„Webböngésző” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a firefox képe kicserélve újabbra |
→Grafikus böngészők: statisztikák formázása, frissítése (W3C) |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
=== Grafikus böngészők === |
=== Grafikus böngészők === |
||
A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, [[GUI]] vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: [[Mac OS]], [[Unix]] vagy [[Linux]] és [[X11]] kombinációja, [[OS/2]], [[Microsoft Windows]] stb.). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (például [[Java programozási nyelv|Java]]) képesek önállóan, vagy úgynevezett [[Plugin|beépülők]] ''(pluginek)'' segítségével megjeleníteni, futtatni. A legelterjedtebb böngészők egy sor egyéb funkcióval is rendelkeznek, például levelezés, UseNet, ICQ-támogatás, FTP, illetve az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a biztonságos böngészés, a felugró ablakok tiltása vagy a több lapon böngészés lehetősége. |
A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, [[GUI]] vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: [[Mac OS]], [[Unix]] vagy [[Linux]] és [[X11]] kombinációja, [[OS/2]], [[Microsoft Windows]] stb.). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (például [[Java programozási nyelv|Java]]) képesek önállóan, vagy úgynevezett [[Plugin|beépülők]] ''(pluginek)'' segítségével megjeleníteni, futtatni. A legelterjedtebb böngészők egy sor egyéb funkcióval is rendelkeznek, például levelezés, UseNet, [[ICQ]]-támogatás, [[FTP]], illetve az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a biztonságos böngészés, a felugró ablakok tiltása vagy a több lapon böngészés lehetősége. |
||
==== A [[W3C]] statisztikái<ref>http://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp Browser Statistics</ref> ==== |
|||
[[2011]] szeptemberében a következők voltak a legnépszerűbb grafikus böngészők. (Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy azok az adott weboldal témájától függően jelentősen eltérnek. Valószínűsíthető, hogy a webes szabványok után érdeklődők eleve nagyobb arányban használnak szabványkövető böngészőket.) |
|||
{| class="wikitable sortable" |
|||
|- |
|||
'''A [[W3C]] statisztikái:''' |
|||
! Dátum !! [[Internet Explorer]] !! [[Mozilla Firefox|Firefox]] !! [[Google Chrome|Chrome]] !! [[Safari_(webböngésző)|Safari]] !! [[Opera_(böngésző)|Opera]] |
|||
|- |
|||
* [[Mozilla Firefox]] (~37,1%) |
|||
| 2013 február || 13,5 % || 29,6 % || '''50,0 %''' || 4,1 % || 1,8 % |
|||
* [[Google Chrome]] (~35,3%) |
|||
|- |
|||
* [[Internet Explorer|Windows Internet Explorer 8]] (~10,5%) |
|||
| 2012 december || 14,7 % || 31,1 % || '''46,9 %''' || 4,2 % || 2,1 % |
|||
* [[Internet Explorer|Windows Internet Explorer 9]] (~5,3%) |
|||
|- |
|||
* [[Safari (webböngésző)|Safari]] és [[Konqueror]] (~4,3%) |
|||
| 2011 december || 20,2 % || '''37,7 %''' || 34,6 % || 4,2 % || 2,5 % |
|||
* [[Internet Explorer|Windows Internet Explorer 7]] (~3,1%) |
|||
|- |
|||
* [[Opera (böngésző)|Opera]] (~2,4%) |
|||
| 2010 december || 27,5 % || '''43,5 %''' || 22,4 % || 3,8 % || 2,2 % |
|||
* [[Internet Explorer|Microsoft Internet Explorer 6]] (~1,1%) |
|||
|- |
|||
* [[Internet Explorer|Windows Internet Explorer 10]] (~0,1%) |
|||
| 2009 december || 37,2 % || '''46,4 %''' || 9,8 % || 3,6 % || 2,3 % |
|||
|- |
|||
| ⚫ | |||
| 2008 december || '''46,0 %''' || 44,4 % || 3,6 % || 2,7 % || 2,4 % |
|||
|} |
|||
| ⚫ | |||
* [[Internet Explorer]] - az összes verzió együtt (~37,45%) |
* [[Internet Explorer]] - az összes verzió együtt (~37,45%) |
||
A lap 2013. április 1., 13:45-kori változata
Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, amelyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat használni.
Szabványok és protokollok
A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a http:// 1.1, melynek teljes leírása az RFC 2616 alatt található meg.
A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https: pedig a HTTPS protokollhoz.
A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML, ez a HTTP protokollban a MIME tartalomtípus alatt van megadva. A legtöbb böngésző a HTML mellett támogat más formátumokat is, mint amilyen a JPEG, PNG és GIF képtípusok, valamint tovább bővíthető bennük a támogatott fájltípusok listája különböző beépülők használatával. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon.
A HTML a böngészőkkel együtt fejlődött, a „hivatalos” HTML-változatokat a W3C hagyta jóvá illetve készítette el. A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML módosításai kompatibilitási problémákhoz vezettek. A modern webböngészők (mint a Firefox, a Mozilla, az Opera, a Safari, a Google Chrome stb.) már pontosabban támogatják a HTML és XHTML szabványokat (a HTML 4.01-gyel kezdődően), melyek figyelembe vételével a weblapoknak azonosan kell megjelenniük minden ilyen böngészőben. Az Internet Explorer jelenleg még nem támogatja tökéletesen a HTML 4.01 és XHTML 1.x szabványokat. Manapság sok weboldal már valamilyen könnyen kezelhető, azonnali eredményt szolgáltató, úgynevezett ALAKHŰ (WYSIWYG) szerkesztővel készült, mint amilyen a Macromedia Dreamweaver vagy Microsoft Frontpage, bár utóbbi nem szabványos HTML kódot készít, akadályozva a W3C munkáját a szabványok további fejlesztése, különösen az XHTML és a CSS stíluslapok tekintetében.
Egyes böngészők olyan népszerű protokollokat is támogatnak, melyek nem kapcsolódnak szorosan a böngészéshez. Ilyenek például az IRC csevegő, a Usenet hírolvasó vagy a levelező kliens, melyekhez NNTP, SMTP, IMAP és POP protokollokat használják.
A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek.
A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript…). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de ennek is több változata létezik, és a megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól.
Böngészők típusai
Karakteres böngészők
A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (például kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet. Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká vagy Braille-írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak.
Grafikus böngészők
A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: Mac OS, Unix vagy Linux és X11 kombinációja, OS/2, Microsoft Windows stb.). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (például Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni. A legelterjedtebb böngészők egy sor egyéb funkcióval is rendelkeznek, például levelezés, UseNet, ICQ-támogatás, FTP, illetve az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a biztonságos böngészés, a felugró ablakok tiltása vagy a több lapon böngészés lehetősége.
A W3C statisztikái[1]
| Dátum | Internet Explorer | Firefox | Chrome | Safari | Opera |
|---|---|---|---|---|---|
| 2013 február | 13,5 % | 29,6 % | 50,0 % | 4,1 % | 1,8 % |
| 2012 december | 14,7 % | 31,1 % | 46,9 % | 4,2 % | 2,1 % |
| 2011 december | 20,2 % | 37,7 % | 34,6 % | 4,2 % | 2,5 % |
| 2010 december | 27,5 % | 43,5 % | 22,4 % | 3,8 % | 2,2 % |
| 2009 december | 37,2 % | 46,4 % | 9,8 % | 3,6 % | 2,3 % |
| 2008 december | 46,0 % | 44,4 % | 3,6 % | 2,7 % | 2,4 % |
A StatCounter statisztikái (2011 szeptember)
- Internet Explorer - az összes verzió együtt (~37,45%)
- Mozilla Firefox (~24,78%)
- Google Chrome (~28,4%)
- Safari (~6,62%)
- Opera (~1,95%)
- Egyéb (~0,79%)
Szabványok és az Acid3 teszt
Az Acid3 teszt egy független tesztoldal, amely azt vizsgálja, hogy mennyire tartják be a böngészők a különböző webstandardokat, főként a DOM és a JavaScript előírásait. Minél inkább betartja egy böngésző az általuk előírt szabványokat, annál biztosabb, hogy egy weblap megjelenítése egységes és helyes lesz. Az Acid3 teszt eredményei a legnépszerűbb böngészők utolsó verzióira a következők:
- Microsoft Internet Explorer 6 (12/100)
- Windows Internet Explorer 7 (14/100)
- Windows Internet Explorer 8 (20/100)
- Windows Internet Explorer 9 (100/100)
- Windows Internet Explorer 10 (100/100)
- Mozilla Firefox 14.0.1 (100/100)
- Safari (100/100)
- Google Chrome (100/100)
- Opera 10 (100/100)
Külső hivatkozások
- A böngészők fejlődése (1993–2001)
- A különböző böngészők használatának terjedése a világon (2008–2012) – YouTube-videó
- evolt.org – Böngésző archívumok
- W3CSchools böngésző statisztikák
- StatCounter böngésző statisztikák
- Internet.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A legnépszerűbb webböngészők egy helyen
- ↑ http://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp Browser Statistics