„Zalánkemén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
5. sor: 5. sor:
| képaláírás = Kilátás a [[Duna|Dunára]] a szalánkeméni várromból
| képaláírás = Kilátás a [[Duna|Dunára]] a szalánkeméni várromból
| címer =
| címer =
| rang = falu
| rang = falu
| polgármester =
| polgármester =
| irányítószám = 22323
| irányítószám = 22323
| körzethívószám = +381 22
| körzethívószám = +381 22
| testvértelepülései =
| testvértelepülései =
| terület = 49
| terület = 49
| szélességi fok = 45
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 08
| szélességi ívperc = 08
23. sor: 23. sor:
'''Szalánkemén''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], [[Vajdaság]]ban, a [[Szerémségi körzet]]ben.
'''Szalánkemén''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], [[Vajdaság]]ban, a [[Szerémségi körzet]]ben.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Újkarlóca|Újkarlócától]] északkeletre a [[Duna]] jobb partján a [[Tisza]] torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag [[Ingyija|Ingyijához]] tartozik.
[[Újkarlóca|Újkarlócától]] északkeletre a [[Duna]] jobb partján a [[Tisza]] torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag [[Ingyija|Ingyijához]] tartozik.


==Története==
== Története ==
[[Kép:Zkemen3.jpg|bélyegkép|balra|250px|A vár maradványai]]
[[Kép:Zkemen3.jpg|bélyegkép|balra|250px|A vár maradványai]]
[[Fájl:Szalánkeméni csata.JPG|bélyegkép|balra|250px|A szalánkeméni ütközet korabeli rajza]]
[[Fájl:Szalánkeméni csata.JPG|bélyegkép|balra|250px|A szalánkeméni ütközet korabeli rajza]]
[[1210]]-ben ''Zoloncaman'' néven említik először. A [[rómaiak]] idején ''Acumincum'' nevű település állott itt.
[[1210]]-ben ''Zoloncaman'' néven említik először. A [[rómaiak]] idején ''Acumincum'' nevű település állott itt.


Egykor [[Titel]] réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.
Egykor [[Titel]] réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.


A hagyomány szerint [[Zalán]] vezér székhelye Titel volt. Várát [[1442]]-től említik, amikor [[Brankovics György]] szerb despotáé volt. [[1451]]-ben [[Hunyadi János]] tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.
A hagyomány szerint [[Zalán]] vezér székhelye Titel volt. Várát [[1442]]-től említik, amikor [[Brankovics György]] szerb despotáé volt. [[1451]]-ben [[Hunyadi János]] tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.


[[1456]]. [[július 14.|július 14-én]] itt ütköztek meg Hunyadi seregei a [[Vidin]]ből [[Nándorfehérvár]] alá igyekvő török hajóhaddal.
[[1456]]. [[július 14.|július 14-én]] itt ütköztek meg Hunyadi seregei a [[Vidin]]ből [[Nándorfehérvár]] alá igyekvő török hajóhaddal.


[[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is.
[[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is.


[[1739]]. [[július 17.|július 17-én]] itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.
[[1739]]. [[július 17.|július 17-én]] itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.


Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.
Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.


A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[1991]]-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.
A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[1991]]-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.



{{portál|Vajdaság|-}}
{{portál|Vajdaság|-}}

A lap 2010. augusztus 23., 18:09-kori változata

Szalánkemén
Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból
Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetSzerémségi
Rangfalu
Irányítószám22323
Körzethívószám+381 22
RendszámIN
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság57 m
Terület49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánkemén témájú médiaállományokat.

Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Fekvése

Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.

Története

A vár maradványai
A szalánkeméni ütközet korabeli rajza

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.

Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.

A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.

1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.

1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia is.

1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.

Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.

A falu a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ópazovai járásához tartozott. 1991-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.