„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''I. {{kínai|Wǔ Dì|Vu Ti}} kínai császár''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: Hàn Wǔ Dì, [[i. e. 156]]<ref>néhol [[augusztus 27.]] szerepel születési dátumaként</ref> – [[87]]. [[március 29.]]), személynevén {{kínai|Liú Chè|Liu Csö}} (劉徹) a [[Han-dinasztia]] hetedik uralkodója |
'''I. {{kínai|Wǔ Dì|Vu Ti}} kínai császár''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: Hàn Wǔ Dì, [[i. e. 156]]<ref>néhol [[augusztus 27.]] szerepel születési dátumaként</ref> – [[i. e. 87]]. [[március 29.]]), személynevén {{kínai|Liú Chè|Liu Csö}} (劉徹) a [[Han-dinasztia]] hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős [[Konfucianizmus|konfucionista]] államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.<ref>[[Bo Yang]] kommentárja a [[Zizhi Tongjian]], vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.</ref> |
||
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi|Kang Xi]]|[[Kang-hszi]]}}ig. |
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi|Kang Xi]]|[[Kang-hszi]]}}ig. |
A lap 2014. március 5., 08:43-kori változata
Liu Csö ( ) | |
Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Csö ( )[1] (彘), később Cse[2] (徹) Tiszteletbeli név: Tong ( )[3] Halál utáni név: Vu ( ) | |
Kína császár | |
Vu Ti ( ) | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 141. március 9. – i. e. 87. március 29. | |
Elődje | Csing Ti ( ) |
Utódja | Csao Ti ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nyugati Han |
Született | i. e. 156 Csangan |
Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
Édesapja | Csing Ti ( ) |
Édesanyja | Vang Cse ( ) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Csen Csiao ( ) |
Házastársa | Vej Ce-fu ( ) |
Gyermekei | Vej Csang ( ) (衛長公主) Jang Si ( ) (陽石公主) Csu Ji ( ) (諸邑公主) Li Taj ( ) (戾太子劉據) Liu Po ( ) (昌邑哀王劉髆) Liu Hung ( ) (齊懷王劉閎) Liu Tan ( ) (燕刺王劉旦) Liu Hszü ( ) (廣陵厲王劉胥) Csao ( ) (昭帝劉弗陵) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Vu Ti ( ) kínai császár (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔ Dì, i. e. 156[4] – i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö ( ) (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfucionista államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnamig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnukat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csien ( )t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő yuezhi néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hszi ( )ig.
A történészek megítélése nem egyforma. Vu ( ) megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-ti ( )hez.[6] Hozzá hasonlóan Vu ( ) is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]
Költészete
Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu ( ) több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]
Elhallgatott selyemszoknyája suhogása.
Por telepszik a márványpadlóra.
Csend és hideg ül üres szobájában.
Száraz falevelek halmozódnak ajtaja előtt.
Hogy nyugtathatnám meg fájó szívemet?
Jegyzetek
- ↑ Apja álmot látott, melyben az elhunyt {{kínai|[[Kao Cu|Gāo Zǔ[[|Kao Cu}} javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
- ↑ Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
- ↑ Hszün Ju ( ) feljegyzései alapján; más források nem említik.
- ↑ néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
- ↑ Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
- ↑ Zizhi Tongjian, vol. 22.
- ↑ Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
- ↑ Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o.. ISBN 0-07-043424-7
Források
- Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989).
- Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi.
- Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi.
- Han Ji by Xun Yue
- Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture". ISBN 0-07-043424-7