„Magyarország népességének vallási megoszlása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →A 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai: zöld linkek kékre |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →A népszámlálások adatai: zöldkékítés |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
|value2 = 11.6 |
|value2 = 11.6 |
||
|color2 = DodgerBlue |
|color2 = DodgerBlue |
||
|label3 = [[Evangélikus |
|label3 = [[Magyarországi Evangélikus Egyház|Evangélikus]] |
||
|value3 = 2.2 |
|value3 = 2.2 |
||
|color3 = DeepSkyBlue |
|color3 = DeepSkyBlue |
||
|label4 = [[ |
|label4 = [[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikus]] |
||
|value4 = 1.8 |
|value4 = 1.8 |
||
|color4 = MediumOrchid |
|color4 = MediumOrchid |
||
| 84. sor: | 84. sor: | ||
|[[Magyarországi Református Egyház|Református egyház]]||20,9%||21,9%||20,9%||17,7%||15,91%||11,61% |
|[[Magyarországi Református Egyház|Református egyház]]||20,9%||21,9%||20,9%||17,7%||15,91%||11,61% |
||
|- |
|- |
||
|[[Evangélikus |
|[[Magyarországi Evangélikus Egyház|Evangélikus]]||6,1%||5,2%||4,2%||3,9%||2,99%||2,16% |
||
|- |
|- |
||
|[[ |
|[[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikus]]|| || || || ||2,64%||1,80% |
||
|- |
|- |
||
|[[Jehova |
|[[Jehova tanúi]] || || || || ||0,21%|| 0,32% |
||
|- |
|- |
||
|[[Baptista egyház|Baptista]]|| || || || ||0,17%||0,18% |
|[[Baptista egyház|Baptista]]|| || || || ||0,17%||0,18% |
||
A lap 2019. február 28., 14:49-kori változata
Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.
Népszámlálások
A népszámlálási adatok problémái
A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”[2]
A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:
| Kérdés | Arány |
|---|---|
| „Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” | 76,1% |
| „Ön tartozik most valamilyen valláshoz?” | 69,5% |
|
„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?” |
60,4% |
| „Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?” | 57,3% |
Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.[3]
A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”[4]
A népszámlálások adatai
Az 1949 és 2000 közötti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség felekezeti hovatartozásáról. A táblázat ezen adatai egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A sorok a 2011-ben adott válaszok száma alapján vannak rendezve. [1]
Vallási megoszlás a 2011-es népsz. alapján
| Vallás | 1930 | 1949 | 1992 | 1998 | 2001 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Római katolikus | 67,1% | 70,5% | 67,8% | 57,8% | 51,87% | 37,15% |
| Nem válaszolt | 10,83% | 27,16% | ||||
| Felekezeten kívüli | 0,1% | 4,8% | 18,5% | 14,55% | 18,18% | |
| Református egyház | 20,9% | 21,9% | 20,9% | 17,7% | 15,91% | 11,61% |
| Evangélikus | 6,1% | 5,2% | 4,2% | 3,9% | 2,99% | 2,16% |
| Görögkatolikus | 2,64% | 1,80% | ||||
| Jehova tanúi | 0,21% | 0,32% | ||||
| Baptista | 0,17% | 0,18% | ||||
| Hit Gyülekezete | 0,4% | 0,18% | ||||
| Ortodox | 0,14% | 0,14% | ||||
| Izraelita | 5,1% | 1,5% | 0,20% | 0,13% | 0,11% | |
| Buddhista | 0,05% | 0,10% | ||||
| Egyéb és ismeretlen | 0,7% | 0,7% | 2,2% | 1,90% | 0,11% | 0,91% |
A 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai
| 2001 | 2011 | |||
|---|---|---|---|---|
| Felekezetek | Népesség | % arány | Népesség | % arány |
| ÁBRAHÁMI VALLÁSOK | 7 600 247 | 74,52 | 5 402 101 | 54,36 |
| kereszténység | 7 584 175 | 74,37 | 5 385 557 | 54,19 |
| katolikus egyház | 5 558 901 | 54,51 | 3 871 922 | 38,96 |
| római katolikus | 5 289 521 | 51,87 | 3 691 389 | 37,15 |
| görögkatolikus | 268 935 | 2,64 | 179 176 | 1,80 |
| ism. katolikus | 505 | 0,00 | 1 357 | 0,01 |
| protestantizmus | 1 985 979 | 19,47 | 1 451 542 | 14,61 |
| református | 1 622 796 | 15,91 | 1 153 454 | 11,61 |
| evangélikus | 304 705 | 2,99 | 215 093 | 2,16 |
| baptista | 17 705 | 0,17 | 18 211 | 0,18 |
| unitárius | 6 541 | 0,06 | 6 820 | 0,07 |
| egyéb protestáns | 34 232 | 0,34 | 57 964 | 0,58 |
| ortodox kereszténység | 15 520 | 0,14 | 13 710 | 0,14 |
| egyéb keresztények | 24 715 | 0,24 | 48 383 | 0,49 |
| izraelita | 12 871 | 0,13 | 10 965 | 0,11 |
| iszlám | 3 201 | 0,03 | 5 579 | 0,06 |
| DHARMIKUS (keleti) VALLÁSOK | 7 736 | 0,08 | 13 385 | 0,13 |
| buddhista | 5 223 | 0,05 | 9 758 | 0,10 |
| egyéb dharmikus | 2 513 | 0,02 | 3 627 | 0,04 |
| FELSOROLTAK KÖZÜL EGYIK SEM | 2 630 | 0,03 | 16 889 | 0,17 |
| VALLÁSI KÖZÖSSÉGHEZ, FELEKEZETHEZ NEM TARTOZÓ | 1 483 369 | 14,55 | 1 806 409 | 18,18 |
| NEM KÍVÁNT VÁLASZOLNI, NINCS VÁLASZ | 1 104 333 | 10,83 | 2 698 844 | 27,16 |
| összesen | 10 198 315 | 100,00 | 9 937 628 | |
Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások
Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ez irányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.[5]
- 2002. év
Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az szja-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.
- 2006. év
A 4,426 millió szja-bevallónak[6] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2007. év
A 4,476 millió szja-bevallónak[7] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2009. év
A 4,5 millió szja-bevallónak[8] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.
| Egyház, vallási közösség | Felajánlók aránya 2002[9] | Felajánlók aránya 2006[10] | Felajánlók aránya 2007[11] | Felajánlók aránya 2009[12] |
|---|---|---|---|---|
| Magyar Katolikus Egyház | 7,44% | 10,31% | 11,22% | 11,87% |
| Magyarországi Református Egyház | 2,47% | 3,39% | 3,67% | 4,06% |
| Magyarországi Evangélikus Egyház | 0,74% | 0,95% | 1,04% | 1,09% |
| Hit Gyülekezete | 0,22% | 0,3% | 0,37% | 0,41% |
| Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége | 0,25% | 0,25% | 0,29% | |
| Magyarországi Baptista Egyház | 0,23% | 0,23% | 0,34% | |
| MAZSIHISZ | 0,13% | 0,13% | 0,13% | 0,12% |
| Összes | 11,97% | 16,91% | 18,34% | 19,87% |
Egyéb felmérések
A Medián 1999-es felmérése szerint valamilyen egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.[13]
A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004-ben végzett országos reprezentatív felmérése alapján a megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.[14]
A 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 44%-a hisz valamilyen Istenben, 31% nem hisz Istenben, de hisz valamiféle felsőbb erőben, 19% egyikben sem.[15]
A Fessel Institute által 2007-ben, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 1997 és 2007 között Magyarországon a magukat nagyon vallásosként meghatározók száma 5%-kal, a rendszeresen templombajárók aránya 7,5%-kal csökkent.[16]
Források
- ↑ A 2001. évi népszámlálás kiadványai és adatai, nepszamlalas2001.hu
- ↑ Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések. In: Népszámlálás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH, Bp. 2002. pp. 7-10. (A vonatkozó rész: p. 8.)
- ↑ Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. LOISIR Kft, Bp. – Piliscsaba. 2006. (Pázmány Társadalomtudomány 4.) 404 p.
- ↑ Czibulka, u.o. A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...
- ↑ Ez utóbbi lehetőség tág teret biztosít az felajánlók – különböző szempontú – befolyásolására. Nem mindegy ugyanis, hogy az "egyházi 1%-ot" a parlagfű-mentesítésre, vagy a határon túli magyarok támogatására lehet-e felajánlani.
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2006. évi szja-bevallások szja 1+1%-ának feldolgozásáról. [2008. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2007. évi szja 1%-felajánlásokról
- ↑ - Tájékoztató a 2009. évi szja-felajánlásokról
- ↑ Népszabadság 2002. szeptember 12., szerző: Czene Gábor
- ↑ APEH-kimutatás 2007. december 31.. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ APEH-kimutatás 2008. december 31.
- ↑ APEH-közlemény 2010. szeptember 14.. [2010. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ Vallásosság és felekezetek Magyarországon, 1999. április-június (archív link)
- ↑ Czene Gábor: Kevesen követik az egyházi tanításokat Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszabadság, 2004. október 22.
- ↑ Eurobarometer 2005 - Social values, Science and Technology
- ↑ Fessel Institute, idézi: Czene Gábor. Teret veszít a vallás Magyarországon, Népszabadság, 2008. október 8.