„Charles de L’Écluse” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
9. sor: | 9. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a [[leuven]]i, [[marburg]]i s [[wittenberg]]i egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg [[Philipp Melanchthon|Melanchthon]]nal és hitvallója lett. [[1550]]-ben [[Montpellier]]be ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk [[Magyarország|magyarokra]] nézve Clusius egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bír, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt. Tudományának híre [[Miksa magyar király|II. Miksa]] császár udvarába is eljutott, ki [[1573]]-ban [[Bécs]]be hívta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel [[1587]]-ig működött. Ezen idő alatt sok [[Ausztria|osztrák]] és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így [[Fabricius Pál]]lal, [[Zsámboky János|Zsámboki Jánossal]] és [[Beythe István]]nal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen [[Pozsony]]ban, [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban, [[Sopron]]ban, [[Lendva|Lendván]], [[Németújvár]]t, a [[Rába]] vidékén, sőt egész [[Muraköz]]ig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket híres munkájában fölhasználta. Magyar ismerősei s barátjai közül fölemlítendő még [[Batthyány Boldizsár]], a németujvári gróf és humanista, kinek gyakran volt vendége és aki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta, majd a környék flórájának első ismertetője volt. [[1587]]-ben elhagyta Ausztriát és [[Frankfurt]]ba költözött. |
Atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a [[leuven]]i, [[marburg]]i s [[wittenberg]]i egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg [[Philipp Melanchthon|Melanchthon]]nal és hitvallója lett. [[1550]]-ben [[Montpellier]]be ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk [[Magyarország|magyarokra]] nézve Clusius egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bír, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt. |
||
Tudományának híre [[Miksa magyar király|II. Miksa]] császár udvarába is eljutott, ki [[1573]]-ban [[Bécs]]be hívta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel [[1587]]-ig működött. Ezen idő alatt sok [[Ausztria|osztrák]] és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így [[Fabricius Pál]]lal, [[Zsámboky János|Zsámboki Jánossal]] és [[Beythe István]]nal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen [[Pozsony]]ban, [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban, [[Sopron]]ban, [[Lendva|Lendván]], [[Németújvár]]t, a [[Rába]] vidékén, sőt egész [[Muraköz]]ig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket híres munkájában fölhasználta. |
|||
Magyar ismerősei s barátjai közül fölemlítendő még [[Batthyány Boldizsár]], a németujvári gróf és humanista, kinek gyakran volt vendége és aki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta, majd a környék flórájának első ismertetője volt. [[1587]]-ben elhagyta Ausztriát és [[Frankfurt]]ba költözött. Onnan hazájába, Hollándiába utazott tovább mert 1592-ben meghívta őt a [[Leideni Egyetem|leideni egyetem]] tanítani, és itt 1593-ban megalapította az azóta is működő [[botanikus kert]]et. A holland gazdaság két fontos nemzeti termékét, a tulipánt és burgonyát is ő ismertette meg a helyiekkel. |
|||
Onnan hazájába, Hollándiába utazott tovább mert 1592-ben meghívta őt a [[Leideni Egyetem|leideni egyetem]] tanítani, és itt 1593-ban megalapította az azóta is működő [[botanikus kert]]et. A holland gazdaság két fontos nemzeti termékét, a tulipánt és burgonyát is ő ismertette meg a helyiekkel. |
|||
==Munkái== |
==Munkái== |
A lap 2020. szeptember 14., 19:00-kori változata
Charles de L’Écluse | |
Született | Arras |
Elhunyt | 1609. április 4. (84 évesen)[3][4][5][6][7] Leiden |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Pieterskerk |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles de L’Écluse témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Charles de L’Écluse (Clusius Károly, Carolus Clusius) (Arras, Belgium, 1526. február 19. – Leiden, 1609. április 4.) kora legnagyobb botanikusa. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Clus.”.
Élete
Atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a leuveni, marburgi s wittenbergi egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg Melanchthonnal és hitvallója lett. 1550-ben Montpellierbe ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk magyarokra nézve Clusius egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bír, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt.
Tudományának híre II. Miksa császár udvarába is eljutott, ki 1573-ban Bécsbe hívta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel 1587-ig működött. Ezen idő alatt sok osztrák és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így Fabricius Pállal, Zsámboki Jánossal és Beythe Istvánnal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban, Lendván, Németújvárt, a Rába vidékén, sőt egész Muraközig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket híres munkájában fölhasználta.
Magyar ismerősei s barátjai közül fölemlítendő még Batthyány Boldizsár, a németujvári gróf és humanista, kinek gyakran volt vendége és aki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta, majd a környék flórájának első ismertetője volt. 1587-ben elhagyta Ausztriát és Frankfurtba költözött. Onnan hazájába, Hollándiába utazott tovább mert 1592-ben meghívta őt a leideni egyetem tanítani, és itt 1593-ban megalapította az azóta is működő botanikus kertet. A holland gazdaság két fontos nemzeti termékét, a tulipánt és burgonyát is ő ismertette meg a helyiekkel.
Munkái
- Rariorum stirpium per Hispaniam observatorum historia, 1576
- Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam, Austriam et vicinas quasdam provincias observatorum historia 1584. (Hazánkra nézve alapvető munka, 500-nál több ritka növényt ismertet. Ezen munkájához kötve kiadta Beythe István Stirpium Nomenclator Pannonicus-át is.)
- Rariorum plantarum historia 1601. (Az előbbi két munkának bővített tartalmát foglalja magában és megemlékezik abban a hazánkban és Ausztriában talált ehető s mérges gombákról, melyekről ez az első monographia.)
- Libri exoticorum decem Antverpiae, 1605
- A Nicotiana rustica Clusiusnál van először mint dohány méltatva.
- Számos idegen füvészeti munkát is fordított latinra.
Jegyzetek
- ↑ FINA Wiki. Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Leidse Hoogleraren (holland nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 19.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Carolus Clusius (holland nyelven)
- ↑ Carolus Clusius
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- FigyelőNet: Leiden, a tulipán hazája (HTML)(magyar nyelven)(Hozzáférés: 2013. február 23.)
- Carolus Clusius: Fungorum in Pannoniis observatorum Brevis Historia et Codex Clusii; Akadémiai Kiadó, Bp., 1983
- Balogh Lajos: Carolus Clusius (1526–1609) élete és munkássága (HTML)(magyar nyelven)(Hozzáférés: 2013. február 23.)
- Istvánffi Gyula: A Clusius-codex mykologiai méltatása, adatokkal Clusius életrajzához., Budapest, 1900