„Londoni egyezmény (1915)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a képlinkek javítása, magyarítása |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''londoni egyezmény''' (olaszul: ''Patto di Londra)'' egy titkos szerződés volt [[Olaszország]] és az [[antant]] hatalmak, [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]] és [[Oroszország]] között, amit [[London]]ban írtak alá [[1915]]. [[április 26 |
A '''londoni egyezmény''' (olaszul: ''Patto di Londra)'' egy titkos szerződés volt [[Olaszország]] és az [[antant]] hatalmak, [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]] és [[Oroszország]] között, amit [[London]]ban írtak alá [[1915]]. [[április 26.|április 26-án]]. |
||
==Tartalma== |
==Tartalma== |
||
[[Kép:LandsForSerbia.PNG|bélyegkép|jobbra|300px|[[Dalmácia]] 1915-ös felosztása területi igények alapján]] |
[[Kép:LandsForSerbia.PNG|bélyegkép|jobbra|300px|[[Dalmácia]] 1915-ös felosztása területi igények alapján]] |
||
A megegyezés alapján [[Olaszország]] kilép a [[hármasszövetség]]ből és csatlakozik az [[antant]]hoz, valamint egy hónapon belül belép az [[I. világháború]]ba. Olaszországnak hadat kell üzennie az Osztrák–Magyar Monarchiának és [[Németország]]nak. Ez meg is történt [[1915]]. [[május 23 |
A megegyezés alapján [[Olaszország]] kilép a [[hármasszövetség]]ből és csatlakozik az [[antant]]hoz, valamint egy hónapon belül belép az [[I. világháború]]ba. Olaszországnak hadat kell üzennie az Osztrák–Magyar Monarchiának és [[Németország]]nak. Ez meg is történt [[1915]]. [[május 23.|május 23-án]]. A [[hadüzenet]] és a háborúba lépés fejében a háromhatalmi antant garantálja Olaszország számára a következő területi igényeket: |
||
*[[Trieszt]] |
*[[Trieszt]] |
||
*[[Trento]], [[Dél-Tirol]] |
*[[Trento]], [[Dél-Tirol]] |
A lap 2008. augusztus 28., 09:02-kori változata
A londoni egyezmény (olaszul: Patto di Londra) egy titkos szerződés volt Olaszország és az antant hatalmak, Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország között, amit Londonban írtak alá 1915. április 26-án.
Tartalma
A megegyezés alapján Olaszország kilép a hármasszövetségből és csatlakozik az antanthoz, valamint egy hónapon belül belép az I. világháborúba. Olaszországnak hadat kell üzennie az Osztrák–Magyar Monarchiának és Németországnak. Ez meg is történt 1915. május 23-án. A hadüzenet és a háborúba lépés fejében a háromhatalmi antant garantálja Olaszország számára a következő területi igényeket:
- Trieszt
- Trento, Dél-Tirol
- Gorizia, és a szlovének által lakott területek egy része
- Isztriai-félsziget, Fiume nélkül
- Zára
- A Dódekanészosz-szigetek
- Protektorátus Albánia fölött
- Vlora
- Dalmácia egyes területei
- Sazan-sziget
- Törökország felosztása esetén területi igényekkel léphet fel Olaszország
A Szerb Királyságnak ígérték:
- Spalato
- A Pelješac-félsziget
- Krk szigetet
- Dalmácia déli partvidékét
Montenegrónak ígérték:
- Dubrovnikot
- Sengjin kikötőt Albániában
Szerbiának ígérte a szerződés továbbá:
- Bosznia-Hercegovina
- Bácska
- Szlavónia
- Meghatározatlan területek Albániában
Olaszország az afrikai német gyarmatok Egyesült Királyság és Franciaország közötti felosztásakor rekompenzációkban részesül. Olaszország 50 millió fontnyi kölcsönt kapott az Egyesült Királyságtól a szerződés alapján.
A titkosság következményei
Olaszország és a fent említett antant hatalmak közti szerződés titkos volt, arról nem értesítették az antant oldalán harcoló más nemzeteket, így Szerbiát sem. Mivel a szerb területi követelések és az Olaszországnak tett területi engedményekben átfedések voltak, várható volt, hogy a háború után ebből komoly probléma fog származni. Olaszország hadba lépése után az antant hatalmak újból megerősítették a szerb területi igényeket, melyek a londoni szerződéssel szemben álltak, így pl. teljes Dalmácia Szerbiának juttatása, Zára, Gorizia egy leendő délszláv államba integrálása.
A londoni szerződés utóélete
A háború során a szerződés mindvégig titkos maradt, egészen az oroszországi októberi forradalomig, amikor az Izvesztyija orosz lap közölte a Londoni szerződés tartalmát. A versailles-i békeszerződés megsemmisítette a Londoni szeződést, mivel Woodrow Wilson amerikai elnök ragaszkodott a délszláv területi igények elismeréséhez, így Észak-Dalmácia Szerbiának juttatásához.