„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor: | 42. sor: | ||
==Galéria== |
==Galéria== |
||
<gallery mode="packed" heights="125px"> |
<gallery mode="packed" heights="125px"> |
||
File:NEO ararat big.jpg| |
File:NEO ararat big.jpg|Műholdas kép, 2001. márc. |
||
File:MontArarat.jpg|Légifelvétel |
File:MontArarat.jpg|Légifelvétel |
||
File:Mount Ararat viewed from Tsitsernakaberd Armenian Genocide Memorial.jpg|Örményország felől |
File:Mount Ararat viewed from Tsitsernakaberd Armenian Genocide Memorial.jpg|Örményország felől |
A lap 2017. július 11., 15:33-kori változata
Ararát | |
Magasság | 5165 m |
Hely | Törökország |
Hegység | Örmény-felföld |
Relatív magasság | 875–2000 m |
Típus | rétegvulkán |
Utolsó kitörés | 1840[1] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat. |
Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén. [2] Az egyik csúcsa a Kis-Ararát, a másik a Nagy-Ararát. A hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal.
Két fő része (csúcsa):
- Nagy-Ararát (török: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa: Kūh-e Nūḥ, örmény: Maszisz vagy Maszik, arab Jabal al-Ḥowayreṯ)
- Kis Ararát (Küçük Ağrı Dağı)
A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.
Hagyomány
A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4) A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz a történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.[3][4]
Földrajz
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.
Galéria
-
Műholdas kép, 2001. márc.
-
Légifelvétel
-
Örményország felől
-
Iğdır (Töröko.) felől
-
Doğubeyazıt (Töröko.) felől
Jegyzetek
- ↑ Smithsonian Institution Global Volcanism Program: Ararat Eruptive History
- ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00070/html/fra-geo.htm
- ↑ Khorenatsi 1978
- ↑ Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars
Források
- Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)