Nádasdy család

Fájl:Nádasdyak címere.jpg

A Nádasdyak címere

A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.

2013. január 15-én Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a család férfiágon kihalt.

Története

Pray szerint a család a brit Edvard király fiaival még Szent István idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott , de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi-családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatják. Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. Aki Károly Róbert idején harcban esett el. A családnak volt egy másik ága, a Darabos 1642-ben halt ki.

A Vas és Zala megyei köznemesi családban született nádasdi Nádasdy László 1435/1482, erdélyi alvajdai tisztet töltött be, és felesége Sankfalvi Katalin volt. Az egyik gyermekük, Nádasdy László 1492/1551 és neje borhidai Ebres Ilona a majdani nemesi ágnak az ősei voltak, amely kihalt a 18. század közepén. László és Ilona egyetlen fiú gyermeke Nádasdy János volt, akinek a felesége Damonyay Krisztina volt. A család nemesi ága főleg Vas és Zalában telepedett le, és Jánosnak Damonyay Krisztina két gyermekét adott: az egyik Nádasdy Pál 1591, akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina volt, és a másik, nemes Nádasdy Tamás, Vas megyei alispánja 1566-ban körül, tóthi Lengyel Katalin férje. Tamás alispán fia Nádasdy Boldizsár 1648/1667, szintén Vas megye alispánja, neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya, Tarródy András és bisági Geréczy Borbála lánya, akit 1628 december 07-én fiúsították. Az egyik gyermekük Nádasdy Tamás, akinek a felesége meszlényi Meszlény Éva, Meszlény Benedek és kerecsenyi Szalay Kata lánya, a másik Nádasdy András, telekesi Török Margit házastársa, akik az anyjai jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678 augusztus 06-án. Gyermekei halálával kihalt a Nádasdy család nemesi ága.

A főnemesi ága a családnak, viszont Nádasdy László erdélyi alvajda másik fiától származott, Nádasdy Ferenctől, akinek a neje szenterzsébeti Terjék Orsolya. Ferenc és Orsolyának az egyik gyermeke volt, Nádasdy Tamás, aki a nádori tisztet töltött be és a főnemesi rangra emelkedett fel. Tőle származtak a családnak a további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokainak zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár volt, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.

Báró Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a 16. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak “Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Majd feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott hozományul a Dunántúlon. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kap, egy évvel később, 1554-ben az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625 - 1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű birtokai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után "Nádasd-Ladány"-ra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.

Ősök galériája

Külföldi példára a Nádasdy-család készíttetett a 17. században, Magyarországon először, nagyméretű, egészalakos portrékat a család vélt vagy valós őseiről. A kastélyok vagy várak termeiben felfüggesztett képek egyfajta családtörténetet alkottak, egyben megőriztek a korabeli viselet képét is. A Nádasdy-ősgaléria a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

• 
  Szent István király
• 
  Nádasdy Tamás nádor
• 
  Nádasdy Tamásné, Kanizsai Orsolya
• 
  Esterházy Miklós nádor
• 
  I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem
• 
  Csáky István gróf
• 
  Csáky Istvánné, Forgách Éva
• 
  Batthyány Ádám dunántúli főkapitány
• 
  Nádasdy Ferenc országbíró
• 
  Nádasdy Ferencné herceg Esterházy Anna Julianna
• 
  Zrínyi Péter
• 
  Esterházy Ferencné, Illésházi Ilona
• 
  Esterházy Antal gróf
• 
  Nádasdy Ferenc hadvezér
• Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet grófnő
  Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet grófnő

Jelentősebb tagjai

• Nádasdy Ferenc (főúr) (1625 - 1671)
• Nádasdy Ferenc (katonatiszt) (1708 - 1783)
• Nádasdy Lajos (1913 - )
• Nádasdy Lipót
• Nádasdy Lipót Flórián tárnokmester (1739 – 1746)
• Nádasdy Károly
• Nádasdy Pál (gróf) (1598-1633)
• Nádasdy Tamás (nádor) (1498 – 1562)
• Nádasdy Ferenc (hadvezér) (1555 - 1604)

Kastélyaik

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

• Nádasdy-kastély (Nádasdladány)
• Nádasdy-várkastély (Sárvár)
• Nádasdy-kastély (Sorkifalud)

Album

• 
  Nádasdy Ferenc, hadvezér
• 
  Nádasdy Ferenc, katonatiszt
• 
  Nádasdy Tamás, nádor
• 
  A Nádasdy címer vektoros változata

Források

• Pálffy Géza 2010: Küzdelem az országos és regionális hatalomért - A Nádasdy család a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században 1-2. Századok 144/4-5, 769-792, 1085–1120.
• Nádasdy család
• Műemlékek Állami Gondnoksága
• Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest: General Press Kiadó. 2005.  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy család témájú médiaállományokat.

• nadasdy.lap.hu/
• Ezen helységnek örökös földesurai
• Gróf Nádasdy Ferenc. Vasárnapi Ujság, 1857. 26. sz.