Románvásár

Románvásár (Roman)
Városi kollégium
Románvásár címere Románvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Rang	város
Községközpont	Roman
Polgármester	Leonard Achiriloaiei (2020. augusztus – )
Irányítószám	611100
SIRUTA-kód	120860
Népesség
Népesség	48 644 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	9 (0%, 2021)
Népsűrűség	2309 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,8 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 55′ 48″, k. h. 26° 55′ 48″46.93, 26.93
Románvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Románvásár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Románvásár (románul Roman, németül Romanvarasch) Románia Moldva régiójának középső részén található közepes méretű város Neamț megyében

Fekvése

Karácsonkőtől (Piatra Neamț) 46 kilométerre keletre, a Szeret és a Moldova folyók összefolyásánál fekvő közlekedési csomópont. Észak-déli irányban az DN2-es főút keresztezi.

Nevének eredete

Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, Roman halicsi fejedelemtől származik. Lengyel elnevezése ezért Romanow Torg (a Romanok mezővárosa).

Története

A város látképe

Nevét 1392-ben említették először az oklevelek. A 15. században itt még csak favár állt; kőerődítését 1483-ban Stefan cel Mare építtette. Alexandru cel Bun alatt ortodox püspökségi székhely lett. Püspökeinek egyike az 1624-1693 között élt ukrán származású Dosoftei metropolita, neves író volt, aki egyházi írásaiba népi mondákat és hagyományokat is beleszőtt.

A város szomorú nevezetességei közé tartozik, hogy itt fejezték le a híres moldvai krónikaírót Miron Costint, aki lengyel műveltségének felhasználásával törekedett a moldvai kultúra felvirágoztatására.

Ipar, kereskedelem

A Szeret folyó jobb partján fekvő város egyben híres viziút is, mely a moldvai fejedelmek középkori székhelyét Szucsávát a dunai kikötőkkel kötötte össze, ezáltal kedvezően elősegítette a város kereskedelmének fejlődését is.

A város ipara a 20. század ötvenes éveiben korszerűsödött, régi cukorgyára és gépgyára is újjáépült, továbbá betonelemgyár, csőgyár kerámiaüzem is létesült itt.

Lakossága

Lakosságának mintegy 15%-a, 10 087 fő moldvai csángó^[forrás?], azonban a 2002-es népszámláláson csak 6 fő vallotta magát csángónak, 25 magyarnak.

Nevezetességek

• Püspöki templom (Biserica Episcopala) - A város legértékesebb műemléke. Építése a 15. században kezdődött, Petru Rareș fejedelem uralkodása alatt fejeződött be. Az erődített kolostor központjában fekvő templom jellegzetes moldvai alkotás: háromkaréjos szentélyzáródású épületében a naosz súlyoontját torony jelzi. Architektúráját később a 17, 18, 19. századokban ismét megújították. A belsejében található értékes falfestmények a 16-17. század fordulóján készültek. Készítőjük az újabb kutatások szerint suceviṭai lehetett.

• Nagyboldogasszony-templom (Biserica Precistả Mare) - 1569-ben Alexandru Lăpușneanu fejedelem felesége, Ruxandra emeltette, ezért Ruxandra néven is ismert. Vaskapuja 1826-1838 között készült.

• Szent Fejedelmek temploma (Biserica Sfintii Voievozi) - II. Ștefan Tomșa fejedelem alapította. Jelenlegi formája a 17. század elején alakult ki.

• Örmény templom (Bioserica armenească) - a környék nagy számú örmény telepesének kezdeményezésére 1609-ben épült. Alapítóinak kulturális öröksége következtében régi kéziratairól nevezetes hely.

• Történelmi múzeum - A város és környéke régészeti emlékeit őrzi.

• Természettudományi múzeum - Gazdag gyüjteményének állattani része különösen érdekes.

• Városi park - 1963-ban létesült, sétányain Moldva kiemelkedő személyiségeinek szobrai láthatók.

• Roman Musat fejedelem vára - A vár maradványai, mely eredetileg fából és földből épült. A váreggyüttest a 15. század második felében jelentős erődítménnyé fejlesztették.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
  Püspöki templom
• 
  Nagyboldogasszony templom
• 
  Örmény templom
• 
• 
• 

Források

• Moldvai utazások (Panoráma, 1978) ISBN 963 243 099 9