„Sárga-folyó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.119.99.102 (vita) szerkesztéséről Szilas szerkesztésére |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó {{kínai|[[Lancsou|Lanzhou]]|[[Lancsou]]}}nál]] |
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó {{kínai|[[Lancsou|Lanzhou]]|[[Lancsou]]}}nál]] |
||
A '''Sárga-folyó''' (tradicionális kínai: 黃河; [[egyszerűsített kínai írás]]: 黄河; [[pinjin]]: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és [[Kína]] második leghosszabb |
A '''Sárga-folyó''' (tradicionális kínai: 黃河; [[egyszerűsített kínai írás]]: 黄河; [[pinjin]]: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és [[Kína]] második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti {{kínai|[[Csinghaj|Qīnghăi]]|[[Csinghaj]]}} tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik. A [[globális felmelegedés]] miatt olvadásnak indul jégmezők miatt (a [[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt) a folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti. |
||
[[Cholnoky Jenő]] magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával. |
[[Cholnoky Jenő]] magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával. |
||
A lap 2016. november 17., 17:43-kori változata
| Sárga-folyó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 5464 km |
| Forrásszint | 1078 m |
| Vízhozam | (90 808 ft³/s), 2571 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 752 000 km² |
| Forrás | Bayankala Mountains, Qinghai Province |
| Torkolat | Csendes-óceán, (Pohaj-tenger) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé, 
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj () tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik. A globális felmelegedés miatt olvadásnak indul jégmezők miatt (a Halong-gleccser 17%-a elolvadt) a folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti.
Cholnoky Jenő magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
Leírása
A Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce () vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre tovább kell magasítani.
Története
A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket részben talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai Pohaj-tenger északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a Huaj () folyó ömlik a Kelet-kínai-tengerbe.[1] Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[2] A második kínai–japán háború részeként a Csang Kaj-sek vezette nacionalista csapatok 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek az áldozatai számát 500 000 és 900 000 közé teszik.[3]
A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így Tiencsin () és Csingtao () vízellátásaát is biztosítani lehet csatornákon keresztül.[1]
A Sárga-folyó mellékfolyói
- Fehér-folyó (白河)
- Fekete-folyó (黑河)
- Huang-folyó (湟水)
- Zuli-folyó (祖厉河)
- Qingshui-folyó (清水河)
- Dahei-folyó (大黑河)
- Kuye-folyó (窟野河)
- Wuding-folyó (无定河)
- Fen-folyó (汾河)
- Wei-folyó (渭河)
- Luo-folyó (洛河)
- Qin-folyó (沁河)
- Dawen-folyó (大汶河)
Jegyzetek
- ↑ a b Ázsiaföldr 157. o.
- ↑ http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
- ↑ Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.
Források
- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
További információk
- Tibet is melting and turning into desert a Sárga-folyó kiszárad – YouTube
- Sárga-folyó, információ
- (angolul) Illustrations of Guarding the Yellow River
