„Ádám Jenő (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Zej (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
|halál dátuma= [[1982]]. [[május 15.]] {{életkor-holt|1896|12|12|1982|05|15}} |
|halál dátuma= [[1982]]. [[május 15.]] {{életkor-holt|1896|12|12|1982|05|15}} |
||
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]] |
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]] |
||
|házastárs= [[Rőhmer Olga]] (1929)<ref>{{cite web|url=https:https://xn--hajdtnc-lwa7t.hu/2019/07/adam-jeno-elete-es-munkassaga/|title=Ádám Jenő élete és munkássága|work=hajdutanc.hu|accessdate=2019-09-11}}</ref> |
|||
|házastárs= |
|||
|gyermekei = Mariann (1934-1950), Erika (1937-1983) |
|||
|szakma=zeneszerző, <br />kóruskarnagy, <br />zenepedagógus |
|szakma=zeneszerző, <br />kóruskarnagy, <br />zenepedagógus |
||
|munkái= |
|munkái= |
A lap 2019. szeptember 11., 10:42-kori változata
Ádám Jenő | |
Vajda M. Pál felvétele | |
Született | 1896. december 12. Szigetszentmiklós |
Elhunyt | 1982. május 15. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Rőhmer Olga (1929)[1] |
Gyermekei | Mariann (1934-1950), Erika (1937-1983) |
Foglalkozása | zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1933) |
Kitüntetései | Kossuth-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ádám Jenő (Szigetszentmiklós, 1896. december 12. – Budapest, 1982. május 15.) Kossuth-díjas zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő.
Életpályája
Az első világháború során orosz hadifogságban zenekart, kórust szervezett, Taturszkban zeneiskolát alapított. Hazatérve Kodály Zoltán zeneszerzés növendéke volt a Zeneakadémián, 1933-ban karmesteri-karnagyi diplomát szerzett Berlinben, Felix Weingartner növendékeként.
1929-től 1959-ig, nyugdíjazásáig volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Már a kezdetektől kiemelkedően fontosnak tartotta az iskolai ének- és zeneoktatást, 1933-tól 1959-ig a középiskolai ének- és zenetanárképző tanszékvezetője és az operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt, két évtizedig vezette a főiskola énekkarát. Tanított népzenét, szolfézst, zeneelméletet, módszertant, kamaraéneket, dalirodalmat. Kulcsszerepet játszott a „Kodály-módszer” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében, az 1944-ben megjelent Módszeres énektanításban már szerepeltette a később Kodály-módszerként világszerte elterjedt metódust (Ádám Jenő ezt „magyar metódusnak” nevezte). Fontos kiadványként kell szólni a Kodállyal közösen, a teljes általános iskolai képzés (I–VIII. osztály) számára 1947–1948 között írt énektankönyv sorozatot.
Tevékenysége fontos területének számított népművelő, zenenépszerűsítő munkássága is. Már a harmincas évek végétől tartott e témában előadásokat a rádióban, az ország számos településén, majd 1958-tól tévé-előadássorozata révén a zenei műveltség országosan népszerű ismertetőjévé vált. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba ezt a munkásságát, még az amerikai magyarság körében is emlékezetes előadásai voltak. Maga Kodály is nagyra tartotta ebbéli képességét: „szerencsésen egyesíti magában a legmagasabb zenei képzettséget a népiskolai gyakorlat közvetlen tapasztalataival”.
Zeneszerzői munkássága során főként népzenéből merített ihletet, de életművében fontosak egyházzenei művei is. Komponistai munkássága szerteágazó területet ölelt fel: zenekari és kamaraműveket, dalokat, színpadi és film kísérőzenét, kórusműveket stb. is komponált. 1955-ben Érdemes művész lett, két évvel később pedig megkapta a Kossuth-díjat.
Emlékezete
- Munkásságának emléket állít a Szigetszentmiklóson található Ádám Jenő Emlékház, a Zeneiskola előtti mellszobra[2] és a Köztemetőben álló síremléke.
- Emléktábla örökíti meg, hogy évtizedekig élt Budapest XII. kerületében, Krisztinavárosban, a Moszkva tér 14-ben.
- Több (zene)iskola is viseli a nevét országszerte, a budapestinél bronz relief is hirdeti emlékét (Mecseki Hargita műve)
Díjai
- Érdemes művész (1955)
- Kossuth-díj (1957)
- Magyar Örökség díj (2002) /posztumusz/
Főbb művei
Zeneművek
- Ez a mi földünk (1923)
- Magyar Karácsony (1929)
- Mária Veronika (1937)
- Panasz és ünnepség (1941)
Zenekari művek
- Dominica (szvit, 1925)
- Európa (1939)
Kórusművek zenekarral
- Ember az úton
- Szimfonikus freskók (1945)
Kamarazene
- 2 vonósnégyes (1924, 1930)
- Arany János dalai (1951)
Egyéb zeneművek
Számos kórusmű, színpadi kísérőzenék, dalok, népdalfeldolgozások, hat film zenéje.
Könyvek
- A skálától a szimfóniáig. Turul könyvkiadó, Budapest, 1943
- Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. Turul könyvkiadó, Budapest, 1944
- A muzsikáról. Zeneműkiadó, Budapest, 1954
- Szó–Mi daloskönyv (társszerző: Kodály Zoltán). Budapest, 1943–1946
Jegyzetek
- ↑ [https:https://xn--hajdtnc-lwa7t.hu/2019/07/adam-jeno-elete-es-munkassaga/ Ádám Jenő élete és munkássága]. hajdutanc.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/25688/Adam_Jeno_Szigetszentmiklos_2015.html
Források
- Horusitzky Zoltán: Ádám Jenőről. Muzsika, 1982. 7. sz.
- Schelken Pálma: Lánggal búcsúzott. Parlando, 1982. 8–9. sz.
- Szokolay Sándor: Búcsú Á. J.-től. Ének-zene Tanítása, 1982. 5. sz.
- Kontra István: Á. J. Emlékház. Ének-zene Tanítása, 1985. 6. sz.
- Soltész Elekné: A néptanító Á. J.-re emlékezünk. Kóta, 1988. 5. sz.
- Kislexikon – Ádám Jenő
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
- Ádám Jenő Emlékház
- Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola
- Ádám Jenő Zeneiskola Szigetszentmiklós
- Balás Endre: Én ültettem a cédrusfát. Ádám Jenő élete, munkássága; Ádám Jenő Alapítvány, Szigetszentmiklós, 1996
- Székely Miklós: Ádám Jenő élete és munkássága; Püski, Bp., 2000