„Kistemplom (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vallási épület infobox |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
|név=Kistemplom |
|||
|kép=Tower of the Small Reformed church in Marosvásárhely.jpg |
|||
⚫ | A |
||
|képaláírás= |
|||
|település=[[Marosvásárhely]] |
|||
|vallás = keresztény |
|||
|keresztény = igen |
|||
|irányzat=[[református]] |
|||
|típus= |
|||
|stílus=[[barokk]] |
|||
|befogadóképesség = 800 személy |
|||
|építés kezdete=[[1815]] |
|||
|építés befejezése=[[1830]] |
|||
|lelkész= |
|||
|torony=1 |
|||
|építőanyag=[[tégla]] |
|||
|cím = Ludas utca 3. |
|||
|telefon = (40+) 0265 261 847 |
|||
|honlap = |
|||
}} |
|||
A '''Kistemplom''' Marosvásárhely Belváros (Marosvásárhely)belvárosában álló református barokk templom. Nevét a Vártemplom (Vártemplom)Vártemploménál valamivel kisebb méretéről kapta, de így is csaknem nyolcszáz férőhellyel rendelkezik. |
|||
== Története == |
|||
⚫ | A jelenlegi templom helyén [[1628]]-tól egészen az templom felépítéséig, a [[Kálvinizmus|Református Egyháznak]] az ispotálya, a szegényeknek szánt imaháza volt. [[1815]]-ben lebontották az ispotályt és nekikezdtek az új templom felépítésének, amit 1918-ra be is fejeztek. Azonban pénzhiány miatt, csak [[1830]]. [[július 1.|július 1-jére]] készült el a mostani tetőzet, illetve a torony díszítése. Az orgonát [[1855]]-ben szentelték fel. A [[Lantos András]] tervei alapján készült négymázsás harangot [[Nemes Dániel]], míg a 10 mázsás harangot [[1929]]-ben özvegy [[Páll Domokosné]] ajándékozta az egyházközségnek férje és fiai emlékére. |
||
Sokáig a két belvárosi templom egy közös egyházközséget alkotott és szétválasztásuk csak a múlt században valósult meg. A kommunista rendszerben végbemenő iparosítás, kiterjedt lakótelepek építése és a templomépítési tilalomnak köszönhetően irreálisan nagyszámú gyülekezetté vált a Kistemplom. A nyolcvanas években közel húszezerre nőtt a hívek száma. Istentisztelek tartását még pótszékekkel is nehézkés volt megoldani. Ebben az időszakban általánossá vált, hogy évente 250-300 ifjú konfirmáljon. |
|||
A rendszerváltás gyökeres változásokat hozott az egyházközség életében. Miután a városban sorra felépültek a lakótelepeket kiszolgáló református templomok, a Kistemplomhoz tartozó háztartások drámaian lecsökkentek. Napjainkban már a belváros déli részén kívül már csak néhány lakóteleprész tartozik hozzá. |
|||
== Külső hivatkozás == |
|||
* [http://portal.reformatus.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=204&Itemid=2 Református.ro: Püspöki látogatás Marosvásárhelyen (II.)] |
|||
{{Marosvásárhely}} |
{{Marosvásárhely}} |
A lap 2011. december 24., 13:55-kori változata
Kistemplom | |
Település | Marosvásárhely |
Ország | Románia |
Vallás | keresztény |
Irányzat | református |
Egyházmegye | Marosi református egyházmegye |
Építési adatok | |
Stílus | barokk |
Építés kezdete | 1815 |
Építés befejezése | 1830 |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 800 személy |
Torony | 1 |
Építőanyag | tégla |
LMI-kód | MS-II-m-B-15546 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″ | |
A Kistemplom hivatalos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistemplom témájú médiaállományokat. |
A Kistemplom Marosvásárhely Belváros (Marosvásárhely)belvárosában álló református barokk templom. Nevét a Vártemplom (Vártemplom)Vártemploménál valamivel kisebb méretéről kapta, de így is csaknem nyolcszáz férőhellyel rendelkezik.
Története
A jelenlegi templom helyén 1628-tól egészen az templom felépítéséig, a Református Egyháznak az ispotálya, a szegényeknek szánt imaháza volt. 1815-ben lebontották az ispotályt és nekikezdtek az új templom felépítésének, amit 1918-ra be is fejeztek. Azonban pénzhiány miatt, csak 1830. július 1-jére készült el a mostani tetőzet, illetve a torony díszítése. Az orgonát 1855-ben szentelték fel. A Lantos András tervei alapján készült négymázsás harangot Nemes Dániel, míg a 10 mázsás harangot 1929-ben özvegy Páll Domokosné ajándékozta az egyházközségnek férje és fiai emlékére.
Sokáig a két belvárosi templom egy közös egyházközséget alkotott és szétválasztásuk csak a múlt században valósult meg. A kommunista rendszerben végbemenő iparosítás, kiterjedt lakótelepek építése és a templomépítési tilalomnak köszönhetően irreálisan nagyszámú gyülekezetté vált a Kistemplom. A nyolcvanas években közel húszezerre nőtt a hívek száma. Istentisztelek tartását még pótszékekkel is nehézkés volt megoldani. Ebben az időszakban általánossá vált, hogy évente 250-300 ifjú konfirmáljon.
A rendszerváltás gyökeres változásokat hozott az egyházközség életében. Miután a városban sorra felépültek a lakótelepeket kiszolgáló református templomok, a Kistemplomhoz tartozó háztartások drámaian lecsökkentek. Napjainkban már a belváros déli részén kívül már csak néhány lakóteleprész tartozik hozzá.