„Maurer Dóra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.92.79.38 (vita) szerkesztéséről Szenti Tamás szerkesztésére
10. sor: 10. sor:
| halál dátuma =
| halál dátuma =
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs = Gáyor Tibor
| házastárs =
| szakma = grafikus, <br />festő, <br />filmkészítő, <br />[[pedagógus]]
| szakma = grafikus, <br />festő, <br />filmkészítő, <br />[[pedagógus]]
| munkái =
| munkái =
20. sor: 20. sor:


== Életútja ==
== Életútja ==
Felsőfokú tanulmányokat a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1956-61 között, [[Hincz Gyula]] volt a mestere. 1967-ben ösztöndíjjal kijutott [[Bécs]]be tanulmányútra, azóta is felváltva Bécsben, Budapesten él és alkot. 1975-77 között ''Kreativitási gyakorlatok'' címen vizualitás szakköri foglalkozásokat tartott a [[Ganz–MÁVAG]]-ban [[Erdély Miklós]]sal. 1981-83 közt fotó- és filmszakkört (Szakközi Kör) vezetett a [[Szépművészeti Múzeum]]ban. 1987-91 közt audiovizuális gyakorlatokat tartott az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti Főiskolán.]] 1990-2003 között a Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán tanított docensi beosztásban, majd 2003-tól 2007-ig egyetemi tanári beosztásban, jelenleg professor emeritus, az MKE doktori iskolájában. Munkásságát hazai és külföldi ösztöndíjak segítették, köztük a Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002).
Felsőfokú tanulmányokat a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1956-61 között, [[Hincz Gyula]] volt a mestere. 1967-ben ösztöndíjjal kijutott [[Bécs]]be tanulmányútra, azóta is felváltva Bécsben, Budapesten él és alkot. 1975-77 között ''Kreativitási gyakorlatok'' címen vizualitás szakköri foglalkozásokat tartott a [[Ganz–MÁVAG]]-ban [[Erdély Miklós]]sal. 1981-83 közt fotó- és filmszakkört (InDiGó-csoport) vezetett a [[Szépművészeti Múzeum]]ban. 1987-91 közt audiovizuális gyakorlatokat tartott az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti Főiskolán.]] 1990-2003 között a Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán tanított docensi beosztásban, majd 2003-tól egyetemi tanári beosztásban. Munkásságát hazai és külföldi ösztöndíjak segítették, köztük a Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002).


== Munkássága ==
== Munkássága ==
Az [[1960-as évek]] kezdetén pályakezdése organikus és groteszk formákban gazdag [[rézkarc]]okkal, [[fametszet]]ekkel indult. Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely majd későbbi munkáiban fontos szerepet játszott, kezdeti munkáiban is megjelent. Az évtized vége felé [[Konceptuális művészet|konceptuális műveket]] kezdett alkotni az "eltolódás" elve alapján. [[Képzőművészet]]i eszköztára [[Fénykép|fotó]]kkal, személyes akciókkal bővült. Változatos természeti anyagokat vont be alkotásaiba, például ágak, kalászok, szőr, gézzel lefedett különböző csomagocskák, melyeknek növekvő-csökkenő halmazaival képtárgyakat hozott létre, sőt ugyanennek a matematikai rendszernek geometrikus festészeti és plasztikai ([[dombormű|relief]]) variánsait is megalkotta. A mozgások folyamatait részben fotókkal, de inkább a [[film]] segítségével rögzítette.
Az [[1960-as évek]] kezdetén pályakezdése organikus és groteszk formákban gazdag [[rézkarc]]okkal, [[fametszet]]ekkel indult. Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely majd későbbi munkáiban fontos szerepet játszott, kezdeti munkáiban is megjelent. Az évtized vége felé [[Konceptuális művészet|konceptuális műveket]] kezdett alkotni, [[képzőművészet]]i eszköztára [[Fénykép|fotó]]kal, személyes akciókkal bővült. Nagyon változatos anyagokat vont be alkotásaiba, például ágak, gallyak, kalászok, nádszálak, gézzel lefedett különböző csomagocskák, melyeknek növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával tárgyakat hozott létre, sőt ugyanennek a matematikai rendszernek geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai ([[dombormű|relief]]) variánsait is megalkotta. A mozgások folyamatait részben fotókkal, de inkább a [[film]] segítségével rögzítette.


Az [[1970-es évek]] közepén indította ''Kvázi-képek'' sorozatát, mely képeken egy geometrikus raszter-rendszer valamelyik részletét kiemelte, felnagyította, s elhelyezte a síkban, később a térben is. Az [[1980-as évek]]ben több mindez a ''Zsilipek''hez, a [[Fény|fénnyel]], folyadékkal végzett struktúra-elemzésekhez vezetett, sőt később kiszínesedtek és kiléptek a térbe a Kvázi-képek. Színekkel megkülönbözteti és kiemeli a síkokat és a mennyiségeket, képeit a formatartalomnak megfelelően vágja körül. Az [[1990-es évek]]től az eredetileg használt nyolc standard szín különböző szempontú megfigyelései alapján megváltoztatta színrfendszerét, például a ''Hommage à Monet''-sorozatban. Később a sík felületeket görbült terek látszatával váltotta fel. Alkotásai az iróniát és a humort sem nélkülözik. Igen figyelemreméltó művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége is.
Az [[1970-es évek]] közepén indította ''Kvázi-képek'' sorozatát, mely képeken egy geometrikus raszter-rendszer valamelyik részletét kiemelte, felnagyította, s elhelyezte a síkban, később a térben is. Az [[1980-as évek]]ben mindez a ''Zsilipek''hez, a [[Fény|fénnyel]], folyadékkal végzett struktúra-elemzésekhez vezetett, sőt később kiszínesedtek és kiléptek a térbe a Kvázi-képek. Színekkel megkülönbözteti és kiemeli a síkokat és a mennyiségeket, melyekhez formázott vásznakat használ. Az [[1990-es évek]]től nyolc standard színből álló alkotásait oldottabb [[kompozíció]]s rendszerrel váltotta fel például a ''Hommage à Monet''-sorozatban. Később a görbült síkok és a tér formáját állította művészete középpontjába. Alkotásai az iróniát és a humort sem nélkülözik. Igen figyelemreméltó művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége is.


== Kiállítások, közgyűjtemények ==
== Kiállítások, közgyűjtemények ==


Két helyen alkotott (Bécs, Budapest), így munkái mind a külföldi, mind a hazai tárlatokon gyakran nagy érdeklődés közepette szerepeltek és szerepelnek. Műveiből jeles közgyűjtemények őriznek alkotásokat, köztük [[Albertina (Bécs)|Albertina]], Bécs; Forum Konkreter Kunst, [[Erfurt]]; Szent István Király Múzeum, [[Székesfehérvár]]; [[Janus Pannonius Múzeum]], [[Pécs]]; [[Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum]], Budapest; Kunsthalle, [[Nürnberg]]; Kupferstichkabinet, [[Drezda]]; [[Magyar Nemzeti Galéria]], Budapest; Museum Bradford, [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]]; Museum Konkreter Kunst, [[Ingolstadt]]; M. Sztuki, [[Łódź]]; Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, [[Graz]]; Neue Nationalgalerie, [[Berlin]]; Museum of Modern Art (NY, USA); The Art Institute of Chicago (USA), the Tate Gallery (London); Sammlung der Stadt Wien, [[Bécs]]; Szombathelyi Képtár, [[Szombathely]]; [[Szépművészeti Múzeum]], Budapest.
Két helyen alkotott (Bécs, Budapest), így munkái mind a külföldi, mind a hazai tárlatokon gyakran nagy érdeklődés közepette szerepeltek és szerepelnek. Műveiből jeles közgyűjtemények őriznek alkotásokat, köztük [[Albertina (Bécs)|Albertina]], Bécs; Forum Konkreter Kunst, [[Erfurt]]; Szent István Király Múzeum, [[Székesfehérvár]]; [[Janus Pannonius Múzeum]], [[Pécs]]; [[Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum]], Budapest; Kunsthalle, [[Nürnberg]]; Kupferstichkabinet, [[Drezda]]; [[Magyar Nemzeti Galéria]], Budapest; Museum Bradford, [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]]; Museum Konkreter Kunst, [[Ingolstadt]]; M. Sztuki, [[Łódź]]; Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, [[Graz]]; Neue Nationalgalerie, [[Berlin]];
Sammlung der Stadt Wien, [[Bécs]]; Szombathelyi Képtár, [[Szombathely]]; [[Szépművészeti Múzeum]], Budapest.


== Filmjeiből <ref>Listák www.artportal.hu nyomán</ref> ==
== Filmjeiből <ref>Listák www.artportal.hu nyomán</ref> ==
36. sor: 37. sor:
*1973: Megtanult önkéntelen mozgások (SUMUS, 16 mm, ff, 10 perc); Keressük Dózsát (BBS, 35 mm, ff, 7 perc)
*1973: Megtanult önkéntelen mozgások (SUMUS, 16 mm, ff, 10 perc); Keressük Dózsát (BBS, 35 mm, ff, 7 perc)
*1973-1975: Relatív lengések (BBS, 35 mm, ff, 10 perc)
*1973-1975: Relatív lengések (BBS, 35 mm, ff, 10 perc)
*1973-1980: Timing (BBS, 16 mm, ff, 10 perc)
*1973-1983: Timing (BBS, 16 mm, ff, 10 perc)
*1977: Emlékezés, Civilmekbet (BBS, video, ff, 16 perc)
*1977: Emlékezés, Civilmekbet (BBS, video, ff, 16 perc)
*1980: Kalah (BBS, 35 mm, színes, 11 perc)
*1980: Kalah (BBS, 35 mm, színes, 11 perc)
*Triolák 1980 (BBS, 35 mm, ff, 12 perc)
*Triolák (BBS, 35 mm, ff, 12 perc)
*1982: Hétpróba (BBS, 35 mm, ff, 56 perc)
*1982: Hétpróba (BBS, 35 mm, ff, 56 perc)
*Térfestés. Buchberg projekt (BBS, 16 mm, 34 perc)
*Térfestés. Buchbergi projekt (BBS, 16 mm, 34 perc)
*1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc)
*1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc)
*1984-1986: Nézetek 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc)
*1984-1986: Nézeteink 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc)
*1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc)
*1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc)
*1989-1990: Inter-Images 1-3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc)
*1989-1990: Inter-Images 1-3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc)

A lap 2014. augusztus 17., 11:11-kori változata

Maurer Dóra
Született1937. június 11. (86 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagrafikus,
festő,
filmkészítő,
pedagógus
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Maurer Dóra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Maurer Dóra (Budapest, 1937. június 11.) Kossuth-díjas grafikus, festő, filmkészítő. A magyar új avantgárd jeles képviselője. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1995).

Életútja

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1956-61 között, Hincz Gyula volt a mestere. 1967-ben ösztöndíjjal kijutott Bécsbe tanulmányútra, azóta is felváltva Bécsben, Budapesten él és alkot. 1975-77 között Kreativitási gyakorlatok címen vizualitás szakköri foglalkozásokat tartott a Ganz–MÁVAG-ban Erdély Miklóssal. 1981-83 közt fotó- és filmszakkört (InDiGó-csoport) vezetett a Szépművészeti Múzeumban. 1987-91 közt audiovizuális gyakorlatokat tartott az Iparművészeti Főiskolán. 1990-2003 között a Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán tanított docensi beosztásban, majd 2003-tól egyetemi tanári beosztásban. Munkásságát hazai és külföldi ösztöndíjak segítették, köztük a Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002).

Munkássága

Az 1960-as évek kezdetén pályakezdése organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcokkal, fametszetekkel indult. Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely majd későbbi munkáiban fontos szerepet játszott, kezdeti munkáiban is megjelent. Az évtized vége felé konceptuális műveket kezdett alkotni, képzőművészeti eszköztára fotókal, személyes akciókkal bővült. Nagyon változatos anyagokat vont be alkotásaiba, például ágak, gallyak, kalászok, nádszálak, gézzel lefedett különböző csomagocskák, melyeknek növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával tárgyakat hozott létre, sőt ugyanennek a matematikai rendszernek geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai (relief) variánsait is megalkotta. A mozgások folyamatait részben fotókkal, de inkább a film segítségével rögzítette.

Az 1970-es évek közepén indította Kvázi-képek sorozatát, mely képeken egy geometrikus raszter-rendszer valamelyik részletét kiemelte, felnagyította, s elhelyezte a síkban, később a térben is. Az 1980-as években mindez a Zsilipekhez, a fénnyel, folyadékkal végzett struktúra-elemzésekhez vezetett, sőt később kiszínesedtek és kiléptek a térbe a Kvázi-képek. Színekkel megkülönbözteti és kiemeli a síkokat és a mennyiségeket, melyekhez formázott vásznakat használ. Az 1990-es évektől nyolc standard színből álló alkotásait oldottabb kompozíciós rendszerrel váltotta fel például a Hommage à Monet-sorozatban. Később a görbült síkok és a tér formáját állította művészete középpontjába. Alkotásai az iróniát és a humort sem nélkülözik. Igen figyelemreméltó művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége is.

Kiállítások, közgyűjtemények

Két helyen alkotott (Bécs, Budapest), így munkái mind a külföldi, mind a hazai tárlatokon gyakran nagy érdeklődés közepette szerepeltek és szerepelnek. Műveiből jeles közgyűjtemények őriznek alkotásokat, köztük Albertina, Bécs; Forum Konkreter Kunst, Erfurt; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest; Kunsthalle, Nürnberg; Kupferstichkabinet, Drezda; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Museum Bradford, Nagy-Britannia; Museum Konkreter Kunst, Ingolstadt; M. Sztuki, Łódź; Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz; Neue Nationalgalerie, Berlin; Sammlung der Stadt Wien, Bécs; Szombathelyi Képtár, Szombathely; Szépművészeti Múzeum, Budapest.

Filmjeiből [2]

  • 1970: Minimal Movements (8 mm, ff, végtelen)
  • 1973: Megtanult önkéntelen mozgások (SUMUS, 16 mm, ff, 10 perc); Keressük Dózsát (BBS, 35 mm, ff, 7 perc)
  • 1973-1975: Relatív lengések (BBS, 35 mm, ff, 10 perc)
  • 1973-1983: Timing (BBS, 16 mm, ff, 10 perc)
  • 1977: Emlékezés, Civilmekbet (BBS, video, ff, 16 perc)
  • 1980: Kalah (BBS, 35 mm, színes, 11 perc)
  • Triolák (BBS, 35 mm, ff, 12 perc)
  • 1982: Hétpróba (BBS, 35 mm, ff, 56 perc)
  • Térfestés. Buchbergi projekt (BBS, 16 mm, 34 perc)
  • 1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc)
  • 1984-1986: Nézeteink 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc)
  • 1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc)
  • 1989-1990: Inter-Images 1-3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc)
  • 1992-1993: Connections (SUMUS-Illy Bt., 16 mm, színes, 27 perc)
  • 1995-1996: Nem látni a végét (video-CD, 52 perc, Szegedy-Maszák Zoltánnal).

Kötete

  • Fényelvtan - a fotógramról. (2001)

Díjak, elismerések (válogatás)

Források

  1. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. ↑ Listák www.artportal.hu nyomán
  • Magyar kortárs művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Maurer Dóra lásd 742-745. p.
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Maurer Dóra lásd 286-287. p. (A Maurer szócikket írta Fitz Péter). ISBN 963-8477-66-0
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Maurer Dóra szócikkét ld. II. köt. 1081. p.

Kapcsolódó információk

  • Vekerdy Tamás: Rézkarcok, fametszetek (katalógus, Dürer Terem, 1966.)
  • Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest, 1968.
  • Beke László: Fotólátás az új magyar művészetben. Fotóművészet, 1973/3.
  • Beke László: Beszélgetés Maurer Dórával. Mozgó Világ, 1977/3.
  • D. Honisch: Neue Kunst aus Ungarn. Kunstmagazin, 1977/1.
  • Perneczky G.: A fekete négyzettől a pszeudo-kockáig. Magyar Műhely, 1978/56-57. p.
  • Rózsa György: Nyitott galéria. Cikkek, tanulmányok. Budapest, 1980.
  • Beke László: Maurer Dóra experimentális filmjei. Filmkultúra, 1984/3.
  • Sinkovits Péter: Kvázi képek. Beszélgetés Maurer Dórával. Művészet, 1987/5.
  • D. Ronte, Beke László: Munkák/Arbeiten/Works :1970-1993 : monográfia. Budapest, 1994.
  • Antal I.: Zenei struktúrák Maurer Dóra filmjeiben. Balkon, 1994/4.
  • Maurer Dóra: Munkák/Arbeiten : 1990-1997. (Katalógus irodalommal) Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum és Josef Albers Museum, 1997.
  • Film: Szabó F.-Kardos S.-Fitz P.: Maurer Dóra. (MTV, 1986).

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maurer_Dóra&oldid=15015194”