Santiago Cañizares

José Santiago Cañizares Ruíz (Ciudad Real, 1969. december 18.) spanyol labdarúgó. Pályafutását később a Real Madridban kezdte, 1988-ban már a „B” csapatban játszott.

Pályafutása

A barcelonai olimpián a korosztályos gárdával már 1992-ben aranyérmet nyert. Ezt követően a Mérida és a Celta Vigo csapataiban kapott szerepet, utóbbiban remek teljesítménye miatt 1994-ben rögtön visszahívta a Madrid. Időközben a spanyol válogatott éppen a Dánia elleni pótselejtezőre készült. A valamivel idősebb első számú portás, Zubizarreta váratlanul megsérült, helyére éppen Santi ugrott be, hősként hárítva a dán rohamokat, így végül 1:0-s győzelemmel az ibérek jutottak ki a kontinenstornára. Ez azonban nem jelentette, hogy egy személyben vele képzeli el a jövőt a klubvezetés is, így a csereként Bajnokok Ligája-győztes Canizares 1998-ban Valenciába igazolt. A spanyol válogatottban 1998-2002 között stabil kezdőkapus, aztán egy leejtett arcszeszes üveg nemcsak lábát, de további lehetőségét is elvágta annak, hogy szerepet kapjon egyáltalán világbajnokságon. Az első nagy csapás.

A klubokban sem vártak rá zökkenőmentes évek. Első valenciai szezonjában viszont máris Király-kupát nyert a remek játékerővel rendelkező csapat, a kapuban az egyenletes teljesítményt nyújtó „Canete”-vel. A Bajnokok Ligájában menetelésbe kezdtek a denevérek, még a jelentős európai nagycsapatok sem mehettek biztosra ellenük, különösen a Mestallában nem. „A Sárkány” remekelt - amikor épp nem sérülés döntötte le – és mérkőzéseket hozott le csapatának.

A 2000-es BL szezon legnagyobb meglepetése volt, hogy döntőig jutott a csapat, előbb a Lazio, majd a Barcelona testén is átgázolt, hogy aztán épp az ezredforduló legerősebb csapata, a Real Madrid ellen vérezzen el a párizsi fináléban. A belga-holland közös rendezésű Európa-bajnokság következett 2000 nyarán, melynek csoportmérkőzésein hősünk végig védett, majd negyeddöntőig jutott az armadával. Ismét nem sikerült a bravúr az ibéreknek. A döntőbeli vereséget követően sem adta fel aztán Hector Raúl Cuper Valenciája, ismét döntőbe jutott, amit már balszerencse – és Oliver Kahn bravúrjai – miatt esélyesként is elbukott. Emlékezetes volt Santi kifakadása a büntetőpárbaj után, akit Oliver Kahn próbált vigasztalni.

A padlóról felállva 2002-ben mégiscsak bajnok tudott lenni a La Liga „oranje” egylete, amit 2004-ben megismételt, majd a második európai sorozatban egy UEFA-kupa győzelemmel is megfejelt. A Valencia egyese a fizika törvényeire fittyet hányva brillírozott és a klub ikonjává vált az évek során. Ugyanekkor Rafa Benítez remek évek után a Liverpoolhoz került.

Quique Sánchez Flores vezetőedzővel azóta is csaknem minden Bajnokok Ligája-kiírásban szerepelt a csapat, emellett eredményes volt a La Ligában. Egy sajnálatos döntés értelmében azonban a Bajnokok Ligája-csoportból való kiesést követően új vezetőedző, a játékosok körében kevésbé közkedvelt Ronald Koeman került a csapat élére. Egyedül az idei Király-kupa győzelem javít a gyászos szereplésen, amit vele a csapat október óta elért.

Napjainkban

A klubelnök és Ronald Koeman edző döntése alapján „lapátra került” három valenciai labdarúgó egyike sem szerepelt az együttesben november óta, még az ünneplés alatt sem mehettek oda társaikhoz. A vezetőség nemrégiben történt cseréjével azonban újra szerepet kaphat Albelda, Angulo és a Canizares. Igaz, dicső cél helyett a kiesés elkerülése a feladat. Karrierje méltó zárásaként pedig a „legenda” is visszatérhet mellőzött szerepköréből. Rajongói számára plusz izgalmakat hozhat a tény, hogy mostanság újra a kezdőben számít rá az új tréner, Salvador González Marco „Voro”. A 38 éves hálóőr ugyanis bejelentette: eszébe sincs befejezni pályafutását, és kondícióját is remeknek érzi.

Klubjai

• 1988-1989
  • Real Madrid
• 1989-1990
  • Castilla
• 1990-1991
  • Elche(D2)
• 1991-1992
  • Merida(D2)
• 1992-1994
  • Celta Vigo
• 1994-1998
  • Real Madrid
• 1998-
  • Valencia CF

Külső hivatkozások

• [1]
• [2]