3dfx - Voodoo
- Vivante (telefonok, tabletek, beágyazott rendszerek)
- Samsung - FIMG (telefonok, tabletek, beágyazott rendszerek)
- PowerVR (telefonok, tabletek, beágyazott rendszerek)
Jegyzetek
További információk
- www.gpureview.com (angolul)