„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Őshazájukat minden valószínűség szerint a [[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], valamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a [[14. század]]ban 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
Őshazájukat minden valószínűség szerint a [[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], valamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a [[14. század]]ban 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
||
A dolisnyánok eszerint |
A dolisnyánok eszerint mintegy 600-700 éve telepedtek meg Kárpátalján. |
||
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A [[20. század]]ban azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására. |
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A [[20. század]]ban azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására. |
||
A lap 2011. július 28., 06:48-kori változata
A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.
Őshazájukat minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében, valamint Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldván és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. A dolisnyánok eszerint mintegy 600-700 éve telepedtek meg Kárpátalján.
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a kárpátaljai magyaroké. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a kukorica, míg a magyaroké a búza volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására.
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.
Forrás
- Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok) (Basel-Budapest, 1996) Sajtó alá rend., jegyz. és utószó: Salga Attila.
|
Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
