„Pjotr Alekszejevics Kropotkin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
|név=Pjotr Alekszejevics Kropotkin |
|név=Pjotr Alekszejevics Kropotkin |
||
|kép=Kropotkin. |
|kép=Peter Kropotkin circa 1900.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| születés dátuma = [[1842]]. [[december 21.]] (régi i. sz. szerint [[december 9.]]) |
| születés dátuma = [[1842]]. [[december 21.]] (régi i. sz. szerint [[december 9.]]) |
A lap 2016. március 4., 13:22-kori változata
Pjotr Alekszejevics Kropotkin | |
Született | 1842. december 21. (régi i. sz. szerint december 9.) Moszkva |
Elhunyt | 1921. február 8.(78 évesen) Dmitrov |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Alexandra Kropotkin |
Szülei | Ekaterina Nikolaevna Kropotkina (nee Sulima) Aleksey Kropotkin |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Alekszejevics Kropotkin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin (Moszkva, 1842. december 9. – Dmitrov, 1921. február 8.) orosz herceg, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet kihívója (Kölcsönös Segítség, mint természettörvény).
Élete
A cárizmus ellen lázadó radikális értelmiségiként hamar bebörtönözték, de sikerült nyugatra szöknie, s rövidesen az anarchista mozgalom vezetője lett. Kropotkin volt az anarchokommunizmus megalapítója. Nézetei szerint az államhatalom a kényszer és erőszak megtestesítője, pedig a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló társulások nemcsak lehetségesek, de evolúciós szempontból magasabb rendűek is. Olyan decentralizált társadalom volt az eszmeképe, amelyben önálló kommunák egyesítik a városi civilizáció és tudományos alapú mezőgazdaság előnyeit.
A termelőeszközök közös tulajdonán nyugvó szolidáris közösségek híve volt, és nézeteit igyekezett az evolúció elméletével is tudományosan alátámasztani. Az általa ideálisnak tartott társadalom előképét a középkori városállamokban vélte felfedezni, amelyek hosszú időn át komoly önállóságra tudtak szert tenni. Az anarchista értelmiségiek feladata szerinte a forradalmi eszmék terjesztése a fennálló uralmi rend ellen, de nem gondolkodott önálló politikai szervezetben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1917) után visszatért Oroszországba, de csalódva a bolsevik rendszerben, visszavonult a politikától.
Lásd még
Források
- Bayer József: A politikai gondolkodás története (Osiris, 1998)