„Anderlecht” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a helyesbítés |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
==Történelme== |
==Történelme== |
||
Egy [[római]] villa és egy [[frankok|frank]] temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először [[1047]]-ben említették Anrelech formában, majd [[1111]]-ben Andreletként, [[1148]]-ban Andrelerként, és [[1186]]-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két |
Egy [[római]] villa és egy [[frankok|frank]] temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először [[1047]]-ben említették Anrelech formában, majd [[1111]]-ben Andreletként, [[1148]]-ban Andrelerként, és [[1186]]-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt. |
||
[[Kép:Coté de Moortebeek 03.JPG|bélyegkép|Kertvárosi részlet Mortenbeekben]] |
[[Kép:Coté de Moortebeek 03.JPG|bélyegkép|Kertvárosi részlet Mortenbeekben]] |
||
[[1356]]-ban Male-i Lajos, Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Joanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége. |
[[1356]]-ban Male-i Lajos, Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Joanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége. |
||
A [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ot a [[Németalföld]] és [[Franciaország]] közötti háborúk jellemezték. A |
A [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ot a [[Németalföld]] és [[Franciaország]] közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után [[1792]]. [[november 13]]-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították. |
||
[[Kép:Cité la Roue 04.JPG|bélyegkép|Jellegzetes városrészlet Het Radból]] |
[[Kép:Cité la Roue 04.JPG|bélyegkép|Jellegzetes városrészlet Het Radból]] |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
==Események== |
==Események== |
||
Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg |
Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak. |
||
==[[Testvértelepülés]]ek== |
|||
==Testvértelepülések== |
|||
*{{Németország}} [[Berlin-Neukölln]] [[1955]]. június 17. óta |
*{{Németország}} [[Berlin-Neukölln]] [[1955]]. június 17. óta |
||
A lap 2008. augusztus 17., 09:21-kori változata
Ez a szócikk a településről szól. A labdarúgóklubról lásd az R.S.C. Anderlecht szócikket.
Anderlecht egyike a belga főváros, Brüsszel 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².
Történelme
Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.
1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Joanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.
A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.
Sportélet
A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stockstadion.
Események
Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.
Testvértelepülések
Németország Berlin-Neukölln 1955. június 17. óta
Külső hivatkozások
