„Benkő Kálmán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a →‎Élete: egyértelműsítés - Gyöngyös
27. sor: 27. sor:
== Élete ==
== Élete ==


Nemes szülőktől származott; iskoláit [[Csíksomlyó]]n, [[Kolozsvár]]tt és [[Eger]]ben járta; utóbbi helyen [[Csiky Sándor]] két fiát tanította. [[1843]]-ban színésszé lett [[Gyöngyös]]ön és mint vándorszínész bejárta [[Magyarország]] és [[Erdély]] nagy részét. [[1848]]-ban [[Esztergom]]ban színészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az [[Ausztria|osztrák]] csapat bevonult a városba, mire ő a [[Duna|Dunán]] át menekült [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti színház kötelékébe lépett mint kardalnok, [[1853]]-ban elhagyta a nemzeti színházat és [[Debrecen]]be ment a városhoz napdíjas írnoknak. [[1857]]-ben újra visszaszerződtették a [[Pest (történelmi település)|pest]]i nemzeti színházhoz, melynél mint színész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti [[zugló]]i magányába vonult vissza.
Nemes szülőktől származott; iskoláit [[Csíksomlyó]]n, [[Kolozsvár]]tt és [[Eger]]ben járta; utóbbi helyen [[Csiky Sándor]] két fiát tanította. [[1843]]-ban színésszé lett [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]ön és mint vándorszínész bejárta [[Magyarország]] és [[Erdély]] nagy részét. [[1848]]-ban [[Esztergom]]ban színészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az [[Ausztria|osztrák]] csapat bevonult a városba, mire ő a [[Duna|Dunán]] át menekült [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti színház kötelékébe lépett mint kardalnok, [[1853]]-ban elhagyta a nemzeti színházat és [[Debrecen]]be ment a városhoz napdíjas írnoknak. [[1857]]-ben újra visszaszerződtették a [[Pest (történelmi település)|pest]]i nemzeti színházhoz, melynél mint színész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti [[zugló]]i magányába vonult vissza.


== Színpadi szerepek ==
== Színpadi szerepek ==

A lap 2016. április 30., 11:37-kori változata

Benkő Kálmán
Életrajzi adatok
Született1824. december 11.
Csíkdelne, Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt1890. október 25. (65 évesen)
Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
GyermekeiBenkő Jolán
Pályafutása
Aktív évek1843 – 1886
Sablon • Wikidata • Segítség

Benkő Kálmán (Csíkdelne, 1824. december 11. – Budapest, 1890. október 25.) magyar színész, író.

Élete

Nemes szülőktől származott; iskoláit Csíksomlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban színésszé lett Gyöngyösön és mint vándorszínész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban színészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti színház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti színházat és Debrecenbe ment a városhoz napdíjas írnoknak. 1857-ben újra visszaszerződtették a pesti nemzeti színházhoz, melynél mint színész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult vissza.

Színpadi szerepek

Munkái

  • Magyar szinvilág 1565–1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)
  • Fata és Ficsor (3 kötetes humoros regény) - szintén kéziratban maradt.

Körülbelül 53 színművet írt és fordított:

  • Ábránd és szerelem (1852)
  • Mikulás (1852)
  • Kis árva (1858)
  • Bem apó,
  • Betyár,
  • Bolond Istók Debreczenben,
  • Bolond Miska (bohózat 3 felvonásban),
  • Bujdosó herczegek,
  • Cochinchinai herczegnő,
  • Csepűrágó,
  • Egy férfi ki az ablakon beugrik,
  • Egy szép leány,
  • Ezer forint,
  • Ezer egy éjszaka,
  • Guerilla kapitány,
  • Inkóros,
  • Kettő egyszerre,
  • Kupecz (népszínmű 3 felvonásban, először adták a Nemzeti Színházban 1860. március 6-án),
  • Melinda,
  • Nesze semmi fogd meg jól,
  • Országgyűlési adatok,
  • Ördög sziklája,
  • Puszták fia, (népszínmű 3 felvonásban),
  • Queraus! (bohózat 3 felvonásban),
  • Rontó Pál (vígjáték 4 felvonásban),
  • Száz arany és egy szép leány,
  • Tévedések színjátéka,
  • Tündér korona,
  • Ubryk Borbála,
  • Üldözött,
  • Vén husár vagy párbaj sötétben, (vígjáték 3 felvonásban),
  • Vén székely (történelmi dráma),
  • Vörös csákósok.
  • Írt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.

Ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot, a mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Benkő_Kálmán&oldid=17464047”