„Kahána Mózes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: katrendezés, defsort
a →‎Élete: stilizálás
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Vándorfényképész fia. Gyergyóbékáson, [[Sepsiszentgyörgy]]ön és [[Marosvásárhely]]en járt iskolába. Első versei és cikkei a marosvásárhelyi ''Tükör''-ben és a ''''-ban jelentek meg álnéven ([[Gyergyai Zoltán]]). Harcolt az [[I. világháború]]ban ([[1914]]–[[1918]]). [[1919]]-ben a csepeli vörösezred tagja. [[Bécs]]be emigrált, írásait Térítő Pál néven közölte. [[Komját Aladár]] ajánlásával lépett be a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjába]], vele együtt alapította az ''Egység'' című folyóiratot. [[1922]]-ben Marosvásárhelyre költözött.
Vándorfényképész fia. Gyergyóbékáson, [[Sepsiszentgyörgy]]ön és [[Marosvásárhely]]en járt iskolába. Első versei és cikkei a marosvásárhelyi ''Tükörben'' és a ''[[Ma (folyóirat)|Mában]]'' jelentek meg Gyergyai Zoltán álnéven. Harcolt az [[első világháború]]ban. [[1919]]-ben a csepeli vörösezred tagja. [[Bécs]]be emigrált, írásait Térítő Pál néven közölte. [[Komját Aladár]] ajánlásával lépett be a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjába]], vele együtt alapította az ''Egység'' című folyóiratot. [[1922]]-ben Marosvásárhelyre költözött.


Térítő Pál álnéven jelent meg [[1923]]-ban a ''Mozgalom'' című kötete. Az illegális Román Kommunista Párt tagja lett. [[1926]]-ban mozgalmi munkája miatt két évi börtönre ítélték. A börtönből szökni próbált, de rálőttek, fél lábát elvesztette. [[1929]]-től [[Berlin]]ben és [[Párizs]]ban élt. Itt írt könyvei közül legjelentősebb a ''Taktika'', amely [[1933]]-ban született. Mikor [[1937]]-ben visszatért [[Románia|Romániába]], munkatársa lett a ''[[Korunk]]''nak, több műve [[román nyelv|románul]] jelent meg. Legkiemelkedőbb műve a ''Hat nap és a hetedik'' [[1940]]-ben. [[1941]]-ben a [[Szovjetunió]]ba költözött, itt regényeken kívül magyar–orosz szótárt is szerkesztett. [[1969]]-ben végleg [[Magyarország]]on telepedett le.
Térítő Pál álnéven jelent meg [[1923]]-ban a ''Mozgalom'' című kötete. Az illegális Román Kommunista Párt tagja lett. [[1926]]-ban mozgalmi munkája miatt két évi börtönre ítélték. A börtönből szökni próbált, de rálőttek, fél lábát elvesztette. [[1929]]-től [[Berlin]]ben és [[Párizs]]ban élt. Itt írt könyvei közül legjelentősebb a ''Taktika'', amely [[1933]]-ban született. Amikor [[1937]]-ben visszatért [[Románia|Romániába]], a ''[[Korunk]]'' munkatársa lett. Több műve [[román nyelv|románul]] jelent meg. Legkiemelkedőbb írása a ''Hat nap és a hetedik'', amely [[1940]]-ben látott napvilágot. [[1941]]-ben a [[Szovjetunió]]ba költözött, itt regényeket írt, és magyar–orosz szótárt szerkesztett. [[1969]]-ben végleg [[Magyarország]]on telepedett le.


==Díjai==
==Díjai==

A lap 2010. február 17., 13:26-kori változata

Kahána Mózes (Gyergyóbékás, 1897. november 26.Budapest, 1974. április 11.) magyar költő, novellista.

Élete

Vándorfényképész fia. Gyergyóbékáson, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen járt iskolába. Első versei és cikkei a marosvásárhelyi Tükörben és a Mában jelentek meg Gyergyai Zoltán álnéven. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben a csepeli vörösezred tagja. Bécsbe emigrált, írásait Térítő Pál néven közölte. Komját Aladár ajánlásával lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába, vele együtt alapította az Egység című folyóiratot. 1922-ben Marosvásárhelyre költözött.

Térítő Pál álnéven jelent meg 1923-ban a Mozgalom című kötete. Az illegális Román Kommunista Párt tagja lett. 1926-ban mozgalmi munkája miatt két évi börtönre ítélték. A börtönből szökni próbált, de rálőttek, fél lábát elvesztette. 1929-től Berlinben és Párizsban élt. Itt írt könyvei közül legjelentősebb a Taktika, amely 1933-ban született. Amikor 1937-ben visszatért Romániába, a Korunk munkatársa lett. Több műve románul jelent meg. Legkiemelkedőbb írása a Hat nap és a hetedik, amely 1940-ben látott napvilágot. 1941-ben a Szovjetunióba költözött, itt regényeket írt, és magyar–orosz szótárt szerkesztett. 1969-ben végleg Magyarországon telepedett le.

Díjai

  • Hazáért érdemrend (1967)
  • József Attila-díj (1968)
  • Munka Érdemérem arany fokozata (1972)

Művei

  • Universum (1918)
  • Én, te, ő (1921)
  • Túl a politkán (1921)
  • Mozgalom (1923)
  • A Kárpátok alatt (1932)
  • Taktika (1933)
  • Őszi hadgyakorlat (1933)
  • Hat nap és a hetedik (1940)
  • Biharvári taktika (1965)
  • Földön, föld alatt (1967)
  • Legyen másként (1967)
  • Szabadság, szerelem (1968)
  • Íratlan könyvek könyve (1969)
  • Tarackos (1971)
  • Vízesés (1971)
  • Szélhordta magyarok (1971)
  • A boldog élet könyve (1972)
  • Sóvárgások könyve (1973)
  • Lemegy a nap (1973)
  • Két nő egy képen (1974)
  • Nagy időknek kis embere (1977)
  • Nyugtalan esztendő (1977)

Forrás

Külső hivatkozások