„Buza Péter” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
+Kispestiek kat. |
+ további kategóriák |
||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
[[Kategória:Kispestiek]] |
[[Kategória:Kispestiek]] |
||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
|||
[[Kategória:Magyar helytörténészek]] |
|||
[[Kategória:1942-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:Élő személyek]] |
|||
A lap 2017. július 22., 12:08-kori változata
| Buza Péter | |
| Született | 1942. május 22. (81 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, könyvtáros, helytörténész, író, városvédő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest[1] 1942. május 22.[2]-) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.
Pályája
1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990-94 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke[3].
Budapest
1979-től publikált a Budapest folyóiratban[4], majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt[5]. 1985-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a Ludovika Akadémai közelében a józsefvárosi Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is[6]. 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte[7]. Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy - a liget egy másik pontján található - kő emlékezett FUIT (volt) felirattal[8]. A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.
Könyvei
- Pest-budai történetek (1983) Idegenforgalmi és Propaganda Vállalat
- Erzsébetváros negyven éve Ruzicska Máriával (1985) MSZMP VII. ker. Bizottsága
- Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén (1989) Kozmosz könyvek
- Balatonfenyves (1993) Balatonfenyves Önkormányzata
- Palotai tegnapok (1996) Rákospalotai Múzeum
- Pestújhely emlékkönyve (1997) Rákospalotai Múzeum
- Az első nap Budapesten (1989) Maecenas kiadó
- Buda, Duna, Pest Faragó Istvánnal 1989 Officina Nova
- Herminamező (1992) Herminamező Polgári Köre
- Budapest teljes utcanévlexikona Mészáros Györggyel és Ráday Mihállyal (2004) Sprinter kiadó
- Fürdőző Budapest (2006) Holnap kiadó
- A bedeszkázott riporter (2007) Budapesti Városvédő Egyesület (Budapest könyvek)
- Bagolyröpte Pest felett (2016) Budapesti Városvédő Egyesület
- Bandusia forrása (2016) Városháza
Források, jegyzetek
- ↑ Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
- ↑ A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
- ↑ Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.
- ↑ Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
- ↑ N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
- ↑ Csordás Lajos: Józsefvárosi kútkeresők. Népszabadság, (2016. augusztus 19.) 12. o.
- ↑ Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.
- ↑ Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)