„Vicebszk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{település infobox}} |
{{település infobox}} |
||
[[Fájl:Viciebsk collage.jpg|bélyegkép|jobbra]] |
|||
'''Vicebszk''' (régebben oroszosan: ''Vityebszk''; [[belarusz ábécé|belarusz betűkkel]]: ''Віцебск''; [[orosz ábécé|orosz betűkkel]]: ''Витебск''; [[lengyel nyelv|lengyel írással]]: ''Witebsk'') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[Fájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is. |
'''Vicebszk''' (régebben oroszosan: ''Vityebszk''; [[belarusz ábécé|belarusz betűkkel]]: ''Віцебск''; [[orosz ábécé|orosz betűkkel]]: ''Витебск''; [[lengyel nyelv|lengyel írással]]: ''Witebsk'') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[Fájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is. |
||
[[Fájl:Coat of Arms of Viciebsk, Belarus.png|bélyegkép|balra|Vicebszk címere]] |
|||
[[Fájl:Vitebsk street.jpg|bélyegkép|jobbra|Vicebszk belvárosa, a Lenin utca]] |
[[Fájl:Vitebsk street.jpg|bélyegkép|jobbra|Vicebszk belvárosa, a Lenin utca]] |
||
A lap 2016. november 15., 13:22-kori változata
Vicebszk | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Fehéroroszország | ||
Alapítás éve | 974 | ||
Irányítószám | 210000–210999 | ||
Körzethívószám | 212 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 358 395 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 124,54 km² | ||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 11′, k. h. 30° 10′Koordináták: é. sz. 55° 11′, k. h. 30° 10′ | |||
Vicebszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicebszk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4. legnépesebb városa.
2006-ban 342,2 ezer lakosa volt. Minszktől 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a Nyugati-Dvina, a Lucsesza és a Vityba folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.
Történelem
A Krivics törzsszövetség településeként 974-ben alapították, első írásos említése egy 1021-es évkönyben található. A Polocki Fejedelemséghez tartozott a 12. századig, amikor megalakult az önálló Vityebszki Fejedelemség. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. 1320-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az 1623-as felkelés volt. 1772-ben Oroszországhoz került; 1796-ban a Belorusz Kormányzóság, majd 1802-től a Vityebszki Kormányzóság székhelye lett. A 20. század elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, 1913-ban 109 ezer lakosa volt. 1898-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A 19. század végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), 1897-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete (bund), 1903-ban pedig a kommunista OSZDMP szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban 1905 októberében a sztrájkmozgalom élére.
Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban 1917. november 9-én alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke (Markovscsina) iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. 1944. június 26-án szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az 1939-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az 1960-as évek végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a Szovjetunió egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. 1991 januárjában tartották az első Marc Chagall fesztivált, 1992 júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a Szlavjanszkij Bazar szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.
Gazdaság
Vicebszk fontos ipari központ, 2 nagy szerszámgépgyára traktoralkatrészeket és fogaskerék-megmunkáló gépeket állít elő. Jelentős ipari ágazat a televíziógyártás (a Vityaz márkájú televíziókészülékek az egész egykori Szovjetunióban ismertek). A textilipart a lenfeldolgozó üzem és a szőnyegkombinát képviseli, sokoldalú élelmiszeripara és fafeldolgozásó ipara is van. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, folyami kikötő a Nyugati-Dvinán.
Látnivalók
A város egyik legjellegzetesebb épülete az 1775-ben épült városháza (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a 12. században épült Blagovescsenszkij-templom, az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt Alekszandr Nyevszkij fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a Szt. Barbara-templomot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor Szentháromság-templomát (Troickij, 1760) és a Pokrovszkij-templomot (1760).
A 18. század közepén klasszicista stílusban épült egykori Kormányzói palotában ünnepelte 1812-ben Napóleon császár 43. születésnapját. A palota előtt 1912-ben felállított obeliszk Napóleon oroszországi hadjáratának emlékét őrzi. Múzeumai közül a honismereti és a Marc Chagall-emlékműzeumot, valamint a képtárat kell megemlíteni. Marc Chagall szülőháza ma szintén múzeum.
Testvérvárosok
További információk
- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.