„Nyugati-Sierra Madre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
| képméret =
| képméret =
| képaláírás = A hegység a [[Nayarit]] állambeli [[Ixtlán del Río]] közelében
| képaláírás = A hegység a [[Nayarit]] állambeli [[Ixtlán del Río]] közelében
| magasság = 3350
| magasság = 3328–3347
| hely = {{Mexikó}} északnyugati része
| hely = {{Mexikó}} északnyugati része
| hegység =
| hegység =
| relatív magasság = <!-- méter -->
| relatív magasság = <!-- méter -->
| legmagasabb pont =
| legmagasabb pont = [[Cerro Gordo]]
| típus =
| típus =
| terület = <!-- négyzetkilométer -->
| terület = 251 648
| hegység hossza = 1400
| hegység hossza = kb. 1200
| hegység szélessége = <!-- kilométer -->
| hegység szélessége = 200
| kor =
| kor =
| utolsó kitörés =
| utolsó kitörés =
37. sor: 37. sor:
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL -->
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL -->
}}
}}
A '''Nyugati-Sierra Madre''' (spanyolul ''Sierra Madre Occidental'') nevű hegység [[Mexikó]] 15 földrajzi nagytájának egyike. Legmagasabb pontja a [[Durango (állam)|Durango]] államban található [[Cerro Gordo]], amely különböző források szerint 3347<ref name="sci">{{hiv-web |url=http://www.scielo.org.mx/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0187-71512012000300012 |cím=Vegetación de la Sierra Madre Occidental, México: una síntesis |szerző=''M. Socorro González Elizondo'', ''Martha González Elizondo'', ''J. A. Tena Flores'', ''Lizeth Ruacho González'' és ''I. Lorena López Enríquez'' |év=2012 |nyelv=spanyol |elérés=2017-02-20}}</ref> vagy 3328<ref>{{hiv-web |url=http://www.cuentame.inegi.org.mx/monografias/informacion/dur/territorio/relieve.aspx?tema=me&e=10 |cím=Relieve |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |elérés=2017-02-20}}</ref> méter magas. Ez Mexikó leghosszabb hegysége, de területe is igen nagy, az egész országnak mintegy 1/8 részét teszi ki.<ref name="sci"/>
A '''Nyugati-Sierra Madre''' (spanyolul ''Sierra Madre Occidental'') nevű hegység [[Mexikó]] 15 földrajzi nagytájának egyike.


==Leírás==
==Leírás==
A hegység Mexikó északnyugati részén, a [[Csendes-óceán]] partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban az [[Amerikai Egyesült Államok]] határának közvetlen közeléből indulva. Északon még az óceántól távol, mintegy 300&nbsp;km-re emelkedik, de délre haladva közvetlenül megközelíti a partot. Északnyugaton a [[Sonorai-síkság]]gal, nyugaton a [[Csendes-óceán-menti-síkság]]gal, délen a [[Vulkáni-kereszthegység]]gel, délkeleten a [[Mexikói-fennsík]]kal, északkeleten és északon pedig az ''Ésak-mexikói síkságok és hegységek'' elnevezésű tájjal határos.<ref name="inegi">{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/spc/doc/INTERNET/1-GEOGRAFIADEMEXICO/MANUAL_CARAC_EDA_FIS_VS_ENERO_29_2008.pdf |cím=Características edafológicas, fisiográficas, climáticas e hidrográficas de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>
A hegység Mexikó északnyugati részén, a [[Csendes-óceán]] partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban az [[Amerikai Egyesült Államok]] határának közvetlen közeléből indulva. Északon még az óceántól távol, mintegy 300&nbsp;km-re emelkedik, de délre haladva közvetlenül megközelíti a partot. Északnyugaton a [[Sonorai-síkság]]gal, nyugaton a [[Csendes-óceán-menti-síkság]]gal, délen a [[Vulkáni-kereszthegység]]gel, délkeleten a [[Mexikói-fennsík]]kal, északkeleten és északon pedig az ''Észak-mexikói síkságok és hegységek'' elnevezésű tájjal határos.<ref name="inegi">{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/spc/doc/INTERNET/1-GEOGRAFIADEMEXICO/MANUAL_CARAC_EDA_FIS_VS_ENERO_29_2008.pdf |cím=Características edafológicas, fisiográficas, climáticas e hidrográficas de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>


Területén nyolc tagállam: [[Sonora]], [[Chihuahua (állam)|Chihuahua]], [[Sinaloa]], [[Durango (állam)|Durango]], [[Nayarit]], [[Zacatecas (állam)|Zacatecas]], [[Jalisco]] és [[Aguascalientes (állam)|Aguascalientes]] állam osztozik. Átlagos magassága 2250 méter.<ref name="inegi"/>
Területén nyolc tagállam: [[Sonora]], [[Chihuahua (állam)|Chihuahua]], [[Sinaloa]], [[Durango (állam)|Durango]], [[Nayarit]], [[Zacatecas (állam)|Zacatecas]], [[Jalisco]] és [[Aguascalientes (állam)|Aguascalientes]] állam osztozik. Átlagos magassága 2250 méter.<ref name="inegi"/>


A hegységet felépítő kőzetek nagyrészt [[magmás kőzetek]]. Eredetileg területe egy hatalmas fennsík volt, de ennek egy része az évmilliók során lekopott, és kialakultak a ma is látható felszínformák.<ref name="inegi"/> Mivel a hegység feltartóztatja a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl irányából kelet felé mozgó nedves légtömegeket, ezért tőle keletre az éghajlat sokkal szárazabb, mint a nyugati partvidékeken.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/SPC/doc/internet/regionesnaturalesbiogeografiamexico.pdf |cím=Regiones naturales y biogeografía de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>
A hegységet felépítő kőzetek nagyrészt [[magmás kőzetek]]. Korábban területe egy hatalmas fennsík volt, de ennek egy része az évmilliók során lekopott, és kialakultak a ma is látható felszínformák.<ref name="inegi"/> Felemelkedése 15–25 millió évvel ezelőtt, a késői [[oligocén]] és a középső [[miocén]] között zajlott, legfiatalabb (5 millió évesnél újabb) külső rétegei a [[pleisztocén]]ből és a [[pliocén]]ből származó [[ignimbrit]]ek (főleg [[riolit]] és [[tufa]]), valamint alkáli [[bazalt]]ok.<ref name="sci"/>
Mivel a hegység feltartóztatja a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl irányából kelet felé mozgó nedves légtömegeket, ezért tőle keletre az éghajlat sokkal szárazabb, mint a nyugati partvidékeken.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/SPC/doc/internet/regionesnaturalesbiogeografiamexico.pdf |cím=Regiones naturales y biogeografía de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>


==Élővilág==
==Élővilág==
===Növényzet===
===Növényzet===
A hegység növényzeti szempontból három fő részre osztható. A mérsékelt, félhideg területeken, amelyek a hegység belső, magasabban fekvő részeit jellemzik, a fenyőerdők, a vegyes fenyves-tölgyesek és a magyaltölgyesek a leggyakoribbak, de foltokban [[köderdő]] és [[chaparral]] is előfordul. Az északi és keleti hegylábaknál, valamint a keleti nyúlványokon jellemző félszáraz vidékeket alcsonyabb, nyíltabb magyaltölgyesek és magyaltölgyes-fenyvesek, valamint [[matorral]] borítják, de az emberi beavatkozás által bolygatott részeken legelők is vannak. Nyugaton, valamint a nyugatról a hegység belsejébe nyúló völgyekben trópusi éghajlat jellemző, itt trópusi lombhullató erdők és szubtrópusi matorralok fordulnak elő. A hegységben összesen 24 fenyőfajt figyeltek meg (ez a Mexikóban előforduló fenyőfajok 46%-a), valamint 54 tölgyfajt (34%) és 7 [[szamócafa]]fajt (100%).<ref>{{hiv-web |url=http://www.scielo.org.mx/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0187-71512012000300012 |cím=Vegetación de la Sierra Madre Occidental, México: una síntesis |szerző=''M. Socorro González Elizondo'', ''Martha González Elizondo'', ''J. A. Tena Flores'', ''Lizeth Ruacho González'' és ''I. Lorena López Enríquez'' |év=2012 |nyelv=spanyol |elérés=2017-02-20}}</ref>
A hegység növényzeti szempontból három fő részre osztható. A mérsékelt, félhideg területeken, amelyek a hegység belső, magasabban fekvő részeit jellemzik, a fenyőerdők, a vegyes fenyves-tölgyesek és a magyaltölgyesek a leggyakoribbak, de foltokban [[köderdő]] és [[chaparral]] is előfordul. Az északi és keleti hegylábaknál, valamint a keleti nyúlványokon jellemző félszáraz vidékeket alcsonyabb, nyíltabb magyaltölgyesek és magyaltölgyes-fenyvesek, valamint [[matorral]] borítják, de az emberi beavatkozás által bolygatott részeken legelők is vannak. Nyugaton, valamint a nyugatról a hegység belsejébe nyúló völgyekben trópusi éghajlat jellemző, itt trópusi lombhullató erdők és szubtrópusi matorralok fordulnak elő. A hegységben összesen 24 fenyőfajt figyeltek meg (ez a Mexikóban előforduló fenyőfajok 46%-a), valamint 54 tölgyfajt (34%) és 7 [[szamócafa]]fajt (100%).<ref name="sci"/>


==Képek==
==Képek==

A lap 2017. február 20., 14:34-kori változata

Nyugati-Sierra Madre
(Sierra Madre Occidental)
A hegység a Nayarit állambeli Ixtlán del Río közelében
A hegység a Nayarit állambeli Ixtlán del Río közelében

Magasság3328–3347 m
Hely Mexikó északnyugati része
HegységÉszak-amerikai Parti-hegység
Legmagasabb pontCerro Gordo
Terület251 648 km2
Hosszúságkb. 1200 km
Szélesség200 km
Elhelyezkedése
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati-Sierra Madre témájú médiaállományokat.

A Nyugati-Sierra Madre (spanyolul Sierra Madre Occidental) nevű hegység Mexikó 15 földrajzi nagytájának egyike. Legmagasabb pontja a Durango államban található Cerro Gordo, amely különböző források szerint 3347[1] vagy 3328[2] méter magas. Ez Mexikó leghosszabb hegysége, de területe is igen nagy, az egész országnak mintegy 1/8 részét teszi ki.[1]

Leírás

A hegység Mexikó északnyugati részén, a Csendes-óceán partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban az Amerikai Egyesült Államok határának közvetlen közeléből indulva. Északon még az óceántól távol, mintegy 300 km-re emelkedik, de délre haladva közvetlenül megközelíti a partot. Északnyugaton a Sonorai-síksággal, nyugaton a Csendes-óceán-menti-síksággal, délen a Vulkáni-kereszthegységgel, délkeleten a Mexikói-fennsíkkal, északkeleten és északon pedig az Észak-mexikói síkságok és hegységek elnevezésű tájjal határos.[3]

Területén nyolc tagállam: Sonora, Chihuahua, Sinaloa, Durango, Nayarit, Zacatecas, Jalisco és Aguascalientes állam osztozik. Átlagos magassága 2250 méter.[3]

A hegységet felépítő kőzetek nagyrészt magmás kőzetek. Korábban területe egy hatalmas fennsík volt, de ennek egy része az évmilliók során lekopott, és kialakultak a ma is látható felszínformák.[3] Felemelkedése 15–25 millió évvel ezelőtt, a késői oligocén és a középső miocén között zajlott, legfiatalabb (5 millió évesnél újabb) külső rétegei a pleisztocénből és a pliocénből származó ignimbritek (főleg riolit és tufa), valamint alkáli bazaltok.[1]

Mivel a hegység feltartóztatja a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl irányából kelet felé mozgó nedves légtömegeket, ezért tőle keletre az éghajlat sokkal szárazabb, mint a nyugati partvidékeken.[4]

Élővilág

Növényzet

A hegység növényzeti szempontból három fő részre osztható. A mérsékelt, félhideg területeken, amelyek a hegység belső, magasabban fekvő részeit jellemzik, a fenyőerdők, a vegyes fenyves-tölgyesek és a magyaltölgyesek a leggyakoribbak, de foltokban köderdő és chaparral is előfordul. Az északi és keleti hegylábaknál, valamint a keleti nyúlványokon jellemző félszáraz vidékeket alcsonyabb, nyíltabb magyaltölgyesek és magyaltölgyes-fenyvesek, valamint matorral borítják, de az emberi beavatkozás által bolygatott részeken legelők is vannak. Nyugaton, valamint a nyugatról a hegység belsejébe nyúló völgyekben trópusi éghajlat jellemző, itt trópusi lombhullató erdők és szubtrópusi matorralok fordulnak elő. A hegységben összesen 24 fenyőfajt figyeltek meg (ez a Mexikóban előforduló fenyőfajok 46%-a), valamint 54 tölgyfajt (34%) és 7 szamócafafajt (100%).[1]

Képek

Források

  1. a b c d M. Socorro González Elizondo, Martha González Elizondo, J. A. Tena Flores, Lizeth Ruacho González és I. Lorena López Enríquez: Vegetación de la Sierra Madre Occidental, México: una síntesis (spanyol nyelven), 2012. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  2. Relieve (spanyol nyelven). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  3. a b c Características edafológicas, fisiográficas, climáticas e hidrográficas de México (spanyol nyelven) (PDF). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  4. Regiones naturales y biogeografía de México (spanyol nyelven) (PDF). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)