„Pusztay János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Pusztay János''' ([[Szombathely]], [[1948]]. [[július 22.]]) nyelvész, egyetemi tanár, az [[uráli nyelvek]] és népek kutatója, műfordító; az uráli és [[paleoszibériai nyelvek]] kapcsolataival is több tanulmányban foglalkozott. |
'''Pusztay János''' ([[Szombathely]], [[1948]]. [[július 22.]] – ) nyelvész, egyetemi tanár, az [[uráli nyelvek]] és népek kutatója, műfordító; az uráli és [[paleoszibériai nyelvek]] kapcsolataival is több tanulmányban foglalkozott. |
||
== Szakmai életrajza == |
== Szakmai életrajza == |
A lap 2011. szeptember 17., 21:53-kori változata
Pusztay János (Szombathely, 1948. július 22. – ) nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek és népek kutatója, műfordító; az uráli és paleoszibériai nyelvek kapcsolataival is több tanulmányban foglalkozott.
Szakmai életrajza
1966-ban érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1966–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán tanult, többek között Bereczki Gábor tanítványaként. 1968/1969-ben orosz szakos részképzésen vett részt a Szovjetunióban, Vlagyimir városban; 1970/71-ben finnugor szakos ösztöndíjas volt Finnországban, Helsinkiben.
Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A Janus Pannonius Tudományegyetemen megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986).
1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-étől Nyugat-magyarországi Egyetem – Uralisztika Tanszékének vezetője. 2009-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) Areális Kultúrák tanszékén ad elő.
Harminc önálló kötetet írt, köztük felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket, szótárakat: magyar–észt és észt–magyar kisszótárt (társszerzőkkel), nyenyec-magyar szótárt; több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.
A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, a Finnugor Népek Világkongresszusa koordinációs bizottságának tagja. A finnugor népek közötti kapcsolatok fejlesztésére megszervezte a Collegium Fenno-Ugricum nevű intézetet, melynek 2008. évi megalakulása óta vezetője.
Önálló kötetben megjelent munkái közül
Nyelvészet
- Az "ugor-török háború" után. - Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1977
- Nyelvek bölcsőjénél. - Akadémiai Kiadó, Kérdőjel, Budapest, 1990
- Könyv az észt nyelvről. - Folia Estonica III., Szombathely, 1994
- Nyelvrokonság és nemzeti tudat. - Savaria University Press, Dissertationes Savarienses 5, Szombathely, 1995
- Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. - A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. Teleki Alapítvány, Budapest.
Ismeretterjesztés
- „Ha Én szólok, Észak beszél...” (Tanulmányok nyelvrokonaink népköltészetéről és hiedelemvilágáról). Pécs, 1988
- A szölkupok. - Savaria University Press, Minoritates mundi, Szombathely, 1994.
- Búcsú váramtól. - Savaria University Press, Szombathely, 2004
Díjai
- Apáczai Csere János-díj
- Prima Primissima díj Tudomány kategória (2008)
Források
- Az Uralisztika Intézeti Tanszék munkatársai. Nyugat-magyarországi Egyetem. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- Pusztay János szakmai életrajza. Uralisztika.hu, 2008. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
- Pusztay Jánost a közelmúltban Prima Primissima-díjjal jutalmazták. Felvidék Ma, 2010. február 23. (Hozzáférés: 2010. május 15.)