„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. január 10., 13:49-kori változata

Ez a szócikk a mineralógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Koch Sándor (egyértelműsítő lap).

Koch Sándor (Kolozsvár, 1896. augusztus 16. – Szeged, 1983. május 25.) mineralógus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1953).

Koch Ferenc (1853–1942) kémikus fia, Koch Antal (1843–1927) geológus unokaöccse, Koch Nándor (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, Koch Sándor (1925–2009) virológus apja.

Életpályája

Kolozsváron született. Édesapját hamarosan Budapestre helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az orosz és olasz frontokon töltött.

Az egyetem befejezése után a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert ásványtani érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.

1940-1969

1940-ben a Szegeden alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.

Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva Sztrókay Kálmánnal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.

1970-1983

50 évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.

Művei

A magyar ásványtan története (1952)
Magyarország ásványai (1966, 1985)

Koch Sándor Ásványgyűjtemény

Bővebben: Koch Sándor Ásványgyűjtemény

Források

Pál-Molnár Elemér, Kóbor Balázs (2000): A Szegedi Tudományegyetem Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, Kolozsvár, 113.
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X

A Wikimédia Commons tartalmaz Koch Sándor (mineralógus) témájú médiaállományokat.

További információk

http://www.u-szeged.hu

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{egyért2|a mineralógusról|Koch Sándor (egyértelműsítő lap)}}
 '''Koch Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1896]]. [[augusztus 16.]] – [[Szeged]], [[1983]]. [[május 25.]])  [[mineralógus]], a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), [[Kossuth-díj]]as (1953).
@@ 4. sor: / 6. sor: @@
 == Életpályája ==
+[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
+Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
-[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet [[1919]]-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
-Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. [[1920]]-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. [[1935]]-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
 == 1940-1969 ==
 [[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben]]
-[[1940]]-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
+-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
 Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán]]nal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
 == 1970-1983 ==
+évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
+== Művei ==
-évi szolgálat után [[1969]]-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
+* A magyar ásványtan története (1952)
+* Magyarország ásványai (1966, 1985)
-== Főbb művei ==
-{{csonk-szakasz}}
 == Koch Sándor Ásványgyűjtemény ==
 {{Bővebben|Koch Sándor Ásványgyűjtemény}}
 == Források ==
 * [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113.
+* {{MÉL|4||ABC07165/08142.htm}}
-* Magyar életrajzi lexikon
 {{Commonskat|Sándor Koch (mineralogist)}}