„Huber Károly (zenész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →További információk: belső linkek |
a →Élete: egyértelműsítés - Arad |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[ |
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[Arad (Románia)|aradi]] konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt első<ref name=Haraszti1913/> hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862-től 1871-ig [[Erkel Ferenc]] mellett, annak másodkarmestereként működött. Szerepelt ''[[Az álarcosbál]]'' és a ''[[Don Carlos (opera)|Don Carlos]]'' [[Giuseppe Verdi]]-operák első bemutatóján, betanította 1866-ban a ''Lohengrin''t és a ''Tannhäuser''t, amivel meghonosította [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, amelynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette [[Pest (történelmi település)|Pesten]]. A [[Nemzeti Dalkör]]nek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. |
||
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] és a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között [[Vígopera|vígoperák]], dalművek és [[operett]]ek is megtalálhatók. |
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] és a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között [[Vígopera|vígoperák]], dalművek és [[operett]]ek is megtalálhatók. |
||
[[Fájl:Huber Karoly es fiai.jpg|balra|bélyegkép|200px|Huber Károly és fiai: [[Hubay Károly]] jogász-doktor, énekes, csellista (<small>balra</small>) és [[Hubay Jenő]] <small>(jobbra)</small><ref>Gombos László [http://www.hubay.hu/photos.html Photos], Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)</ref><ref>Gombos László: [http://www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_GombosLaszlo_Huber-Hubay_csalad.pdf A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában], (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29. |
[[Fájl:Huber Karoly es fiai.jpg|balra|bélyegkép|200px|Huber Károly és fiai: [[Hubay Károly]] jogász-doktor, énekes, csellista (<small>balra</small>) és [[Hubay Jenő]] <small>(jobbra)</small><ref>Gombos László [http://www.hubay.hu/photos.html Photos], Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)</ref><ref>Gombos László: [http://www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_GombosLaszlo_Huber-Hubay_csalad.pdf A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában], (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29.</ref>]] |
||
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz eredetű, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: [[Hubay Károly|Károly]], [[Hubay Jenő|Jenő]] (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,<ref>[http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=91 Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)</ref> [[Ferenczi Zoltán]] felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda [[Volkmann Róbert]], [[Ferdinand Laub]]{{wd|Q339676}}, cseh hegedűművész is.<ref name=Haraszti1913>Haraszti Emil: [https://ia700405.us.archive.org/24/items/hubayjenelete00hara/hubayjenelete00hara.pdf Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library)] (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913</ref> |
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz eredetű, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: [[Hubay Károly|Károly]], [[Hubay Jenő|Jenő]] (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,<ref>[http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=91 Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)]</ref> [[Ferenczi Zoltán]] felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda [[Volkmann Róbert]], [[Ferdinand Laub]]{{wd|Q339676}}, cseh hegedűművész is.<ref name=Haraszti1913>Haraszti Emil: [https://ia700405.us.archive.org/24/items/hubayjenelete00hara/hubayjenelete00hara.pdf Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library)] (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913</ref> |
||
Felesége 1870-es évek elejei halálát<ref name=Haraszti1913/> követően újra házasságot kötött. Második házasságából három kisgyermeke maradt árván, amikor 57 évesen [[Szívinfarktus|szívszélhüdésben]] elhunyt.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01660/pdf/01660.pdf Vasárnapi újság 32. évfolyam 52. szám] (844. oldal) epa.oszk.hu - 1885. december 27.</ref> |
Felesége 1870-es évek elejei halálát<ref name=Haraszti1913/> követően újra házasságot kötött. Második házasságából három kisgyermeke maradt árván, amikor 57 évesen [[Szívinfarktus|szívszélhüdésben]] elhunyt.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01660/pdf/01660.pdf Vasárnapi újság 32. évfolyam 52. szám] (844. oldal) epa.oszk.hu - 1885. december 27.</ref> |
A lap 2016. április 14., 19:35-kori változata
Huber Károly | |
A Vasárnapi Ujság gyászjelentésében (Pollák Zsigmond metszetén, 1885) | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Huber Károly |
Született | 1828. július 1. Varjas |
Elhunyt | 1885. december 20. (57 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Gyermekei | |
Pályafutás | |
Hangszer | hegedű |
Tevékenység | zeneszerző, karmester, pedagógus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Huber Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Huber Károly (magyarosított neve: Hubay Károly,[1] Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus, Hubay Jenő édesapja.
Élete
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt első[1] hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862-től 1871-ig Erkel Ferenc mellett, annak másodkarmestereként működött. Szerepelt Az álarcosbál és a Don Carlos Giuseppe Verdi-operák első bemutatóján, betanította 1866-ban a Lohengrint és a Tannhäusert, amivel meghonosította Richard Wagner operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, amelynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya.
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatók.
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz eredetű, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,[4] Ferenczi Zoltán felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda Volkmann Róbert, Ferdinand Laub , cseh hegedűművész is.[1]
Felesége 1870-es évek elejei halálát[1] követően újra házasságot kötött. Második házasságából három kisgyermeke maradt árván, amikor 57 évesen szívszélhüdésben elhunyt.[5]
Fontosabb művei
- Hegedűtan a budapesti zenedében való tanításra (Pest, 1853)
- Székely leány (1858)
- A víg cimborák (1863)
- A király csókja (1875)
- Udvari bál (1882)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Haraszti Emil: Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library) (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913
- ↑ Gombos László Photos, Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)
- ↑ Gombos László: A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában, (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29.
- ↑ Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
- ↑ Vasárnapi újság 32. évfolyam 52. szám (844. oldal) epa.oszk.hu - 1885. december 27.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Meghal Hubay Károly hegedűművész Múlt-kor.hu, 2004. szeptember 13. 12:06
További információk
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.