Ternitz

Ternitz
Ternitz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Kerület	Neunkircheni
Járás	Neunkircheni járás
Alapítás éve	1352
Polgármester	Rupert Dworak
Irányítószám	2620, 2630, 2631, 2632, 2732, 2733, 2734
Körzethívószám	02630
Forgalmi rendszám	NK
Népesség
Teljes népesség	14 632 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Terület	65,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′, k. h. 16° 02′47.716666666667, 16.033333333333
Ternitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternitz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ternitz város Ausztriában. Alsó-Ausztria tartomány Neunkircheni járásában fekszik, lakossága 2016 januárjában 14 700 fő volt.

Elhelyezkedése

A ternitzi plébániatemplom

Ternitz Alsó-Ausztria déli régiójában, az ún. Iparnegyedben (Industrieviertel) fekszik, a Schwarza folyó völgyében. A városi önkormányzathoz tartozó 898 m Gösing-hegy a környék legmagasabb pontja. Ternitz Puchberg am Schneeberg, Schrattenbach, Würflach, Neunkirchen, Wartmannstetten, Wimpassing im Schwarzatale, Grafenbach-Sankt Valentin, Enzenreith, Buchbach, Bürg-Vöstenhof és Prigglitz községekkel határos.

Teljes területe 65,38 km², amelynek 56,6%-a erdő, 29,1%-a pedig mezőgazdaságilag hasznosított szántóföld vagy legelő. Az épületek és utak csak 9%-ot foglalnak el. A városi önkormányzathoz tartozik több kisebb falu és városrész: Flatz (301 lakos), Gadenweith (15), Gutenmann (8), Holzweg (28), Pottschach (4 862), Putzmannsdorf (933), Raglitz (616), Reith (36), St. Lorenzen am Steinfelde (66), Sieding (373), Stixenstein (38) és Thann (72). Magának Ternitznek 7 422 lakosa van.

Története

Ternitz nevét először 1352-ben említik egy oklevélben, amelyben St. Lorenzen telkeit sorolják fel. A mai Ternitz helye a középkorban sűrűn lakott lehetett, de az újkorra nagyrészt elnéptelenedett. Jelentős növekedés a 19. század közepétől indult meg, amikor 1842-ben megépült a déli vasútvonal (Ternitz állomás 1847-től létezik), 1846-ban pedig Franz Müller egy vasüzemet létesített. Ezt 1862-ben Alexander von Schoeller vásárolta meg és négy évvel később létrehozta a Schoeller-Bleckmann acélművet. Ennek eredményeképpen a környék lakossága gyorsan emelkedett.

St. Johann am Steinfeld, Dunkelstein és Rohrbach am Steinfeld 1923-ban egyesült és létrejött a ternitzi önkormányzat. 1948-ban városi rangra emelték. 1969-ben Flatz és Sieding, 1974-ben pedig Pottschach és Raglitz falvakat is hozzákapcsolták.

Lakosság

A 2016. január 1-i becslés szerint Ternitz lakossága 14 770 fő. A város 1971-ben volt a legnépesebb 16515 lakossal, azóta fokozatosan csökken. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosok 52%-a (7918) nő, 48%-a (7314) férfi. Ekkor a ternitziek 92,3%-a volt osztrák állampolgár.

A lakosok 62,6%-a a római katolikus vallást követi (egész Alsó-Ausztriában 79,3%), 9,4%-a muszlim, 4,6% protestáns, 0,6%-a ortodox keresztény, 20,5% pedig felekezet nélküli. Zsidónak öt személy vallotta magát.

Látnivalók

Stixenstein

• Stixenstein vára. A 12. században épült vár Bécs városának tulajdona és részlegesen látogatható. A várban színdarabokat, koncerteket, kiállításokat is rendeznek.
• Dunkelsteini várrom
• Dunkelstein-Blindendorfi templom
• a modern stílusban, 1959-ben épült plébániatemplom
• a késő gótikus, barokk belsejű Keresztelő Szt. János templom St.Johann am Steinfeldében
• Acélváros-múzeum (Stahlstadtmuseum), ipartörténeti kiállítás
• a Sierningtal-Flatzerwand Naturpark természetvédelmi terület

Gazdaság

2001-ben 168 mezőgazdasági és 484 egyéb munkaadó volt a városban. A munkavállalók száma 6383 volt. A legnagyobb munkaadók a Schoeller-Bleckmann acélművek utódvállalatai: a Schoeller-Bleckmann Oilfield (SBO) 435 főt foglalkoztat, a Schoeller-Bleckmann Edelstahlrohr GmbH (SBER) pedig 584 főt.

Források

• Ernő Deák: Ternitz. In: Othmar Pickl, Alfred Hoffmann (Hrsg.): Österreichisches Städtebuch. Teil 4: Friederike Goldmann (Red.): Die Städte Niederösterreichs. Band 3: R – Z. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1982, ISBN 3-7001-0459-6, S. 133–145.
• René Harather: Die Geschichte der Region und Stadt Ternitz von den Anfängen bis zur Gegenwart. Unter besonderer Berücksichtigung sozialgeschichtlicher Aspekte. Stadtgemeinde Ternitz, Ternitz 1998.
• René Harather: Unser Ternitz. Zum 650. Jahrestag der urkundlichen Ersterwähnung. Fotografien von Christian Handl. Heimat-Verlag, Schwarzach u. a. 2002.
• Elisabeth Schober: Schulen der Stadt Ternitz. Versuch einer narrativen Studie aus dem Bereich der Schulgeschichte. Diplomarbeit. Universität Wien 1991.
• Dieter Steindl: Regesten der hochmittelalterlichen Nennungen auf dem Gebiet der Stadtgemeinde Ternitz und ihrer Katastralgemeinden. Diplomarbeit. Universität Wien 1997.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.