„Zalánkemén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
a kisebb formai javítások |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
| képaláírás = Kilátás a [[Duna|Dunára]] a szalánkeméni várromból |
| képaláírás = Kilátás a [[Duna|Dunára]] a szalánkeméni várromból |
||
| címer = |
| címer = |
||
| rang = falu |
| rang = falu |
||
| polgármester = |
| polgármester = |
||
| irányítószám = 22323 |
| irányítószám = 22323 |
||
| körzethívószám = +381 22 |
| körzethívószám = +381 22 |
||
| testvértelepülései = |
| testvértelepülései = |
||
| terület = 49 |
| terület = 49 |
||
| szélességi fok = 45 |
| szélességi fok = 45 |
||
| szélességi ívperc = 08 |
| szélességi ívperc = 08 |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
'''Szalánkemén''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], [[Vajdaság]]ban, a [[Szerémségi körzet]]ben. |
'''Szalánkemén''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], [[Vajdaság]]ban, a [[Szerémségi körzet]]ben. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Újkarlóca|Újkarlócától]] északkeletre a [[Duna]] jobb partján a [[Tisza]] torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag [[Ingyija|Ingyijához]] tartozik. |
[[Újkarlóca|Újkarlócától]] északkeletre a [[Duna]] jobb partján a [[Tisza]] torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag [[Ingyija|Ingyijához]] tartozik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
[[Kép:Zkemen3.jpg|bélyegkép|balra|250px|A vár maradványai]] |
[[Kép:Zkemen3.jpg|bélyegkép|balra|250px|A vár maradványai]] |
||
[[Fájl:Szalánkeméni csata.JPG|bélyegkép|balra|250px|A szalánkeméni ütközet korabeli rajza]] |
[[Fájl:Szalánkeméni csata.JPG|bélyegkép|balra|250px|A szalánkeméni ütközet korabeli rajza]] |
||
[[1210]]-ben ''Zoloncaman'' néven említik először. A [[rómaiak]] idején ''Acumincum'' nevű település állott itt. |
[[1210]]-ben ''Zoloncaman'' néven említik először. A [[rómaiak]] idején ''Acumincum'' nevű település állott itt. |
||
Egykor [[Titel]] réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely. |
Egykor [[Titel]] réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely. |
||
A hagyomány szerint [[Zalán]] vezér székhelye Titel volt. Várát [[1442]]-től említik, amikor [[Brankovics György]] szerb despotáé volt. [[1451]]-ben [[Hunyadi János]] tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának. |
A hagyomány szerint [[Zalán]] vezér székhelye Titel volt. Várát [[1442]]-től említik, amikor [[Brankovics György]] szerb despotáé volt. [[1451]]-ben [[Hunyadi János]] tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának. |
||
[[1456]]. [[július 14.|július 14-én]] itt ütköztek meg Hunyadi seregei a [[Vidin]]ből [[Nándorfehérvár]] alá igyekvő török hajóhaddal. |
[[1456]]. [[július 14.|július 14-én]] itt ütköztek meg Hunyadi seregei a [[Vidin]]ből [[Nándorfehérvár]] alá igyekvő török hajóhaddal. |
||
[[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is. |
[[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is. |
||
[[1739]]. [[július 17.|július 17-én]] itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. |
[[1739]]. [[július 17.|július 17-én]] itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. |
||
Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén. |
Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén. |
||
A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[1991]]-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar. |
A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[1991]]-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar. |
||
{{portál|Vajdaság|-}} |
{{portál|Vajdaság|-}} |
A lap 2010. augusztus 23., 18:09-kori változata
Szalánkemén | |
Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Körzet | Szerémségi |
Rang | falu |
Irányítószám | 22323 |
Körzethívószám | +381 22 |
Rendszám | IN |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 57 m |
Terület | 49 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánkemén témájú médiaállományokat. |
Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Fekvése
Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.
Története
1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.
Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.
A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.
1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.
1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia is.
1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.
Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.
A falu a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ópazovai járásához tartozott. 1991-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.