„Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
→‎Lásd még: nemzetközi katalógusok + portálok
87. sor: 87. sor:
* Solti Esperesség
* Solti Esperesség


== Lásd még ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat-natúr|Roman Catholic Archdiocese of Kalocsa-Kecskemét}}
{{commonskat-natúr|Roman Catholic Archdiocese of Kalocsa-Kecskemét}}
* [[Szabadkai Egyházmegye]]
* [[Szabadkai Egyházmegye]]
93. sor: 93. sor:
{{Kalocsai Érsekség}}
{{Kalocsai Érsekség}}
{{Kalocsai Érsekség Története }}
{{Kalocsai Érsekség Története }}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Katolicizmus||Vallás}}


[[Kategória:Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye]]
[[Kategória:Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye]]

A lap 2015. szeptember 1., 17:30-kori változata

A Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház
Az érseki palota és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház
Urunk Mennybemenetele-társszékesegyház

A kalocsai érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.

A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.

Neve

Több névváltoztatáson is átment:

  • Neve eleinte Kalocsai Érsekség.
  • Később mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi Érsekségre változott
  • A török uralom idején elpusztult Bács városa és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi Érsekség név
  • A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai Érsekség lett a név.
  • A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi Érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi Apostoli Közigazgatás melynek székhelye Szabadka volt.
  • Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-ban az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget a Szabadkai Egyházmegyét.
  • 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi Érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

Története

A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején





Jelenlegi püspöke

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek Gyón, 1950október 18. (73 éves) koadjuktor püspöknek kinevezve: 1999. február 24.
Megyés püspök: 1999. június 25.

Érsekek

A Kalocsai Érsekség területi beosztása

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:

Főszékesegyházi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Kalocsai Esperesség
  • Keceli Esperesség

Bácsi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bácsalmási Esperesség
  • Jánoshalmi Esperesség

Bodrogi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bajai Esperesség
  • Hajósi Esperesség

Kiskunsági Főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

  • Kecskeméti Esperesség
  • Félegyházi Esperesség
  • Majsai Esperesség
  • Solti Esperesség

Kapcsolódó szócikkek