„Csontos János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
22 038 szerkesztés
a Dupla sablonparaméter megszüntetése.
Hello world (vitalap | szerkesztései)
10 720 szerkesztés
29. sor: 29. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Szülővárosában, az ózdi József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] matematika-fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar-francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni ''Egyetemi Élet''nél kezdte, majd 1987-től a ''[[Hajdú-Bihari Napló]]'' színikritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a ''Debreceni Krónika'' című napilapot, 1991-ben pedig a ''Szabadhajdú'' című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az ''[[Esti Hírlap]]'' kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a ''[[Magyar Nemzet]]'' publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv ''Kalendárium'' című magazinjának szerkesztője volt, majd kommunikációs irodavezetőként dolgozott. 2009-ben megalapította a ''[[Nagyítás (folyóirat)|Nagyítás]]'' című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl munkatársa. Alapítója a ''Zenekar'', a ''Vegyipar/Chemical Industry'', a ''Stratégiai Tervezés'' és a ''Duna Hírnök'' című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni ''Határ'' diákfolyóirat egyik alapítója (1986) és a szentendrei ''Folyam'' című folyóirat alapító főszerkesztője (1989). Szerkesztője volt a ''Polisz''nak, szerkesztett és szerkeszt a ''Magyar Napló''nál. 2013-ban NKA-ösztöndíjat kapott a ''Magyar Dekameron'' című prózakötet megírására. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a ''Kő kövön'' (Hír Tv, 2007-2010) és az ''Építészet XXI'' (Duna Tv, 2011) televíziós magazinokat. Tagja az írószövetség választmányának és a Szellemi Honvédelem-díj kuratóriumának. 1989 óta nős, két leány- és egy fiúgyermeke van.
Szülővárosában, az [[ózd]]i József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] matematika-fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar-francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni ''Egyetemi Élet''nél<ref>[http://www.unideb.hu/portal/hu/node/4771 Egyetemi Élet], unideb.hu</ref> kezdte, majd 1987-től a ''[[Hajdú-Bihari Napló]]'' színikritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a ''Debreceni Krónika'' című napilapot, 1991-ben pedig a ''Szabadhajdú'' című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az ''[[Esti Hírlap]]'' kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a ''[[Magyar Nemzet]]'' publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv ''Kalendárium'' című magazinjának szerkesztője volt, majd kommunikációs irodavezetőként dolgozott. 2009-ben megalapította a ''[[Nagyítás (folyóirat)|Nagyítás]]'' című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl munkatársa. Alapítója a ''Zenekar'', a ''Vegyipar/Chemical Industry'', a ''Stratégiai Tervezés'' és a ''Duna Hírnök'' című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni ''Határ'' diákfolyóirat egyik alapítója (1986) és a szentendrei ''Folyam'' című folyóirat alapító főszerkesztője (1989). Szerkesztője volt a ''Polisz''nak, szerkesztett és szerkeszt a ''Magyar Napló''nál. 2013-ban NKA-ösztöndíjat kapott a ''Magyar Dekameron'' című prózakötet megírására. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a ''Kő kövön'' (Hír Tv, 2007-2010) és az ''Építészet XXI'' (Duna Tv, 2011) televíziós magazinokat. Tagja az írószövetség választmányának és a Szellemi Honvédelem-díj kuratóriumának. 1989 óta nős, két leány- és egy fiúgyermeke van.


==Verseskötetei==
==Verseskötetei==

A lap 2015. november 2., 00:54-kori változata

Csontos János
Csontos János 2009-ben
Csontos János 2009-ben
Született1962. június 16. (61 éves)
Ózd
Elhunyt2017. december 4. (55 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaíró, költő, publicista, filmrendező
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontos János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csontos János (Ózd, 1962. június 16. –) József Attila-díjas magyar író, költő, filmrendező.

Életpályája

Szülővárosában, az ózdi József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar-francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél[3] kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló színikritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a Magyar Nemzet publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője volt, majd kommunikációs irodavezetőként dolgozott. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl munkatársa. Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés és a Duna Hírnök című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni Határ diákfolyóirat egyik alapítója (1986) és a szentendrei Folyam című folyóirat alapító főszerkesztője (1989). Szerkesztője volt a Polisznak, szerkesztett és szerkeszt a Magyar Naplónál. 2013-ban NKA-ösztöndíjat kapott a Magyar Dekameron című prózakötet megírására. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007-2010) és az Építészet XXI (Duna Tv, 2011) televíziós magazinokat. Tagja az írószövetség választmányának és a Szellemi Honvédelem-díj kuratóriumának. 1989 óta nős, két leány- és egy fiúgyermeke van.

Verseskötetei

  • 1991 Menekült iratok
  • 1991 Szabadulási mutatvány
  • 1994 Határfolyam
  • 1997 Szonettregény
  • 1997 Szajnaparti szonettek (magyarul és franciául)
  • 2002 XL (összegyűjtött versek, 1980-2002)
  • 2002 Haiku-naptár (bolgárul)
  • 2007 Para (Hódolat a magyar költészetnek)
  • 2008 Száz év talány (Kiegészítések József Attilához)
  • 2011 Delelő (összegyűjtött versek, 2002-2010)

Egyéb könyvei

  • 1990 Együtt és külön (riportok, kilenc költővel)
  • 1990 Apróza
  • 1996 Gondolatok a lomtárban (publicisztikák)
  • 1997 Egy világpolgár vallomásai (interjúk)
  • 1999 Urbanisztika 2000 (szerk., Lukovich Tamással)
  • 2000 A mi Ausztráliánk (album, Farkas Péterrel és Lukovich Tamással)
  • 2001 Kétezer leütés (publicisztikák, Osszián néven)
  • 2002 A mi Budapestünk (szerk., Lukovich Tamással)
  • 2002 Polgári kaszinó (publicisztikák)
  • 2002 A csapatember (interjúk)
  • 2002 A mi Pest megyénk (riportok)
  • 2003 Virágok a hátsó udvarban (interjúk, angolul)
  • 2004 Europa Nova (tárcák)
  • 2005 Ezüstkor (publicisztikák)
  • 2006, 2008, 2011 Tizenkét kőmíves (interjúk, Csontos Györgyivel)
  • 2008 Kárpát-koszorú (album, Mihály Zoltánnal)
  • 2013 Volt egyszer egy VÁTI (Egy tervezőiroda története 1950-2000, Aczél Gáborral és Lukovich Tamással)

Dokumentumfilm-sorozatai

  • 2002 Uniós csodák I-III. (Karádi Zitával és Lukovich Tamással)
  • 2005, 2007, 2010 Tizenkét kőmíves/Twelve Bricklayers I-XXXVI. (Csontos Györgyivel és Karádi Zitával)
  • 2006 Hetedhét ország I-VII. (városklipek)
  • 2007 Hild-díjas városok I-LII. (Farkas Antallal és Novák Lajossal)
  • 2007 Magyarország madártávlatból I-VIII. (Farkas Antallal)
  • 2008 Építészet XX / Architecture XX (A XX. századi magyar építészet egyes kimagasló törekvései; Csontos Györgyivel és Karádi Zitával)
  • 2009 A mindenség modellje I-XVI. (Kortárs templomépítészet; Csontos Györgyivel és Wesselényi-Garay Andorral)
  • 2010 Helyreállított népi műemlékek I-L.
  • 2011 Írók szövetségben I-VIII. (Magyar Írók Szövetsége, 1986–2011)
  • 2011, 2012 Urbanisták I-VII. (Aczél Gáborral és Lukovich Tamással)
  • 2013 Építészet a köbön I-XXVII. (Csontos Györgyivel)

Dokumentumfilmjei

  • 2001 Szórványban (Makó Andreával)
  • 2001 Ózdi munkáskolóniák (Csontos Györgyivel és Karádi Zitával)
  • 2002 Bolgár kalauz (Szondi Györggyel)
  • 2002 Aki megszólaltatta a követ (Kortársunk, Ybl Miklós; Csontos Györgyivel)
  • 2003 Budapest fürdőváros (Makó Andreával)
  • 2005 Tizenkét kőmíves (szonettfilm)
  • 2006 Európai kóborlások (szonettfilm)
  • 2006 Kós Károly nyomában (Farkas Antallal és Novák Lajossal)
  • 2006 Skizofrén Afrodité (Pillantás a megosztott Ciprusra; György Zsomborral)
  • 2007 Wass Albert földjén (Mezőségi kilátások; Turcsány Péterrel)
  • 2007 Építészet a negyediken (Vadász Bence és a dinasztia)
  • 2008 Ecset és katedra (Platthy György festőművész emlékezete; Hámori Andreával)
  • 2008 Késleltetett feltámadás (Zala György szobrászművész emlékezete)
  • 2008 Isten vagy Sátán – harmadik út nincs (Az ezeréves Pósa Zoltán)
  • 2008 Építészet és művészet (Kévés György építészete; Farkas Antallal)
  • 2008 Építészet és közélet (Kálmán Ernő építészete)
  • 2008 LXXX (id. Kálmán Ernő építészete)
  • 2009 A megújuló energia nyomában (Biofűtőművek Burgenlandban; Lukovich Tamással)
  • 2009 Egy magyar építész Sanghajból: Hudec László (Jánossy Péter Sámuellel)
  • 2009 A tárgytól a városig (Novák István építészete)
  • 2009 Négykezes (Kőnig Tamás és Wagner Péter építészete)
  • 2009 Országépítők (Főépítészek a Kós Károly Egyesülésből)
  • 2009 A lénytől a lényegig (Zsigmond Ágnes és Zsigmond László építészete)
  • 2009 Barcelona, az építészet paradicsoma (Csontos Györgyivel, Novák Lajossal és Kálmán Ernővel)
  • 2009 Együtt és külön (A Kilencek költőcsoport – húsz év múlva; Novák Lajossal)
  • 2010 Mozgó Modern / Movi(e)ng Modern (A Bauhaus szellemében Pécsett alkotó építészek; Csontos Györgyivel és Karádi Zitával)
  • 2010 A MÉSZ története, 1902–2010 (Csontos Györgyivel)
  • 2010 Makovecz 75 (Novák Lajossal)
  • 2011 Csillagok árvája (Utassy József emlékezete)
  • 2011 Színről színre (Jankovics Marcell Tragédiája; Novák Lajossal)
  • 2011 Újjáépítők (Kolontár–Devecser, 2010–2011)
  • 2011 Apostolok útján (Zalai Tóth János emlékezete; Tóth Gáborral)
  • 2011 Földalatti történet (A négyes metró építészete; Tóth Gáborral)
  • 2012 Tokió, az építészet fővárosa (Novák Lajossal)
  • 2012 Breuer Marcell nevében (A Pollack Doktori Iskola Pécsett; Csontos Györgyivel)
  • 2012 A nemzet főtere (A Kossuth tér; Tóth Gáborral)
  • 2012 Demokrácia és hagyomány (Novák Lajossal)
  • 2013 Közösségi építészet (Pillantás a KÖZTI műhelyébe; Tóth Gáborral)
  • 2013 Volt egyszer egy Folyam (Egy szentendrei folyóiratról - húsz év múlva)
  • 2013 Szabad kézzel (Bachman Zoltán építészete; Csontos Györgyivel és Novák Lajossal)

Díjai

Források

További információk

  1. ↑ Elhunyt Csontos János költő, író
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ Egyetemi Élet, unideb.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csontos_János&oldid=16775471”