„Horti Pál” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Művei: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít),
22. sor: 22. sor:


==Művei==
==Művei==
*A [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]]-szobrot ábrázoló festménye a [[kolozsvár]]i római katolikus plébánián van kiállítva.
*A [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]]-szobrot ábrázoló festménye a [[kolozsvár]]i római katolikus plébánián van kiállítva.
*Szőnyeg [{{MEK|02100/02185/html/img/3_062a.jpg}}]
*Szőnyeg [{{MEK|02100/02185/html/img/3_062a.jpg}}]
*Ebédlőszekrény [http://mek2.niif.hu/02100/02185/html/img/3_061a.jpg]
*Ebédlőszekrény [http://mek2.niif.hu/02100/02185/html/img/3_061a.jpg]

A lap 2010. január 30., 12:29-kori változata

Horti Pál (Pest, 1865. június 18.Bombay, 1907. május 25.) festő és iparművész.

A modern iparművészeti törekvések egyik magyar úttörője, a 19/20. század fordulóján a szecessziós stílus jellegzetes képviselője volt. Alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.

Családja, tanulmányai

Apja vagyonos szabómester volt. Horti Pál a budapest-belvárosi reáliskola hat osztályának elvégzése után, 1881-ben a Mintarajziskola növendéke lett. Itt már megmutatkozott tehetsége, első éves korában pályadíjat nyert egy asztal intarzia tervvel. 1886-ban tette le az érettségi vizsgát, s egyidejűleg középiskolai rajztanári képesítést is szerzett. Ezután Münchenben, Párizsban, Londonban folytatott festészeti tanulmányokat.

Pályafutása

1888-ban rendezte első önálló tájképkiállítását. A favágók című képét a Képzőművészeti Társulat megvásárolta. 1890-ben a fõvárosi Iparrajziskola tanára lett. Itt fordult egyre inkább az iparművészet felé. 1895-ben egy évre ismét külföldre utazott, s főleg Münchenben a művészi sokszorosítás különböző technikáit sajátította el. Visszatérve, sógora társaságában sokszorosító vállalatot alapított, amely azonban csak néhány hónapig volt működőképes, így a vállalkozás bukásának anyagi következményeit szinte haláláig viselnie kellett.

Horti Pál sírja Budapesten. Kerepesi temető: 17/3-1-24. Maróti Géza alkotása.

Iparművészeti tervei a Mintalapokban és a Magyar Iparművészetben jelentek meg, s egyre többet szerepelt bútor-, szőnyeg-és ékszertervezőként az Iparművészeti Társulat kiállításain. Ezután az agyagművesség felé fordulva kitanulta a fazekasmesterséget, a korongozást, a mázak készítését és égetését. Mázas kerámiai nagy sikert arattak az 1899-1900-as iparművészeti kiállításokon. Új patinázó és új zománcoló eljárást talált föl. Az előbbi szabadalmát a berlini Gladenbeck cég megvásárolta, a zománcoló eljárást már nem tudta szabadalmaztatni. Az Iparművészeti Társulat megbízásából ő rendezte az 1902. évi torinói kiállítás magyar iparművészeti csoportját, s 1903-ban ugyancsak a társulat felkérésére a budapesti lakásberendezési kiállítást. Munkáival részt vett a párizsi (1900), a torinói (1902), a st. louisi (1904) világkiállításon, sőt az utóbbi rendezéséhez 1904-ben feleségével New Yorkba költözött. Számos megbízást kapott itt, s ezért szabadságát meghosszabbítva bútorokat, üvegfestményeket, mozaik díszítéseket tervezett, s grafikai munkákkal foglalkozott, egyéb, új technikákkal kísérletezett. 1906-ban a magyar kormány támogatásával Mexikóba utazott, s az ottani prekolumbián kerámia emlékeiből gazdag anyagot gyűjtött. Guillermo de Heredia építész gazdag gyűjtését, múzeumát tanulmányozta. Négy hónapig tartózkodott itt, s sárgalázban megbetegedett. Innen Japánba utazott, s egy hónapot töltött főként Jokohamában és Tokióban. Hazafelé jövet Bombayban ismét sárgalázba esett és 6 napos agónia után meghalt.

Művészete

Az 1897-ben alapított Magyar Iparművészet című folyóirat folyamatosan hírt adott Horti munkásságáról, amelynek skálája hihetetlenül gazdag volt. Bútorok és lakberendezési tárgyak tervezésén kívül tapétamintákat, üvegablak-, szőnyeg- és textilterveket alkotott. Foglalkozott kovácsoltvas és ötvös tárgyak kialakításával is. Sőt az agyagművesség, a zománckészítés és a könyvművészet területén is maradandót hozott létre. Művei közül legfontosabbnak, a síkszerűséget hangsúlyozó angol belsőépítészeti törekvések és a formagazdagabb belga art nouveau sajátos ötvözetét megjelenítő bútorait és enteriőrjeit tekintik. A 19/20. század fordulóján induló magyar iparművészet „hőskorának” úttörője volt több mint egy évtizeden át (korai haláláig).

Díjai

  • 1899 – Iparművészeti Állami Nagy Aranyérem
  • 1900 – Párizsi világkiállításon az iparművészet különböző ágait képviselő műveivel Grand Prix-t nyert. (Összesen 5 kitüntetést)
  • 1900Ferenc József-rend lovagkeresztje (Párizsi világkiállításon szerzett érdemeiért.)
  • 1902 – Grand Prix (Torino)
  • 1902 – Legfelsőbb királyi elismerés[1]
  • 1902 – Olasz Koronarend Lovagkeresztje

Művei

Egyéb munkái

Írása

  • Horti Pál: A St. louisi világkiállítás. In: Magyar Iparművészet 1904. 7. évf. 6. sz.

Fényképészeti művei

  • Budapest és az ezredéves kiállítás. Képes Útmutató. Év n. Budapest. Phoebus Kiadó. Gazdag képanyaggal. „Horti Pál rézautotypiáival.”
  • Felvételeket (platinotípiákat) készített a Feszty-körképről.

Művei közgyűjteményekben

  • Kecskeméti Múzeum (Cifra-palota). Horti hagyaték (feldolgozta Simon Magdolna).[2]
  • BTM Kiscelli Múzeum
  • Iparművészeti Múzeum (Horti ékszertervei)
  • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.[3]
  • Néprajzi Múzeum, Budapest[4]

Jegyzetek

  1. Minisztertanácsi ülési jegyzőkönyvek. 1902.10.22.-16/b. Horti Pál iparrajziskolai tanár és Roth Miksa cs. és kir. udvari üvegfestő részére legfelsőbb elismerés.
  2. Az iparművészeti gyűjteményünkből … Horti Pál hagyatékának szobaberendezése (rajzszekrény, pamlag és szivarszekrény, 1898) és kerámiái, illetve egy teljes, 1900 körüli szecessziós nagypolgári ebédlő berendezésének bútorai, melyek Thék Endre műhelyéből származnak. Ifj. Gyergyádesz László „A földnek szíve van” Tizenöt éves a Kecskeméti Képtár
  3. Bakonyi Tibor: Horti Pál szalonszekrénye a Móra Ferenc Múzeumban
  4. Gyarmati János: "Egész Mexico egy nagy temető - temetője mesésebbnél mesésebb kulturáknak!" Horti Pál és mexikói gyűjteménye. In: Néprajzi Értesítő, 89: 2008.

Forrás

Irodalom

  • Koós Judith: A szecesszió magyar úttörője. Horti Pál (1865-1907). In.: Magyar Iparművészet, 2005. 3. szám. 65. oldal
  • Koós Judith: Horti Pál élete és művészete, 1865-1907. Akad. K. Budapest, 1982. 79 p. 56 tábla. ISBN 9630528967