„Akkádok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkjav |
a pontositas, form |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''akkádok''' kora[[ókor]]i [[szemita]] népcsoport [[Mezopotámia]] területén. Az [[i. e. 3. évezred]] elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, [[Agade]] után kapták. |
Az '''akkádok''' kora[[ókor]]i [[szemita]] népcsoport [[Mezopotámia]] területén. Az [[i. e. 3. évezred]] elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, [[Agade]] után kapták. Az i.e. 3. évezred első felében egyre több helyen megtelepedtek és önálló városokat alapítottak, kulturálisan asszimilálódtak a [[sumerek]]hez. Átvették a sumer [[ékírás]]t, amelyet saját szemita nyelvükre, az [[akkád nyelv|akkádra]] alakítottak. |
||
Az akkádok gócpontja a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és [[Eufrátesz]] folyók közti Közép-Mezopotámiában, [[Asszíria]] és |
Az akkádok gócpontja a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és [[Eufrátesz]] folyók közti Közép-Mezopotámiában, [[Asszíria]] és [[Tengerföld]] között helyezkedett el. Legjelentősebb városuk Agade, amelynek egyik uralkodója, [[Sarrukín akkád király|Sarrukín]] legyőzte [[Sumer]] főhegemónját, [[Kis (település)|Kist]] és saját birodalmat alapított. |
||
Az akkádok végül a szintén szemita [[amoriták]] vándorlása után, az [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]] korban feloldódtak a babiloni népességben. |
Az akkádok végül a szintén szemita [[amoriták]] vándorlása után, az [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]] korban feloldódtak a babiloni népességben. |
||
Lásd még |
==Lásd még== |
||
* [[akkád nyelv]] |
* [[akkád nyelv]] |
||
* [[Agade]] |
* [[Agade]] |
A lap 2011. március 21., 14:43-kori változata
Az akkádok koraókori szemita népcsoport Mezopotámia területén. Az i. e. 3. évezred elején már jelen voltak a térségben, mint nomád vagy félnomád, esetleg legelőváltó pásztorok. Saját magukra alkalmazott népnevüket nem ismerjük, az elnevezést fővárosuk, Agade után kapták. Az i.e. 3. évezred első felében egyre több helyen megtelepedtek és önálló városokat alapítottak, kulturálisan asszimilálódtak a sumerekhez. Átvették a sumer ékírást, amelyet saját szemita nyelvükre, az akkádra alakítottak.
Az akkádok gócpontja a Tigris és Eufrátesz folyók közti Közép-Mezopotámiában, Asszíria és Tengerföld között helyezkedett el. Legjelentősebb városuk Agade, amelynek egyik uralkodója, Sarrukín legyőzte Sumer főhegemónját, Kist és saját birodalmat alapított.
Az akkádok végül a szintén szemita amoriták vándorlása után, az óbabiloni korban feloldódtak a babiloni népességben.