„Eduard Georgijevics Bagrickij” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB |
|||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
Szegény [[Zsidók|zsidó]] polgári családból származik. Földmérő tanfolyamokat végzett, de szakmájában nem dolgozott. A Odesszában, a helyi lapokban [[1915]]-ben jelentek meg munkái. Munkájára az irodalmi antológia, a [[Romantika|neoromantikus]] költészet volt jellemző. Hamarosan az odesszai írók – |
Szegény [[Zsidók|zsidó]] polgári családból származik. Földmérő tanfolyamokat végzett, de szakmájában nem dolgozott. A Odesszában, a helyi lapokban [[1915]]-ben jelentek meg munkái. Munkájára az irodalmi antológia, a [[Romantika|neoromantikus]] költészet volt jellemző. Hamarosan az odesszai írók – [[Iszaak Emmanuilovics Babel|Iszaak Babel]], [[Jurij Karlovics Olesa|Jurij Olesa]], [[Valentyin Petrovics Katajev|Valentyin Katajev mellett]] – egyik legfontosabb alakja. |
||
Számára az [[1917-es októberi orosz forradalom]] a szabadságot, a megváltást, a szabad élethez való jogot hozta. [[1918]]-ban önként jelentkezett a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregbe]], a politikai osztályon propaganda verseket írt. |
Számára az [[1917-es októberi orosz forradalom]] a szabadságot, a megváltást, a szabad élethez való jogot hozta. [[1918]]-ban önként jelentkezett a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregbe]], a politikai osztályon propaganda verseket írt. |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
==Művei== |
==Művei== |
||
* [[1926]] – ''Gondolatok Opanaszról'' (''Дума про Опанаса''), a leghíresebb munkája |
* [[1926]] – ''Gondolatok Opanaszról'' (''Дума про Опанаса''), a leghíresebb munkája |
||
* [[1927]] – ''Csempészek'' |
* [[1927]] – ''Csempészek'' |
||
* [[1928]] – ''Délnyugat'' – az első verseskötete |
* [[1928]] – ''Délnyugat'' – az első verseskötete |
||
* [[1932]] – ''A győztesek'' – második verseskötete |
* [[1932]] – ''A győztesek'' – második verseskötete |
||
* 1932 – ''Az utolsó éjjel''; ''Férfi a külvárosban'' |
* 1932 – ''Az utolsó éjjel''; ''Férfi a külvárosban'' |
||
==Magyarul== |
|||
*''Álmatlan éj''; vál. Pór Judit, ford., utószó Tellér Gyula; Európa, Bp., 1970 |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2018. augusztus 18., 10:21-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Eduard Georgijevics Bagrickij | |
| Bagrickij Moszkvában, 1930 körül | |
| Bagrickij Moszkvában, 1930 körül | |
| Élete | |
| Született | 1895. november 3. vagy október 22. Odessza |
| Elhunyt | 1934. február 16. Moszkva |
| Sírhely | Novogyevicsi temető |
| Házastársa | Lydia Souok |
| Gyermekei | Vsevolod Bagritski |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, dráma |
 | |
| Eduard Georgijevics Bagrickij aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Georgijevics Bagrickij témájú médiaállományokat. | |
Eduard Bagrickij (oroszul : Эдуард Багрицкий (álnév); eredeti nevén: Эдуард Георгиевич Дзюбин) (Odessza, 1895. november 3. vagy október 22. – Moszkva, 1934. február 16.) orosz/szovjet költő, műfordító és drámaíró.
Élete és munkássága
Szegény zsidó polgári családból származik. Földmérő tanfolyamokat végzett, de szakmájában nem dolgozott. A Odesszában, a helyi lapokban 1915-ben jelentek meg munkái. Munkájára az irodalmi antológia, a neoromantikus költészet volt jellemző. Hamarosan az odesszai írók – Iszaak Babel, Jurij Olesa, Valentyin Katajev mellett – egyik legfontosabb alakja.
Számára az 1917-es októberi orosz forradalom a szabadságot, a megváltást, a szabad élethez való jogot hozta. 1918-ban önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a politikai osztályon propaganda verseket írt.
Munkássága 1925-től, Moszkvába költözésével kibontakozott. Költészetére a színes képek, az érzelmi kitörések és vágyak, a romantikus kompozíciók jellemzők. Joszif Visszarionovics Sztálin egyre növekvő elnyomó rendszerével szemben burkolt kritikát alkalmazott. Korai halála miatt barátai segítettek, hogy művei megjelenjenek, segítve a családja életét.
Művei
- 1926 – Gondolatok Opanaszról (Дума про Опанаса), a leghíresebb munkája
- 1927 – Csempészek
- 1928 – Délnyugat – az első verseskötete
- 1932 – A győztesek – második verseskötete
- 1932 – Az utolsó éjjel; Férfi a külvárosban
Magyarul
- Álmatlan éj; vál. Pór Judit, ford., utószó Tellér Gyula; Európa, Bp., 1970
