„Farkas Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Életpályája: Szabad Szó (WP:BÜ), replaced: Szabad Szó → Szabad Szó |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Székely favágó család leszármazottja. Az elemit és a középiskola alsóbb osztályait szülővárosában, majd [[1916]]-tól [[Budapest]]en folytatta, ahol [[1921]]-ben érettségizett és itt tanult a [[budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műegyetemen]], közgazdász szakon. Tanulmányai végeztével banktisztviselőként helyezkedett el. Egyik alapítója volt 1937-ben a [[Márciusi Front]]nak, majd [[1939]]-ben a [[Nemzeti Parasztpárt]]nak. [[1938]] és [[1944]] között a [[Szabad Szó]] szerkesztőjeként és kiadójaként dolgozott. |
Székely favágó család leszármazottja. Az elemit és a középiskola alsóbb osztályait szülővárosában, majd [[1916]]-tól [[Budapest]]en folytatta, ahol [[1921]]-ben érettségizett és itt tanult a [[budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műegyetemen]], közgazdász szakon. Tanulmányai végeztével banktisztviselőként helyezkedett el. Egyik alapítója volt 1937-ben a [[Márciusi Front]]nak, majd [[1939]]-ben a [[Nemzeti Parasztpárt]]nak. [[1938]] és [[1944]] között a [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952|Szabad Szó]] szerkesztőjeként és kiadójaként dolgozott. |
||
[[1945]] és [[1949]] között tagja volt az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]nek, majd az [[Országgyűlés]]nek. A Parasztpártban különböző tisztségeket töltött be, tagja volt a vezető testületeknek. Eleinte a kommunistáktól független baloldali irányvonalat képviselt és támogatott, később [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] politikájának támogatója lett. 1945-1949 között az Országos Földhitelintézet elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte. 1945-től az Országos Gazdasági Tanács, 1947-től a Tervgazdasági Tanács, 1948-tól pedig a [[Magyar Nemzeti Bank]] Főtanácsának tagja és még számos jelentős gazdasági pozíció betöltője (pl. az Országos Munkabér-megállapító tanács elnöke). Az [[1949-es választás]] előtt, alatt és után rendezett tisztogatások olyannyira megrémítették, hogy [[1950]]-ben az üldöztetéstől tartva [[öngyilkosság]]ot kísérelt meg. Ugyan egészségkárosodás nélkül túlélte, mégis egészen [[1953]]-ig betegállományban maradt. Ezen év júliusában az [[OTP Bank|Országos Takarékpénztáron]] belül működő Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárának lett a vezetője. 1956 kora őszén ismét bekapcsolódott a közéletbe és a [[Hazafias Népfront]] tagja lett. |
[[1945]] és [[1949]] között tagja volt az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]nek, majd az [[Országgyűlés]]nek. A Parasztpártban különböző tisztségeket töltött be, tagja volt a vezető testületeknek. Eleinte a kommunistáktól független baloldali irányvonalat képviselt és támogatott, később [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] politikájának támogatója lett. 1945-1949 között az Országos Földhitelintézet elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte. 1945-től az Országos Gazdasági Tanács, 1947-től a Tervgazdasági Tanács, 1948-tól pedig a [[Magyar Nemzeti Bank]] Főtanácsának tagja és még számos jelentős gazdasági pozíció betöltője (pl. az Országos Munkabér-megállapító tanács elnöke). Az [[1949-es választás]] előtt, alatt és után rendezett tisztogatások olyannyira megrémítették, hogy [[1950]]-ben az üldöztetéstől tartva [[öngyilkosság]]ot kísérelt meg. Ugyan egészségkárosodás nélkül túlélte, mégis egészen [[1953]]-ig betegállományban maradt. Ezen év júliusában az [[OTP Bank|Országos Takarékpénztáron]] belül működő Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárának lett a vezetője. 1956 kora őszén ismét bekapcsolódott a közéletbe és a [[Hazafias Népfront]] tagja lett. |
A lap 2016. január 3., 10:45-kori változata
Farkas Ferenc | |
Született | 1903. november 4.[1] Marosvásárhely |
Elhunyt | 1966. január 22. (62 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | F. Györffy Anna |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (7/9-1-109)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
bisztrai Farkas Ferenc (Marosvásárhely, 1903. november 4. – Budapest, 1966. január 22.) banktisztviselő, politikus, újságszerkesztő és kiadó, Nagy Imre kormányának tagja, a Nemzeti Parasztpárt első számú gazdasági szakértője, 1945-1949 között számos jelentős gazdasági poszt betöltője.
Életpályája
Székely favágó család leszármazottja. Az elemit és a középiskola alsóbb osztályait szülővárosában, majd 1916-tól Budapesten folytatta, ahol 1921-ben érettségizett és itt tanult a műegyetemen, közgazdász szakon. Tanulmányai végeztével banktisztviselőként helyezkedett el. Egyik alapítója volt 1937-ben a Márciusi Frontnak, majd 1939-ben a Nemzeti Parasztpártnak. 1938 és 1944 között a Szabad Szó szerkesztőjeként és kiadójaként dolgozott.
1945 és 1949 között tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek. A Parasztpártban különböző tisztségeket töltött be, tagja volt a vezető testületeknek. Eleinte a kommunistáktól független baloldali irányvonalat képviselt és támogatott, később Erdei Ferenc politikájának támogatója lett. 1945-1949 között az Országos Földhitelintézet elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte. 1945-től az Országos Gazdasági Tanács, 1947-től a Tervgazdasági Tanács, 1948-tól pedig a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának tagja és még számos jelentős gazdasági pozíció betöltője (pl. az Országos Munkabér-megállapító tanács elnöke). Az 1949-es választás előtt, alatt és után rendezett tisztogatások olyannyira megrémítették, hogy 1950-ben az üldöztetéstől tartva öngyilkosságot kísérelt meg. Ugyan egészségkárosodás nélkül túlélte, mégis egészen 1953-ig betegállományban maradt. Ezen év júliusában az Országos Takarékpénztáron belül működő Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárának lett a vezetője. 1956 kora őszén ismét bekapcsolódott a közéletbe és a Hazafias Népfront tagja lett.
Az 1956-os forradalom alatt részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjáalakításában Petőfi Párt néven. 1956. november 1-jén a Petőfi Párt főtitkára lett, és államtitkárként, Bibó Istvánnal együtt bekerült Nagy Imre kormányába. Részt vett a többpárti, 1956. december 8-i memorandum megírásában, amelyet a moszkvai indiai nagykövetnek juttattak el. 1957. május 9-én lemondott pártfőtitkári tisztségéről, mert világossá vált számára, hogy az állampárton kívül más pártok nem működhetnek az országban. Az OTP-ben betöltött tisztségéről 1958-ban nyugdíjaztatta magát, ami után haláláig teljesen visszavonultan élt.
Források
Irodalom
″Aki nem ír, hanem úr″ Bisztrai Farkas Ferenc emlékezete. Tanulmányok, visszaemlékezések, dokumentumok. Szerkesztette, a dokumentumokat sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Farkas Judit. Budapest, Ráció kiadó, 2007. 256 p. ISBN 978-963-9605-37-4
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04114.htm, Farkas Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- Az 1956-os forradalom szereplői
- Nemzeti Parasztpárt-tagok
- A Hazafias Népfront tisztviselői
- Országgyűlési képviselők (Nemzeti Parasztpárt)
- Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)
- Országgyűlési képviselők (1945–1947)
- Országgyűlési képviselők (1947–1949)
- Marosvásárhelyiek
- 1903-ban született személyek
- 1966-ban elhunyt személyek
- Magyar közgazdászok
- Magyarország államtitkárai