„James Legge” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor: 35. sor:
| wikicommons =
| wikicommons =
}}
}}
'''James Legge''' (/lɛɡ/; [[Huntly]], [[1815]]. [[december 20.]] – [[Oxford]], [[1897]]. [[november 29.]]; kínai neve [[pinjin]] hangsúlyjelekkel: '''Lǐ Yǎgè'''; magyar népszerű: '''Li Ja-ko'''; [[kínai írás|kínaiul]]: 理雅各.) [[Skócia|skót]] [[sinológia|sinológus]], az [[Oxfordi Egyetem]] professzora. A skót kongregáció, a London Hittérítő Társaság tagjaként [[Malaka|Malakán]] és [[Hongkong]]ban tevékenykedett (1840–1873). [[F. Max Müller]] írányítása alatt óriási szerepet vállalt a ''[[Sacred Books of the East]]'' című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).
'''James Legge''' (/lɛɡ/; [[Huntly]], [[1815]]. [[december 20.]] – [[Oxford]], [[1897]]. [[november 29.]]; kínai neve [[pinjin]] hangsúlyjelekkel: '''Lǐ Yǎgè'''; magyar népszerű: '''Li Ja-ko'''; [[kínai írás|kínaiul]]: 理雅各.) [[Skócia|skót]] [[sinológia|sinológus]], az [[Oxfordi Egyetem]] professzora. A skót kongregáció, a Londoni Hittérítő Társaság tagjaként [[Malaka|Malakán]] és [[Hongkong]]ban tevékenykedett (1840–1873). [[F. Max Müller]] írányítása alatt óriási szerepet vállalt a ''[[Sacred Books of the East]]'' című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).


== Élete és munkássága ==
== Élete és munkássága ==

A lap 2015. február 7., 18:23-kori változata

James Legge
Született1815. december 20.
skót Huntly, Aberdeenshire, Skócia
Elhunyt1897. november 29. (81 évesen)
Oxford, Anglia
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeskót
HázastársaHannah Mary Johnstone[1]
Gyermekei
  • Thomas Legge
  • J. G. Legge
Foglalkozásasinológus
Iskolái
  • University of Aberdeen
  • Aberdeen Grammar School
KitüntetéseiStanislas Julien-díj (1875)
A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

James Legge (/lɛɡ/; Huntly, 1815. december 20.Oxford, 1897. november 29.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yǎgè; magyar népszerű: Li Ja-ko; kínaiul: 理雅各.) skót sinológus, az Oxfordi Egyetem professzora. A skót kongregáció, a Londoni Hittérítő Társaság tagjaként Malakán és Hongkongban tevékenykedett (1840–1873). F. Max Müller írányítása alatt óriási szerepet vállalt a Sacred Books of the East című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).

Élete és munkássága

Főbb művei

Legge legjelentősebb munkája a konfuciánus kánon műveinek filológiailag pontos angol fordítása és jegyzetekkel történő ellátása, amely öt kötetben a The Chinese Classics: with a Translation, Critical and Exegetical Notes, Prolegomena, and Copious Indexes címen jelent meg:[m 1]

Legge ezek mellett lefordította továbbá a Változások könyvét, a Szertartások feljegyzéseit és sok más klasszikus kínai mávet is, amelyek a Sacred Books of the East („A Kelet szent könyvei”) sorozat köteteiként jelentek meg:


[12]

[13]

[14]

  • The Texts of Taoism: The Tâo Teh King (Tao Te Ching); The Writings of Kwang-dze (Chuang Tzŭ), 2 vols.:
    • 39. kötet: Volume 39: Tao Te Ching and Chuang Tzŭ books 1–17.


[15]

    • 40. kötet: Volume 40: Chuang Tzŭ books 18–33 and shorter works: the Taishang Ganying Pian (Tractate of Actions and their Retributions), the Qingjing Jing (Classic of Purity), the Yinfujing (Classic of the Harmony of the Seen and Unseen), the Yushu Jing (Classic of the Pivot of Jade) and the Nei Riyong Jing (Classic of the Directory for the Day).

[16]

Hivatkozások

Megjegyzések

  1. Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872)

Források

  1. p16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.
  2. Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  3. Második, javított kiadás 1893-ban: (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1
  4. Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  5. Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  6. Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  7. Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  8. Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  9. Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  10. Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  11. Lásd: Vol. 3. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  12. Lásd: Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  13. Lásd: Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  14. Lásd: Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  15. Lásd: Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  16. Lásd: Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

Irodalom

  • Kína Kínaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap