„Délfenyő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Čeman |
Kétféle levele nő |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
* [[Új-Guinea]]: 4 faj; |
* [[Új-Guinea]]: 4 faj; |
||
* a többi elszórtan a Csendes-óceán szigetein (URÁNIA). |
* a többi elszórtan a Csendes-óceán szigetein (URÁNIA). |
||
== Megjelenése, felépítése == |
|||
Valamennyi faja örökzöld; a legtöbb kétlaki. Nemi [[dimorfizmus]]a erőteljes: a nőivarú példányok lényegesen nagyobbak a porzósaknál. Sudár törzse nem ágazik el, ágai örvökben nőnek; a fiatal példányoké már közvetlenül a talajszint fölött is. Néhány faj élete végéig ilyen marad, a legtöbb azonban korosodva ledobja alsó ágait (jelentsen javítva ezzel a [[fa (anyag)|faanyag]] minőségét). |
|||
Kétféle levele nő: a fiatal ágakon tűlevelek, a törzsön és az idősebb ágakon pikkelylevelek. A bőrszerű, nagyon kemény pikkelylevelek szúrós csúcsban végződnek és spirálisan nőnek (Čeman). |
|||
== Életmódja, termőhelye == |
== Életmódja, termőhelye == |
||
Tűlevelei mintegy 10–15 évig maradnak az ágakon, majd elszáradnak, lehullnak (Čeman), és fokozatosan átadják helyüket a pikkelyleveleknek. Beérett tobozai szétesnek. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
Pollenszemcséin nem fejlődik ki a légzsák. A pollenszemek nem közvetlenül jutnak a mikropilére, hanem a fedőpikkelyre hullanak, és ott elágazó pollentömlővé fejlődnek. |
Pollenszemcséin nem fejlődik ki a légzsák. A pollenszemek nem közvetlenül jutnak a mikropilére, hanem a fedőpikkelyre hullanak, és ott elágazó pollentömlővé fejlődnek. |
||
86. sor: | 94. sor: | ||
* URÁNIA: URÁNIA NÖVÉNYVILÁG. Magasabbrendű növények I. 173–176. old. |
* URÁNIA: URÁNIA NÖVÉNYVILÁG. Magasabbrendű növények I. 173–176. old. |
||
* {{MNL|2|313}} |
* {{MNL|2|313}} |
||
* Róbert Čeman: Élő természet — Növényvilág. Rekordok sorozat. Geobook Kiadó, Budapest, 2001. p. |
* '''Čeman''': Róbert Čeman: Élő természet — Növényvilág. Rekordok sorozat. Geobook Kiadó, Budapest, 2001. p. 300–303. ISBN 80-8067-070-6 |
||
{{DEFAULTSORT:Delfenyo}} |
{{DEFAULTSORT:Delfenyo}} |
A lap 2015. július 5., 16:57-kori változata
Délfenyő | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Jura[1] - jelenkor | ||||||||||||
Chilei araukária (Araucaria araucana)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Délfenyő témájú médiaállományokat és Délfenyő témájú kategóriát. |
A délfenyő (Araucaria) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe, ezen belül az araukáriafélék (Araucariaceae) családjába tartozó nemzetség. Nevét a chilei Arauco tartományról kapta.
Származása, elterjedése
A 19 ma is élő délfenyő faj legtöbbje a Csendes-óceán délnyugati térségéből származik, csupán 2 honos Dél-Amerika déli részén:
- Új-Kaledónia: 8 faj;
- Chile, Argentína, Brazília: 2 faj;
- Ausztrália: 3 faj;
- Új-Guinea: 4 faj;
- a többi elszórtan a Csendes-óceán szigetein (URÁNIA).
Megjelenése, felépítése
Valamennyi faja örökzöld; a legtöbb kétlaki. Nemi dimorfizmusa erőteljes: a nőivarú példányok lényegesen nagyobbak a porzósaknál. Sudár törzse nem ágazik el, ágai örvökben nőnek; a fiatal példányoké már közvetlenül a talajszint fölött is. Néhány faj élete végéig ilyen marad, a legtöbb azonban korosodva ledobja alsó ágait (jelentsen javítva ezzel a faanyag minőségét).
Kétféle levele nő: a fiatal ágakon tűlevelek, a törzsön és az idősebb ágakon pikkelylevelek. A bőrszerű, nagyon kemény pikkelylevelek szúrós csúcsban végződnek és spirálisan nőnek (Čeman).
Életmódja, termőhelye
Tűlevelei mintegy 10–15 évig maradnak az ágakon, majd elszáradnak, lehullnak (Čeman), és fokozatosan átadják helyüket a pikkelyleveleknek. Beérett tobozai szétesnek.
Mérsékelten fagyérzékeny; Közép-Európában csak védett helyekre ültethető. Akár 2000 évig is elélhet.
Pollenszemcséin nem fejlődik ki a légzsák. A pollenszemek nem közvetlenül jutnak a mikropilére, hanem a fedőpikkelyre hullanak, és ott elágazó pollentömlővé fejlődnek.
Felhasználása
Sárgásfehér fája kiváló épület- és bútorfa. Komolyabb faipari jelentősége öt fajának van, köztük a két dél-amerikainak (Urania). Lisztes, sok olajat és fehérjét tartalmazó magja ehető.
Díszfának leggyakrabban a norfolk-szigeti araukáriát (Araucaria heterophylla) ültetik; éppen ezért ezt a fát időnként „szobafenyőnek” is nevezik.
Rendszerezése
A nemzetségbe az alábbi 19 élő faj és 8 fosszilis faj tartozik:
- keskeny levelű araukária (brazíliai araukária, Araucaria angustifolia) (Bertol.) Kuntze, Revis. Gen. Pl. 3(2): 375 (1898)
- chilei araukária (andesi araukária, Araucaria araucana) (Molina) K.Koch, Dendrologie 2(2): 206 (1873)
- Araucaria bernieri J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 280 (1949)
- ausztráliai araukária (Araucaria bidwillii) Hook., London J. Bot. 2: 503 (1843)
- Araucaria biramulata J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 279 (1949)
- oszlopos araukária (Araucaria columnaris) (G.Forst.) Hook., Bot. Mag. 78: t. 4635 (1852)
- Araucaria cunninghamii Mudie, Pict. Australia: 133 (1829)
- norfolk-szigeti araukária (Araucaria heterophylla) (Salisb.) Franco, Anais Inst. Super. Agron. 19: 11 (1952)
- Araucaria humboldtensis J.Buchholz, Bull. Mus. Natl. Hist. Nat., II, 21: 279 (1949)
- Araucaria hunsteinii K.Schum. in K.M.Schumann & U.M.Hollrung, Fl. Kais. Wilh. Land: 11 (1889)
- Araucaria laubenfelsii Corbasson, Adansonia, n.s., 8: 467 (1968)
- Araucaria luxurians (Brongn. & Gris) de Laub. in H.M.Gaussen, Gymnosp. Act. & Foss. 11(14): 40 (1970)
- Araucaria montana Brongn. & Gris, Ann. Sci. Nat., Bot., V, 13: 358 (1871)
- Araucaria muelleri (Carrière) Brongn. & Gris, Ann. Sci. Nat., Bot., V, 13: 362 (1871)
- Araucaria nemorosa de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969)
- Araucaria rulei F.Muell., Rep. Burdekin Exped.: 198 (1860)
- Araucaria schmidii de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969)
- Araucaria scopulorum de Laub., Trav. Lab. Forest. Toulouse 8(5): 1 (1969)
- Araucaria subulata Vieill., Ann. Sci. Nat., Bot., IV, 16: 55 (1861)
- †Araucaria bindrabunensis
- †Araucaria brownii
- †Araucaria desmondii
- †Araucaria haastii
- †Araucaria mirabilis
- †Araucaria sphaerocarpa
- †Araucaria taieriensis
- †Araucaria vulgaris
Jegyzetek
- ↑ (1998. május 4.) „Phylogenetic relationships within Araucariaceae based on rbcL gene sequences”. American Journal of Botany 85:11, 1507–1516. o.
Források
- Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221
- Araucaria Juss., Gen. Pl.: 413 (1789) The World Checklist of Selected Plant Families
- A növénynemzetség szinonimái
- URÁNIA: URÁNIA NÖVÉNYVILÁG. Magasabbrendű növények I. 173–176. old.
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 313. o. ISBN 963-05-6800-4
- Čeman: Róbert Čeman: Élő természet — Növényvilág. Rekordok sorozat. Geobook Kiadó, Budapest, 2001. p. 300–303. ISBN 80-8067-070-6