„Bérmálás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''bérmálás''' [[kereszténység|keresztény]] szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a [[Szentlélek]] ajándékait a bérmálkozó számára. Egyes felekezeteknél ez a teljes jogú tagságot is jelenti az egyházban, míg máshol, például a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]]ban minden [[keresztség|megkeresztelt]] az egyház tagja. |
A '''bérmálás''' [[kereszténység|keresztény]] szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a [[Szentlélek]] ajándékait a bérmálkozó számára. Egyes felekezeteknél ez a teljes jogú tagságot is jelenti az egyházban, míg máshol, például a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]]ban minden [[keresztség|megkeresztelt]] az egyház tagja. |
||
A bérmálás a katolikus, [[ortodox kereszténység|ortodox]], [[Antikhalkédóni egyházak|antikhalkedóni]] és [[Anglikán Közösség|anglikán]] felekezeteknél [[szentség]]. A katolikusoknál a [[Szentség#Szentségek a katolikus egyházban|hét szentség]] egyike. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják a bérmálást és az [[Eucharisztia|eukhariszttiát]], mely keresztény beavatásuk csúcspontja. |
A bérmálás a katolikus, [[ortodox kereszténység|ortodox]], [[Antikhalkédóni egyházak|antikhalkedóni]] és [[Anglikán Közösség|anglikán]] felekezeteknél [[szentség]]. A katolikusoknál a [[Szentség#Szentségek a katolikus egyházban|hét szentség]] egyike. A református és evangélikus egyházak konfirmálásnak nevezik a szertartást, ami ezen egyházak esetében nem tartozik a két szentség közé. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják a bérmálást és az [[Eucharisztia|eukhariszttiát]], mely keresztény beavatásuk csúcspontja. |
||
A bérmálás szó a a [[szláv nyelvek|szláv]] ''birmatovaty'' szóból származik, [[Magyar nyelv|magyar]] jelentése ''megerősítő''. |
A bérmálás szó a a [[szláv nyelvek|szláv]] ''birmatovaty'' szóból származik, [[Magyar nyelv|magyar]] jelentése ''megerősítő''. |
A lap 2013. április 13., 17:00-kori változata
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A bérmálás keresztény szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára. Egyes felekezeteknél ez a teljes jogú tagságot is jelenti az egyházban, míg máshol, például a katolikus egyházban minden megkeresztelt az egyház tagja.
A bérmálás a katolikus, ortodox, antikhalkedóni és anglikán felekezeteknél szentség. A katolikusoknál a hét szentség egyike. A református és evangélikus egyházak konfirmálásnak nevezik a szertartást, ami ezen egyházak esetében nem tartozik a két szentség közé. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják a bérmálást és az eukhariszttiát, mely keresztény beavatásuk csúcspontja.
A bérmálás szó a a szláv birmatovaty szóból származik, magyar jelentése megerősítő.
Bibliai alapja
Már az ószövetségi próféták szólnak arról, hogy az Úr Lelke lesz a várt Messiáson. S valóban, a Szentlélek szállt Jézusra, amikor megkeresztelkedett Keresztelő Jánosnál. Ez volt a jel, ezzel vált jellé ő maga, ezért tudjuk, hogy Ő az, akit várt a világ. A Lélekben való teljesség nemcsak a Messiás sajátja. Krisztus, szeretete által, a Szentháromság egységébe vonja az embert. A Krisztus által ígért Vigasztalót az első pünkösdkor ismerték meg azok, akik hittek az apostolok igehirdetésében. Ettől az időtől fogva az apostolok az újonnan megkeresztelkedettekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát.
Római Katolicizmus
A kézrátételt a katolikus tanítás a bérmálás szentségének eredeteként tartja számon. A bérmálás szentségét minden megkeresztelt és meg nem bérmált ember fölveheti és kell is, hogy fölvegye, mégpedig „időben” - szól a katolikus kánon tanítása.[1]
A Szentlélek befogadásának ideje
Korábban egészen fiatalok, szinte gyermekek is részesülhettek a bérmálás szentségében. Régebben, amikor az utazás korántsem volt olyan egyszerű, mint ma, a püspökök csak öt-hat évenként vállalkozhatattak több héten át tartó, faluról falura járó bérmáló körútra. Így biztonságosabb volt akkor megbérmálni a fiatalokat, amikor erre lehetőség kínálkozott, mint éveket várni.
Magyarország legtöbb egyházmegyéjében hetedikes, nyolcadikos korban részesítik a felkészült fiatalokat a bérmálás szentségében, előtte semmiképpen sem. De tudunk olyan törekvésről is, amely a tizennyolcadik életév környékére teszi a bérmálás felvételének legalkalmasabb idejét.
Részvétel
Bérmáláshoz érett korban levő (14. évét betöltött) személy járulhat. Részt vesznek benne a bérmálkozó, a szülők, a kereszt- és bérmaszülők, a hitoktató, a plébános és az egész egyházközség.
Megkenés krizmával
A katolikus bérmálkozó a püspök elé áll (vagy ő lép hozzá). A bérmaszülő mögötte áll és a vállára teszi a kezét. Ezzel kifejezi, hogy felelősséget vállal a bérmálkozóért. A püspököt kísérő pap vagy maga a bérmálkozó megmondja bérmanevét. Ekkor a püspök a bérmálkozó fejére teszi kezét, s krizmába mártott hüvelykujjával keresztet rajzol homlokára e szavakkal: “(a bármanevet mondja), vedd a Szenlélek ajándékának jelét!” A bérmálkozó felelete: „Amen”. A püspök mint új, nagykorú keresztényt így köszönti: „Békesség veled!” A bérmálkozó felelete: „És a te lelkeddel!”[2]
Ortodoxia és görög katolicizmus
Az ortodox egyházban mindig a kereszteléssel együtt végzik. Úgy szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, a Szentlélek ajándékát, hogy a test minden részét megkenik egy különleges olajjal, amelyet Szent Kenetnek hívnak. Ezt az olajat, Miront (mirrhát, müront) az egyház püspökei készítik el nagycsütörtökön (lásd még: Szentségek az ortodox egyházban).
Hivatkozások
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Az Úr Lelke rászállott a Messiásra
- ↑ A bérmálás katolikus szertartása