„Laurasiatheria” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: lv:Laurāzijas placentāļi |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)'' |
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)'' |
||
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök|Elevenszülők]] ''(Theria)'' |
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök|Elevenszülők]] ''(Theria)'' |
||
| infraclassis = [[ |
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' |
||
| superordo = '''''Laurasiatheria''''' |
| superordo = '''''Laurasiatheria''''' |
||
| superordo_authority = (Weddel et al., [[1999]]) |
| superordo_authority = (Weddel et al., [[1999]]) |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
[[Fájl:Humpback stellwagen edit.jpg|right|thumb|180px|A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak.]] |
[[Fájl:Humpback stellwagen edit.jpg|right|thumb|180px|A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak.]] |
||
A '''''Laurasiatheria''''' az [[emlősök]] osztályának ''(Mammalia)'', azon belül a [[ |
A '''''Laurasiatheria''''' az [[emlősök]] osztályának ''(Mammalia)'', azon belül a [[méhlepényesek]] alosztályágának ''(Eutheria)'' egyik [[öregrend]]je, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik. Az öregrend létrejötte a legújabb [[molekuláris biológia]]i kutatásoknak köszönhető, és későn, [[1999]]-ben jött létre. |
||
A csoport kialakulása igencsak meglepte a [[Morfológia (biológia)|morfológiai]] alapú állatrendszertan híveit, hiszen a csoportot morfológiailag−[[anatómia]]ilag egységesen jellemezni nem lehet, nincsenek jelentős közös szervezettani sajátosságaik. |
A csoport kialakulása igencsak meglepte a [[Morfológia (biológia)|morfológiai]] alapú állatrendszertan híveit, hiszen a csoportot morfológiailag−[[anatómia]]ilag egységesen jellemezni nem lehet, nincsenek jelentős közös szervezettani sajátosságaik. |
A lap 2012. március 29., 16:25-kori változata
Laurasiatheria | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő kréta – jelenkor | ||||||||||||||||
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Rendek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Laurasiatheria témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Laurasiatheria témájú kategóriát. |
A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik. Az öregrend létrejötte a legújabb molekuláris biológiai kutatásoknak köszönhető, és későn, 1999-ben jött létre.
A csoport kialakulása igencsak meglepte a morfológiai alapú állatrendszertan híveit, hiszen a csoportot morfológiailag−anatómiailag egységesen jellemezni nem lehet, nincsenek jelentős közös szervezettani sajátosságaik.
A csoport közös sajátossága, hogy Laurázsiában alakultak ki. Laurázsia tulajdonképpen a Pangea szuperkontinens északi egysége volt, szemben a délivel, Gondwanával. Laurázsia aztán két egységre szakadt szét: Észak-Amerikára és Eurázsiára. A Laurasiatheriák természetesen Afrikába is eljutottak, mivel ez a terület kapcsolatban volt, de Dél-Amerika már korábban elvált a szuperkontinenstől, így ott teljesen önálló és sajátságos fauna alakult ki. Dél-Amerikát azután hódították meg, miután az összekapcsolódott Észak-Amerikával, és a szárazföldi fajok átkelhettek a földhídon.
Rendszerezésük
A Laurasiatheria öregrendbe jelenleg 5, legfeljebb 6−7 rendet sorolnak, attól függően, hogy inkább felbontják a nagyobb monofiletikus egységeket, vagy összevonják. Alapvetően 5 fő fejlődési irányt lehet megkülönböztetni az öregrenden belül:
- rovarevők csoportja (Insectivora) – ezt a csoportot vagy továbbra is egységes rendként kezelik – mint a korábbi rendszerek −, vagy két további rendre bontják szét, úgymint sünalakúak (Erinaceomorpha) és cickányalakúak (Soricomorpha);
- denevérek csoportja (Chiroptera) – ezt általában továbbra is egységes rendként kezelik – éppen a nagyon sajátságos repülő életmódjuk miatt −, de két jól elkülöníthető alrendre oszthatók fel, melyek már igen korán elváltak egymástól: kisdenevérek (Microchiroptera) és nagydenevérek (Macrochiroptera);
- párosujjú patások csoportja (Artiodactyla, újabban Cetartiodactyla) – ez a legkomplikáltabb helyzetű csoportja az öregrendnek, mivel a cetek (Cetacea) is beékelődnek a rendbe, a vízilófélék (Hippopotamidae) testvércsoportjaként (a két csoportot újabban Whippomorpha néven vonják össze); ennek ellenére továbbra is fenntartják rendi kategóriáját; a névváltoztatás oka éppen az, hogy a rend egy igen nagy fajszámú és jelentőségű csoporttal bővült, a cetekkel (mivel a cetek nélkül parafiletikus volt);
- páratlanujjú patások csoportja (Perissodactyla) – nem alkotnak monofiletikus egységet a párosujjú patásokkal, mint azt korábban gondolták; viszont továbbra is a korábban ide sorolt családokat találjuk a rendben;
- Ferae csoport – e csoportot semmiféleképpen sem kezelik egy rendként, egyszerűen egy kládról van szó, ahová két igen eltérő testfelépítésű és életmódú rend tartozik: a ragadozók (Carnivora) és a tobzoskaalakúak (Pholidota).
A Laurasiatheria öregrendet tehát általában a következőféleképpen osztják fel rendekre:
- sünalakúak (Erinaceomorpha)
- cickányalakúak (Soricomorpha)
- denevérek (Chiroptera)
- párosujjú patások (Cetartiocactyla)
- páratlanujjú patások (Perissodactyla)
- ragadozók (Carnivora)
- tobzoskaalakúak (Pholidota).
Kladogram
Laurasiatheria |
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Evolúciójuk
A rendek viszonylag gyorsan, mintegy 10 millió év leforgása alatt már elkülönültek egymástól. Az első Laurasiatheriák kb. 85 millió éve alakultak, majd kb. 83 millió évvel ezelőtt váltak el a rovarevők. 80 millió éve kerülhetett sor a denevérek kialakulására, melyek csak később, 70 millió éve ágazott szét fejlődésük a két alrendre (kis- és nagydenevérek). 79 millió éve alakultak ki az első párosujjú patások, majd ezt követően, 2 millió év múlva már megjelentek a páratlanujjú patások első képviselői. A tobzoskák és a ragadozók fejlődése pedig 2 millió éven belül, vagyis kb. 75 millió éve már különvált.
Forrás és ajánlott irodalom
- Richard Dawkins: Az Ős meséje – Zarándoklat az élet hajnalához, Partvonal Kiadó, Bp., 2006
- Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Vertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993
- A lemezmozgások hatása az emlősök törzsfejlődésére