„Athosz-hegy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
30. sor: 30. sor:
Az Athosz-hegy mintegy húsz [[ortodox kereszténység|ortodox]] kolostor otthona, amelyek saját [[autonómia (szociológia)|autonóm]] [[teokrácia|teokratikus]] [[köztársaság]]ot alkotnak Görögországon belül, az [[Athosz-hegyi Köztársaság]]ot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a [[ortodox kereszténység|Görög Keleti Egyház]] hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, [[Karüesz]]ben élnek.
Az Athosz-hegy mintegy húsz [[ortodox kereszténység|ortodox]] kolostor otthona, amelyek saját [[autonómia (szociológia)|autonóm]] [[teokrácia|teokratikus]] [[köztársaság]]ot alkotnak Görögországon belül, az [[Athosz-hegyi Köztársaság]]ot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a [[ortodox kereszténység|Görög Keleti Egyház]] hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, [[Karüesz]]ben élnek.


Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy [[Jézus|Jézus Krisztus]] keresztre feszítése után [[Szűz Mária]] a hajójával [[Ciprus (sziget)|Ciprus]]ra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte [[Isten]]t, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a Szent Hegy. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.<ref>{{Cite web |url=https://medium.com/writers-guild/women-are-banned-in-this-part-of-eu-bb597bd57da9 |title=Women are banned in this part of EU |accessdate=2020-01-16 |language=angol}}</ref> Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.<ref>{{Cite web |url=http://www.neaskiti.gr/E0A98554.en.aspx |title=ΜOUNT ATHOS From Legend to History |accessdate=2020-01-17 |language=angol}}</ref>
Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy [[Jézus|Jézus Krisztus]] keresztre feszítése után [[Szűz Mária]] a hajójával [[Ciprus (sziget)|Ciprus]]ra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte [[Isten]]t, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.<ref>{{Cite web |url=https://medium.com/writers-guild/women-are-banned-in-this-part-of-eu-bb597bd57da9 |title=Women are banned in this part of EU |accessdate=2020-01-16 |language=angol}}</ref> Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.<ref>{{Cite web |url=http://www.neaskiti.gr/E0A98554.en.aspx |title=ΜOUNT ATHOS From Legend to History |accessdate=2020-01-17 |language=angol}}</ref>


== Képek ==
== Képek ==

A lap 2020. január 17., 01:12-kori változata

Athosz-hegy
Világörökség
Az Athosz-hegy
Az Athosz-hegy
Adatok
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító454
TípusTermészeti és kulturális helyszín
KritériumokI, II, IV, V, VI, VII
Felvétel éve1988
Elhelyezkedése
Athosz-hegy (Görögország)
Athosz-hegy
Athosz-hegy
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′Koordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.

Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.

Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.[1]

Földrajz

Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.

A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².

A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.[2]

Politika

Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.

Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és amikor onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.[3] Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.[4]

Képek

  • Az Athosz-hegy
    Az Athosz-hegy
  • A félsziget panorámája a hegy tetejéről
    A félsziget panorámája a hegy tetejéről
  • Zarándokok az Athos hegy 2033 méter magas csúcsán
    Zarándokok az Athos hegy 2033 méter magas csúcsán
  • 3D animáció
    3D animáció

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Patriarch Kirill has proposed a Pan-Orthodox Council on Mount Athos. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. ↑ www.mult-kor.hu Megtalálták Dareiosz hajóhadának roncsait?
  3. ↑ Women are banned in this part of EU (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  4. ↑ ΜOUNT ATHOS From Legend to History (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 17.)

További információk

Commons:Category:Athos
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Angolul:

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Athosz-hegy&oldid=22173118”