„Médek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam 31.46.172.81 (vita) szerkesztését (oldid: 23184249) lehet ilyesmiről írni, de nem ebben formában, hanem megfelelően forrásolva
Címke: Visszavonás
7. sor: 7. sor:
A médek megjelennek [[Szín-ahhé-eríba]] évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában ([[i. e. 703]]), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották.
A médek megjelennek [[Szín-ahhé-eríba]] évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában ([[i. e. 703]]), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották.


Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a [[babilon]]i forrásokban a '''manda''' törzs<ref name=oktch>{{ÓKTCh}}</ref> – alapvető szerepet játszottak az [[Asszíria]] megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő [[Méd Birodalom|Méd Birodalmat]], aminek egyik vazallus tartománya volt [[Párszua]] a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az [[Óperzsa Birodalom|Óperzsa Birodalmat]] az [[i. e. 6. század]]ban. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, heftalitákkal, akik ősei a mai kurdoknak, illetve az Árpádi törzsnek.
Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a [[babilon]]i forrásokban a '''manda''' törzs<ref name=oktch>{{ÓKTCh}}</ref> – alapvető szerepet játszottak az [[Asszíria]] megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő [[Méd Birodalom|Méd Birodalmat]], aminek egyik vazallus tartománya volt [[Párszua]] a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az [[Óperzsa Birodalom|Óperzsa Birodalmat]] az [[i. e. 6. század]]ban. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, ősei a mai kurdoknak.

A kurd és magyar zászló színeinek egyezősége is a közös történelmi múltra utal.

Kutatók mai álláspontja szerint kapcsolat lehet a magyar és méd népnév és történelem között.

A Mitanni birodalom helyén létrejött Média, melyet sokszínű kultúra, fejlett tudomány jellemzett. A médek saját nyelvükön Madának, Madajnak, nevezték magukat, az Ar végződés országot jelentett - Madjar-Magyar. Az ősmagyar hagyományok Nimróddal, Magorral és Atillával szintén Elő-Ázsiába vezetnek. A Pártus-Méd-Szkíta örökséget a Honfoglaló magyar nemzetségek is számon tartották, tisztelték őseik hagyatékát. A 6 méd törzs közül a Mágik (táltosok), akik az északi méd törzshöz tartoztak, Kurszán kende nagyvezér szakrális fejedelem kíséretéhez tartoztak az új hazában, központjuk Buda környéke és a Pilis hegység volt.

A rendelkezésre álló feljegyzések és krónikák alapján a magyarságkutatás jövőbeli sarokpontja a méd kultúra és történelem lehet.
[[Fájl:Median Empire.svg|thumb|right|400px|A méd birodalom i.e. 600 körül]]
[[Fájl:Median Empire.svg|thumb|right|400px|A méd birodalom i.e. 600 körül]]


A lap 2020. október 27., 12:25-kori változata

Méd előkelők

A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében. Egyes elméletek szerint a kurdok elődei.[1][2][3][4][5]

Történet

A médek a perzsával rokon indoiráni nyelvet beszéltek, eredetileg törzsi formában éltek, egyesek nomád életmódot folytattak, mások erődített falvakban laktak. Az asszír források először i. e. 835 vagy i. e. 834-ben említik őket. [6][7] Ekkoriban jelentek meg az Urmia-tó szomszédságában, miután Asszíria megsemmisítette a korábban az ottani hegyvidéket uraló Urartut és így szabaddá vált az út Mezopotámia felé a kimmerek, szkíták, médek, perzsák és mások számára.

A médek megjelennek Szín-ahhé-eríba évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában (i. e. 703), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották.

Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a babiloni forrásokban a manda törzs[8] – alapvető szerepet játszottak az Asszíria megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő Méd Birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya volt Párszua a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az Óperzsa Birodalmat az i. e. 6. században. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, ősei a mai kurdoknak.

A méd birodalom i.e. 600 körül

Törzsek

A 6 méd törzs az úgynevezett méd háromszögben élt, amely Rej (Šahr-e Ray), Ekbatana és Aszpadána közti területet takarja.[9]

  • Buszai: az a törzs, amely a médek fő törzse volt. Ekbatana (ma Hamadan) környékén éltek.[9]
  • Paraitakéni, nomád törzs, Aszpadána (ma Iszfahán) környékén éltek.[9][10][11]
  • Sztru­khat: falvakban éltek
  • Budii: falvakban éltek[12]
  • Arizanti: mozaikszó, az arya törzs és a Zantu klán összetétele. Kásán környékén éltek.[9]
  • Magi: Lakhelyük Rhaga volt,[13] amely a mai Teherán területén feküdt.[14]

Nyelv

A médek nyelve a méd nyelv volt,[15] amely kurd nyelvvel együtt az északnyugat-iráni nyelvcsaládhoz tartozott.[16] A nyelvvel az óperzsa nyelvemlékekben lehet találkozni, de a nyelvtanáról semmi információ nem maradt fenn.[17]

Vallás

Hérodotosz munkái nyomán azt gondolják a tudósok, hogy az iráni népek közül csak a médeknél volt papi törzs.[18] A magik vagy morgok (perzsául: Magu[19]) tagjai vagy bölcsek, vagy papok voltak, akik a lelki és mitológiai hagyományokat őrizték. A törzs tagjainak pozíciói apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt. Asztüagész uralkodása alatt a magik voltak az udvari tanácsadók, szertartásvezetők, álomfejtők.[20] A törzs funkcióját valószínűleg az iráni törzsek szövetsége előtt meghatározták, sokak szerint az indoiráni társadalomban is jelen voltak már. Ez magyarázhatja, hogy az Óperzsa Birodalomban is egyedülálló helyzetük volt.[21]

Híres médek

Jegyzetek

  1. ↑ https://books.google.hu/books?id=1eVdAQAAQBAJ&pg=PT58&dq=median+empire+kurd&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjI2aSEy_bJAhUKDCwKHah9A-oQ6AEIKDAA#v=onepage&q=median%20empire%20kurd&f=false
  2. ↑ http://www.crystalinks.com/media.html
  3. ↑ http://www.ekurds.com/english/medianempire625bc.htm
  4. ↑ https://books.google.hu/books?id=BZm6AAAAIAAJ&q=kurdish+median&dq=kurdish+median&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiAjfbey_bJAhXGhSwKHbhaDuYQ6AEIQDAF
  5. ↑ https://books.google.hu/books?id=DZ90BQAAQBAJ&pg=PA87&dq=kurdish+median&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwijzcHjy_bJAhVKESwKHcx2BNI4ChDoAQgiMAA#v=onepage&q=kurdish%20median&f=false
  6. ↑ RónaTasHonfoglaló 163. o.
  7. ↑ http://www.iranicaonline.org/articles/media
  8. ↑ Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  9. ↑ a b c d https://books.google.no/books?id=kMLKgzj5afMC&pg=PA75&dq=paretaceni+isfahan&hl=no&ei=8ArZTtywPMjQ4QS-u9XGDQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CC4Q6AEwAA#v=onepage&q=paretaceni%20isfahan&f=false
  10. ↑ https://books.google.no/books?id=-IEPAAAAYAAJ&pg=PA312&dq=paraetacena+isfahan&hl=no&ei=lwrZTv3WPOfi4QSLyJCRDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CDIQ6AEwAQ#v=onepage&q=paraetacena%20isfahan&f=false
  11. ↑ https://books.google.no/books?id=ebB_ac13v3UC&pg=PA131&dq=paraetacena+isfahan&hl=no&ei=lwrZTv3WPOfi4QSLyJCRDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=paraetacena%20isfahan&f=false
  12. ↑ https://books.google.no/books?id=rQipbjusDyQC&pg=PA292&dq=%22villages+in+media%22&hl=no&ei=Jg3ZToSBI8T74QTD-tj5DQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CEgQ6AEwBQ#v=onepage&q=%22villages%20in%20media%22&f=false
  13. ↑ https://books.google.com/books?id=Y3sfAAAAIAAJ&pg=PA9&dq=medes+magi+raga&hl=en&ei=lQjZTrabBsb-4QTHypCIDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CEwQ6AEwBA#v=onepage&q=medes%20magi%20raga&f=false
  14. ↑ https://books.google.no/books?id=IBKoUXrF5p0C&pg=PR99&lpg=PR99&dq=%22rhagae+modern%22&source=bl&ots=RIwUtgx1J8&sig=h5DlbCSq0Y3QD90nV3UOYHOtM0g&hl=no&ei=4QjZTtStConO4QSI99ygDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CDoQ6AEwBg#v=onepage&q=%22rhagae%20modern%22&f=false
  15. ↑ Britannica
  16. ↑ nyelvcsalád. [2008. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  17. ↑ méd nyelv. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  18. ↑ Hérodotosz 1.101.1
  19. ↑ törzsek. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  20. ↑ Hérodotosz 1.107.1
  21. ↑ iranologie. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)

Források

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • ↑ ÓKTCh: Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  • ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4  
  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 102–103. o. ISBN 963-9199-29-X  

További információk

Commons:Category:Medes
A Wikimédia Commons tartalmaz Médek témájú médiaállományokat.

Könyvek

  • Hámori Frédi: A szubarok, hurrik, urartuiak és médek Észak-Mezopotámia őslakói
  • Apor Éva: Irán / Birodalmak, hagyományok
  • Hahn István: Az idő sodrában I. / Az ókor története
  • Harmatta János szerk.: Ókori keleti történeti chrestomathia
  • Hérodotosz: A görög-perzsa háborúk
  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
  • Marczali Henrik – Nagy képes világtörténet
  • Roman Ghirsman.: Az ókori Irán, médek, perzsák, párthusok

Weboldalak

Kapcsolódó szócikkek

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Médek&oldid=23184399”