„Agostyán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Infobox |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Városrész infobox |
|||
| ⚫ | |||
| név = Agostyán |
|||
| kép = Agostyán, az Arborétum bejárata.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = Agostyán, az Arborétum bejárata |
|||
| címer = |
|||
| zászló = |
|||
| mottó = |
|||
| becenév = |
|||
| település = [[Tata]] |
|||
| kerület = |
|||
| városrészek = |
|||
| alapítás éve = |
|||
| alapítás éve forrás = |
|||
| városhoz csatolás éve = [[1985]] |
|||
| korábbi rangja = |
|||
| irányítószám = |
|||
| polgármester = |
|||
| népességrangsorban = |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népsűrűség forrás = |
|||
| terület = |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| távolság a központtól = 5 |
|||
| térkép = Magyarország |
|||
| szélesség = É |
|||
| szélességi fok = 47 |
|||
| szélességi ívperc = 39 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 59 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| hosszúsági fok = 18 |
|||
| hosszúsági ívperc = 23 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 6 |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
| szöveg pozíciója megyei = |
|||
| weboldal = |
|||
}} |
|||
| ⚫ | |||
==Története== |
==Története== |
||
Agostyán és környéke már a |
Agostyán és környéke már a [[bronzkor]]ban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt |
||
tártak fel. |
tártak fel. |
||
Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakói a [[tatai vár]] ellátására rendelték. |
Oklevélben először [[1343]]-ban említik. Ekkor lakói a [[tatai vár]] ellátására rendelték. |
||
1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert. |
[[1543]]-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert. |
||
1773-ban [[würzburg]]i és [[bamberg]]i |
[[1773]]-ban [[würzburg]]i és [[bamberg]]i [[németek]]kel telepítették újra. |
||
1985-ben [[Tata|Tatához]] csatolták. |
[[1985]]-ben [[Tata|Tatához]] csatolták. |
||
==Az arborétum== |
==Az arborétum== |
||
[[Fájl:Agostyán, az Arborétum bejárata.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Agostyán, az Arborétum bejárata]] |
|||
[[Fájl:Arborétum, Agostyán.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Arborétum, Agostyán]] |
[[Fájl:Arborétum, Agostyán.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Arborétum, Agostyán]] |
||
Tata irányából érkezve az Agostyán-[[Tardos (település)|Tardos]] közötti [[Bocsájtó-völgy]] jobb oldalán találjuk az |
[[Tata]] irányából érkezve az Agostyán-[[Tardos (település)|Tardos]] közötti [[Bocsájtó-völgy]] jobb oldalán találjuk az [[arborétum]]ot, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Csak csoportok látogathatják. |
||
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf [[Eszterházy Móric]] alapította, amikor [[1912]]-ben [[vörösfenyő]]t kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek. |
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf [[Eszterházy Móric]] alapította, amikor [[1912]]-ben [[vörösfenyő]]t kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek. |
||
A lap 2011. december 8., 07:11-kori változata
| Agostyán | |
 | |
| Agostyán, az Arborétum bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Település | Tata |
| Városhoz csatolás | 1985 |
| Irányítószám | 2835 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 565 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Agostyán
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 18° 23′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 18° 23′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Agostyán témájú médiaállományokat. | |
Agostyán (németül Augustin) egykori Komárom-Esztergom megyei község, 1985 óta Tata város része.
Története
Agostyán és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt tártak fel.
Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakói a tatai vár ellátására rendelték.
1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert.
1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra.
Az arborétum
Tata irányából érkezve az Agostyán-Tardos közötti Bocsájtó-völgy jobb oldalán találjuk az arborétumot, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Csak csoportok látogathatják.
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf Eszterházy Móric alapította, amikor 1912-ben vörösfenyőt kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek.
A későbbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a terület mikroklímája eltér a környező domboldalakétól. Ez és részben savanyú talaja tette alkalmassá egy kísérleti arborétum létrehozására.
Az arborétum terveit 1953-ban Kiss Miklós készítette el; a telepítés 1955-ben kezdődött. A cél nem a fajtagazdagság, hanem az esztétikailag értékes és erdőgazdaságilag jelentős fajok, változatok telepítése volt. A mikroklíma fenntartására a völgyet átszelő, a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját gátakkal zárták el, és két tavat hoztak létre.
A sikeres telepítés eredményeként ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve fajta található meg itt – köztük a Gerecse jellemző növényei.
Az itteni növényfajok többsége különleges fenyőféle.
A gyönyörű luc-, páfrány- és selyemfenyő fajták közül külön figyelmet érdemel egy kb. 33 méteres, múlt századi vörösfenyő és a kert ékességének tartott Atlasz-cédrus (Cedrus atlantica), amely Észak-Afrika magas hegységeiben honos. Találhatunk itt egy értékes tiszafa- (Taxus) gyűjteményt, továbbá tulipánfát (Liriodendron tulipifera) és sok más bokor- és fafajtát is.