„Foltos bürök” változatai közötti eltérés

Foltos bürök
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asterids;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Zellerfélék (Apiaceae);
Nemzetség:	Bürök (Conium);
Faj:	C. maculatum;
Tudományos név
	Conium maculatum; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. június 22., 16:54-kori változata

A foltos bürök (Conium maculatum) a kaporhoz hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, a zellerfélék családjába tartozó, kétnyári növény. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a Mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.

Az ókori athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.

Felhasználása

A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

Források

A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 | binomial = Conium maculatum
 | binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
+| wikispecies = Conium maculatum
 | wikicommons = Conium maculatum
 }}
 [[File:Conium maculatum MHNT.BOT.2005.0.956.jpg|thumb|'' Conium maculatum '']]
-A '''foltos bürök''' ''(Conium maculatum)'' a [[kapor (növényfaj)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, a [[zellerfélék]] családjába tartozó, kétnyári [[növények|növény]]. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a [[mediterráneum]]ból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
+A '''foltos bürök''' ''(Conium maculatum)'' a [[kapor (növényfaj)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, a [[zellerfélék]] családjába tartozó, kétnyári [[növények|növény]]. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a [[Mediterráneum]]ból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
-Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében benne van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloid]]okat is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t, [[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
+Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloid]]okat is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t, [[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
-A régi Athéni ([[görögök|görög]]) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható [[halálbüntetés]] egyik nemeként szerepelt, [[Szókratész]]t ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le [[Platón]].
+Az ókori athéni ([[görögök|görög]]) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható [[halálbüntetés]] egyik nemeként szerepelt, [[Szókratész]]t ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le [[Platón]].
 == Felhasználása ==
-A foltos bürök nedvét az [[orvosi tisztesfű]] ''(Stachys officinalis)'' és az [[édeskömény]] ''(Foeniculum vulgare)'' magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a [[sztrichnin]] és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket [[köszvény]]es fájdalmak csillapítására használták, az [[1760]]-as évektől [[rákos daganat]]ok kezelését is végezték bürökkel.
+A foltos bürök nedvét az [[orvosi tisztesfű]] ''(Stachys officinalis)'' és az [[édeskömény]] ''(Foeniculum vulgare)'' magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a [[sztrichnin]] és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket [[köszvény]]es fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől [[rákos daganat]]ok kezelését is végezték bürökkel.
 Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).