Dombormű

Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz.

A dombormű (relief) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, mely alacsony plasztikával emelkedik ki egy alap síkról a térbe. Anyaga lehet, kő, fém, fa, elefántcsont, agyag, műanyag. Ha az adott lapba belevésik az üzenetet, vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk.

Kiemelkedésének mértéke szerint

• Lapos dombormű (bas-relief, mezzo rilievo)

• Féldombormű (demi-relief, basso rilievo)

• Magas dombormű (haut-relief, altorilievo)

• Felületbe vájt alkotás a mélydombormű

Lapos dombormű

A relief éppen csak kiemelkedik az anyagból, kiváló példa erre Tutanhamon és feleségének domborműve, mely a fáraó trónszékének háttámláját ékesíti. Kr. e. 1330 körül készült aranyozott és festett fafaragás. Tutanhamon kincsekkel megrakott sírját 1922-ben fedezték fel, ott találták ezt a fáraói trónust díszítő családi jelenetet is, mely az Aton-stílus korszakából való. A fáraó kényelmesen ül trónusán, felesége megérinti a vállát, mintha mondani akarna neki valamit, mindeközben Aton napisten égi aranygolyó formájában ontja rájuk áldó sugarait. A mű az Egyiptomi Múzeumban található Kairóban. Alább két felvételt is közlünk e lapos domborműről, az egyik hiányos, csak a nap sugarai látszanak, a nap már nem, a másik a teljes trónszéket mutatja háromdimenziós fényképen, ez utóbbi kissé megtévesztő, mintha nem is egy lapos domborműről lenne szó, holott szó sem lehet másról, hiszen törte volna a fáraó derekát akár egy félmagas dombormű is. Kisméretű lapos domborművek (érem, érme, plakett) készülnek az éremművészet és ötvösség tárgykörében is.

Félmagas dombormű

Zeusz oltár (részlet) Kiss Tamás felvétele szemléletesen mutatja, hogy a harcos reliefek szinte leugranak az alapról

Anyagának alapjából ritmikusan kiemelkedő dombormű, a szarkofágok, diadalívek, obeliszkek, templomok reliefjei gyakorta ezt mutatják. Gyakran képes formában mondják el a legendákat, a harci cselekményeket vagy a szentek életét az írástudatlan embereknek. Azonban zavarba jöhetünk a kategorizálás kapcsán, mit is mondjunk "A pergamoni Zeusz oltár" c. 100 alakot megjelenítő reliefjére, amely Kr. e. 170 körül készült, s elemi erővel jeleníti meg az istenek és a gigászok harcát, e harc közben igen szemléletesen szinte leugranak a harcosok a számukra kijelölt alapról, mintha nem is reliefek lennének. Az illúzió annyira tökéletes, hogy időközben a berlini Pergamonmuseumban a lépcsők felől egy széles kecses korlátot is szerkesztettek a harcosok köré, mintegy védve őket a közönség simogatásaitól.

Magas dombormű

A magas domborműnél az alapsík ugyanúgy megvan mint az előzőeknél, de itt már a kompozíció színte teljes körplasztikává válik. Sok esetben bizonyos részletei, teljesen kinyúlnak a térbe, inkább fülkeszobor hatását keltik, mint domborműét. Mellékelt ábráink August Valetin reliefjei 1906-ból, kitűnően példázzák e jelenséget, kivált a második relief, ahol Krisztus térdre esik a kereszt nehéz súlya alatt, ezáltal a kereszt eltávolodik az alaptól. Mintegy háttérnek szolgál az alap, adott esetben a fal, amelyből kiemelkedik a relief.

Mélydombormű

Mélydombormű akkor keletkezik, amikor az alapanyagba, fába, kőbe, márványba, fémbe belevésik az ábrázolni kívánt üzenetet. Leggyakrabban, már az ókori Egyiptomban a Kr. e. 27. századtól találkozunk kőbe vésett hieroglif vagy hieratikus írással. Mind a mai napig a temetőkben a halottak neveit és születésük, elhalálozásuk időpontját kőbe, márványba vésik. A szabadban elhelyezett mélydombormű sokkal kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ugyancsak szabadban elhelyezett lapos- fél- vagy magas domborművek. A templomok belsejét díszítő reliefek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, sokkal tartósabbak is, de tűzvész, háború, tudatos rombolás gyakran pusztította azokat is. (Gondoljunk bele, hogy a Kr. e. 27. századtól részben ez a bevésési technika vezetett el majd 1440-ben a Gutenberg galaxis létrejöttéhez (magasnyomtatás, mélynyomtatás), ahol már a könyveket fa- és rézmetszetek segítségével illusztrálták).

Galéria

• 
  Tutanhamon és felesége (Kr. e. 1330 körül) - lapos dombormű, Kairó, Egyiptomi Múzeum
• 
  Ugyanaz a Tutanhamon lapos dombormű háromdimenziós fényképen
• 
  Ariadné szarkofág féldomborműve (Louvre)
• 
  Tiberius diadalíve féldomborművekkel (Kr. e. 37-14) Orange, Dél-Franciaország
• 
  A restaurált pergamoni Zeusz oltár bal szárnya féldomborművekkel (Kr. e. 164-156) Pergamon Múzeum, Berlin
• 
  A pergamoni Zeusz oltár mindkét szárnya
• 
  A. Valentin: Krisztus a kereszttel, magas dombormű (1906)
• 
  A. Valentin: Krisztus a kereszttel, magas dombormű (1906)

A történelem során több fajta relief-stílus alakult ki a nagy stílusirányzatokhoz köthetően. Egyiptom művészetében kiemelkedő a szarkofágok relieffel való díszítése, a hellenisztikus kultúra épületei és síremlékei, a római korban a diadalíveké, majd a román és gótikus épületek változatos domborművei tűnnek fel. Istenek, keresztény szentek, majd világi jeles személyiségek ábrázolása is divattá lesz reneszánsz, manierista, barokk, romantikus, klasszicista, majd eklektikus és avantgárd relief-stílusban mind a mai napig.

A rajzoláshoz köthetően is beszélhetünk relief-stílusról, napjainkban kiváló példa erre a térképrajzolás, amely már nemcsak a színekkel jelöli a föld vagy egy-egy ország, például Franciaország felszínének tengerszinthez számított mélységét és magasságát, hanem sokkal szemléletesebben, relief-stílusban teszi azt.

Forrás

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. 252.
• Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 551.
• Ernst H. Gombrich: A művészet története. Budapest: Glória, 2002. 688 ISBN 9639283649

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Dombormű témájú médiaállományokat.

Nézd meg a dombormű címszót a Wikiszótárban!

• mimi.hu: Dombormű