„Korjatovics Tódor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Korjatovics.jpg|bélyegkép|Korjatovics Tódor szobra a munkácsi várban]]
[[Fájl:Korjatovics.jpg|bélyegkép|Korjatovics Tódor szobra a munkácsi várban]]
'''Korjatovics Tódor''' ([[Litván nyelv|litvánul]] ''Teodoras Karijotaitis'', [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Федір Коріятович''; ? - 1414) litván főnemes, [[Podólia]], [[Navahrudak|Novogrudok]] és [[Homel|Gomel]] hercege, száműzetése után Magyarországon [[Bereg vármegye|beregi]], [[Sáros vármegye|sárosi]] és [[Máramaros vármegye|máramarosi]] főispán, [[Munkácsi vár|Munkács várának]] tulajdonosa.
'''Korjatovics Tódor''' ({{ny-lt|Teodoras Karijotaitis}}, {{ny-uk|Федір Коріятович}} ? – 1414) litván főnemes, [[Podólia]], [[Navahrudak|Novogrudok]] és [[Homel|Gomel]] hercege, száműzetése után Magyarországon [[Bereg vármegye|beregi]], [[Sáros vármegye|sárosi]] és [[Máramaros vármegye|máramarosi]] főispán, [[Munkácsi vár|Munkács várának]] tulajdonosa.
==Ifjúsága==
==Ifjúsága==
Születésének időpontja ismeretlen. Apja [[Karijotas]] (szlávosan Korjat) volt, a [[Jagelló-ház]] alapítójának, [[Gediminas litván nagyfejedelem|Gediminas]] nagyfejedelemnek a fia. Apja 1360-as halála után Tódor novogrudoki birtokokat örökölt, ám ezeket kénytelen volt átadni [[Kęstutis]] nagybátyjának. Az 1360-as és 70-es években Magyarországon élt, itt is házasodott meg. Lehetséges, hogy felesége, Olga [[II. István bosnyák bán|Kotromanics István]] bosnyák bán lánya volt<ref>[[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] később a bácsikájának nevezte Korjatovicsot. Zsigmond feleségének, [[Mária magyar királynő|Mária királynőnek]] anyja szintén Kotromanics lány volt. Ha ez az elképzelés igaz, akkor Korjatovics Tódor [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király sógora volt, és magyarázza a királyi kegyet és nagy területű birtokokat, amiben ez a száműzött főúr részesült. Zsigmond más ágról is rokonságban volt Korjatoviccsal, neki anyai ágon ükapja, míg a litván hercegnek nagyapja volt Gediminas</ref>.
Születésének időpontja ismeretlen. Apja [[Karijotas]] (szlávosan Korjat) volt, a [[Jagelló-ház]] alapítójának, [[Gediminas litván nagyfejedelem|Gediminas]] nagyfejedelemnek a fia. Apja 1360-as halála után Tódor novogrudoki birtokokat örökölt, ám ezeket kénytelen volt átadni [[Kęstutis]] nagybátyjának. Az 1360-as és 70-es években Magyarországon élt, itt is házasodott meg. Lehetséges, hogy felesége, Olga [[II. István bosnyák bán|Kotromanics István]] bosnyák bán lánya volt.<ref>[[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] később a bácsikájának nevezte Korjatovicsot. Zsigmond feleségének, [[Mária magyar királynő|Mária királynőnek]] anyja szintén Kotromanics lány volt. Ha ez az elképzelés igaz, akkor Korjatovics Tódor [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király sógora volt, és magyarázza a királyi kegyet és nagy területű birtokokat, amiben ez a száműzött főúr részesült. Zsigmond más ágról is rokonságban volt Korjatoviccsal, neki anyai ágon ükapja, míg a litván hercegnek nagyapja volt Gediminas</ref>

==Lázadása és száműzetése==
== Lázadása és száműzetése ==
Tódor bátyja Alekszandr 1380 körül meghalt a tatárok elleni harcban, így ő örökölte a podóliai hercegi címet. 1385-ben [[Jagelló litván nagyfejedelem|Jagelló]] és [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] házasságával Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség unióra lépett. A változásokkal elégedetlen Korjatovics 1388-ban szövetségre lépett a kijevi, novgorod-szeverszki és vityebszki hercegekkel (valamennyien Gediminas másik fiának [[Algirdas|Algirdasnak]] a gyermekei), valamint [[I. Roman moldvai fejedelem|Roman moldvai fejedelemmel]]. A lázadó főurak koalícióját [[Vitold litván nagyfejedelem|Vytautas]], a későbbi nagyfejedelem verte le. 1393 őszén legyőzte a podóliai-moldvai seregeket, Korjatovics Tódor pedig családjával együtt Magyarországra menekült, hogy [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királytól]] segítséget kérjen. Távollétében azonban a városai és helyőrségei sorra adták meg magukat, [[Kamjanyec]] lakosai pedig egy éjjel maguk engedték be a litvánokat a városukba.
Tódor bátyja Alekszandr 1380 körül meghalt a tatárok elleni harcban, így ő örökölte a podóliai hercegi címet. 1385-ben [[Jagelló litván nagyfejedelem|Jagelló]] és [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] házasságával Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség unióra lépett. A változásokkal elégedetlen Korjatovics 1388-ban szövetségre lépett a kijevi, novgorod-szeverszki és vityebszki hercegekkel (valamennyien Gediminas másik fiának [[Algirdas|Algirdasnak]] a gyermekei), valamint [[I. Roman moldvai fejedelem|Roman moldvai fejedelemmel]]. A lázadó főurak koalícióját [[Vitold litván nagyfejedelem|Vytautas]], a későbbi nagyfejedelem verte le. 1393 őszén legyőzte a podóliai-moldvai seregeket, Korjatovics Tódor pedig családjával együtt Magyarországra menekült, hogy [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királytól]] segítséget kérjen. Távollétében azonban a városai és helyőrségei sorra adták meg magukat, [[Kamjanyec]] lakosai pedig egy éjjel maguk engedték be a litvánokat a városukba.
⚫
==Magyarországi tevékenysége==

⚫
[[Fájl:Munkatsch.jpg|bélyegkép|bal|A munkácsi vár a 17. században]]
⚫
== Magyarországi tevékenysége ==
⚫
[[Fájl:Munkatsch.jpg|bélyegkép|jobbra|A munkácsi vár a 17. században]]
Korjatovics reménytelennek ítélve helyzetét, podóliai felségjogait Zsigmondnak adta át, aki cserébe [[Munkács]] és [[Zboró|Makovica]] várait és birtokait adományozta neki, valamint kinevezte beregi és sárosi főispánnak. Később a máramarosi főispánságot is megkapta. Főispánként ő kormányozta a vármegyékben található királyi birtokokat, így [[Beregszász|Beregszászt]] és a környező falvakat is. Zsigmond ekkoriban a főúri ligákkal küzdött és Korjatovicsot mint rokonát, igyekezett a maga oldalra vonni és megerősíteni.
Korjatovics reménytelennek ítélve helyzetét, podóliai felségjogait Zsigmondnak adta át, aki cserébe [[Munkács]] és [[Zboró|Makovica]] várait és birtokait adományozta neki, valamint kinevezte beregi és sárosi főispánnak. Később a máramarosi főispánságot is megkapta. Főispánként ő kormányozta a vármegyékben található királyi birtokokat, így [[Beregszász|Beregszászt]] és a környező falvakat is. Zsigmond ekkoriban a főúri ligákkal küzdött és Korjatovicsot mint rokonát, igyekezett a maga oldalra vonni és megerősíteni.


14. sor: 16. sor:


Korjatovics Tódor 1414-ben halt meg. Fiúutódja nem lévén, birtokai visszaszálltak a koronára.
Korjatovics Tódor 1414-ben halt meg. Fiúutódja nem lévén, birtokai visszaszálltak a koronára.

==Gyermekei==
== Gyermekei ==
*Vlagyimir
*Vlagyimir
*Zsedevid-Iván (†1393 után)
*Zsedevid-Iván (†1393 után)
*Mária (†1416 után), férje Marcali Imre
*Mária (†1416 után), férje Marcali Imre
*Anna (†1416 után), a Garai családba házasodott
*Anna (†1416 után), a Garai családba házasodott

==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

⚫
==Források==
== Fordítás ==
⚫
{{fordítás|ru|Фёдор Кориатович|oldid=53437862}}

⚫
== Források ==
*[http://izbornyk.org.ua/psrl3235/lytov.htm ПСРЛ, т. 35. Летописи Белорусско-Литовские] — М., 1980. — С. 306.
*[http://izbornyk.org.ua/psrl3235/lytov.htm ПСРЛ, т. 35. Летописи Белорусско-Литовские] — М., 1980. — С. 306.
*Войтович Леонтій: [http://litopys.org.ua/dynasty/dyn.htm Князівські династії Східної Європи (кінець IX — початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження.] Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. — 649 с. — ISBN 966-02-1683-1
*Войтович Леонтій: [http://litopys.org.ua/dynasty/dyn.htm Князівські династії Східної Європи (кінець IX — початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження.] Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. — 649 с. — ISBN 966-02-1683-1
*Zubánics László: [http://www.karpatinfo.net/kultura/2007/03/09/ki-volt-korjatovics-todor Ki volt Korjatovics Tódor?]
*Zubánics László: [http://www.karpatinfo.net/kultura/2007/03/09/ki-volt-korjatovics-todor Ki volt Korjatovics Tódor?]
*[http://www.karpataljalap.net/2004/03/19/korjatovics-rejtely A Korjatovics-rejtély] Kárpátalja online
*[http://www.karpataljalap.net/2004/03/19/korjatovics-rejtely A Korjatovics-rejtély] Kárpátalja online
{{portál|Középkor||Történelem|}}
⚫
{{fordítás|ru|Фёдор Кориатович|oldid=53437862}}

[[Kategória:Jagelló-ház]]
[[Kategória:Jagelló-ház]]
[[Kategória:Bereg vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Bereg vármegye főispánjai]]

A lap 2013. szeptember 30., 15:24-kori változata

Fájl:Korjatovics.jpg
Korjatovics Tódor szobra a munkácsi várban

Korjatovics Tódor (litvánul: Teodoras Karijotaitis, ukránul: Федір Коріятович ? – 1414) litván főnemes, Podólia, Novogrudok és Gomel hercege, száműzetése után Magyarországon beregi, sárosi és máramarosi főispán, Munkács várának tulajdonosa.

Ifjúsága

Születésének időpontja ismeretlen. Apja Karijotas (szlávosan Korjat) volt, a Jagelló-ház alapítójának, Gediminas nagyfejedelemnek a fia. Apja 1360-as halála után Tódor novogrudoki birtokokat örökölt, ám ezeket kénytelen volt átadni Kęstutis nagybátyjának. Az 1360-as és 70-es években Magyarországon élt, itt is házasodott meg. Lehetséges, hogy felesége, Olga Kotromanics István bosnyák bán lánya volt.[1]

Lázadása és száműzetése

Tódor bátyja Alekszandr 1380 körül meghalt a tatárok elleni harcban, így ő örökölte a podóliai hercegi címet. 1385-ben Jagelló és Hedvig házasságával Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség unióra lépett. A változásokkal elégedetlen Korjatovics 1388-ban szövetségre lépett a kijevi, novgorod-szeverszki és vityebszki hercegekkel (valamennyien Gediminas másik fiának Algirdasnak a gyermekei), valamint Roman moldvai fejedelemmel. A lázadó főurak koalícióját Vytautas, a későbbi nagyfejedelem verte le. 1393 őszén legyőzte a podóliai-moldvai seregeket, Korjatovics Tódor pedig családjával együtt Magyarországra menekült, hogy Zsigmond királytól segítséget kérjen. Távollétében azonban a városai és helyőrségei sorra adták meg magukat, Kamjanyec lakosai pedig egy éjjel maguk engedték be a litvánokat a városukba.

Magyarországi tevékenysége

A munkácsi vár a 17. században

Korjatovics reménytelennek ítélve helyzetét, podóliai felségjogait Zsigmondnak adta át, aki cserébe Munkács és Makovica várait és birtokait adományozta neki, valamint kinevezte beregi és sárosi főispánnak. Később a máramarosi főispánságot is megkapta. Főispánként ő kormányozta a vármegyékben található királyi birtokokat, így Beregszászt és a környező falvakat is. Zsigmond ekkoriban a főúri ligákkal küzdött és Korjatovicsot mint rokonát, igyekezett a maga oldalra vonni és megerősíteni.

Korjatovics átépítette a munkácsi várat (akkor nyerte el a mai, hármas tagoltságát) és a sziklán keresztül 85 méter mély kutat fúratott. Feleségével együtt megalapította a csernek-hegyi ortodox kolostort, amelynek 16. században hamisított alapítólevele 1360-ra teszi a kolostor építését. Állítólag 40 000 podóliai ruszint is letelepített a mai Kárpátalja területén, ám egyes történészek ezt csak legendának tartják.

Sok időt töltött a királyi udvarban, de országos méltóságot nem vállalt. 1396-ban részt vett a nikápolyi csatában, ahol török fogságba esett és csak 1401-ben, nagy váltságdíj árán szabadult. Elkísérte Zsigmondot a konstanzi zsinatra is.

Korjatovics Tódor 1414-ben halt meg. Fiúutódja nem lévén, birtokai visszaszálltak a koronára.

Gyermekei

  • Vlagyimir
  • Zsedevid-Iván (†1393 után)
  • Mária (†1416 után), férje Marcali Imre
  • Anna (†1416 után), a Garai családba házasodott

Jegyzetek

  1. ↑ Zsigmond király később a bácsikájának nevezte Korjatovicsot. Zsigmond feleségének, Mária királynőnek anyja szintén Kotromanics lány volt. Ha ez az elképzelés igaz, akkor Korjatovics Tódor Nagy Lajos király sógora volt, és magyarázza a királyi kegyet és nagy területű birtokokat, amiben ez a száműzött főúr részesült. Zsigmond más ágról is rokonságban volt Korjatoviccsal, neki anyai ágon ükapja, míg a litván hercegnek nagyapja volt Gediminas

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Фёдор Кориатович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Korjatovics_Tódor&oldid=13984492”